Tét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tét
A város látképe
A város látképe
Tét címere
Tét címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Téti
Jogállás város
Polgármester Bánfi Lajos
Irányítószám 9100
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 4020 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 72,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 56,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tét (Magyarország)
Tét
Tét
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 17° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 17° 31′ 00″
Tét (Győr-Moson-Sopron megye)
Tét
Tét
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Tét weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tét témájú médiaállományokat.

Tét városa Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti járásban található, melynek egyben járási székhelye is. A Sokoróaljai térségben központi funkciót lát el.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati, a Kisalföld délkeleti részén, a 83-as főút mellett helyezkedik el, Győr és Pápa között félúton. A település a megye déli határán a Sokorói-dombság lankáinak és a Marcal-medence síkságának találkozásánál fekszik. Valamikor idáig húzódott a Bakony erdőségeinek határa.

A legközelebbi vasútállomása a Gyömöre-Tét vasútállomás (a Győr–Pápa–Celldömölk-vasútvonalon) Téttől 4 km-re van Gyömörén.

Az egykori mezőváros és járási székhely 2001. július 1-jétől ismét város. A település nevét valószínűleg első birtokosairól a Thet törzsnemzetségtől kapta. A megye déli része az ezredfordulóig városhiányos volt, mely Veszprém megye hasonló térségével határos. Tét a térségben központi szerepet tölt be. Térségszervező ereje és gazdasági funkciói erősödésével egyre jelentősebb lesz. Vonzáskörzete kiszélesedett, ingázási központtá vált.

Története[szerkesztés]

Kisfaludy emlékmű
Pokvár kastély
A Sokoró gépgyár

Első okleveles említése IV. Béla adományleveléből, 1269-ből származik. A település 1643 és 1646 között teljesen elnéptelenedett. 1786-ban már 2063 lakosa volt Tétnek. Győr után a legnagyobb lélekszámú település a megyében. 1908-ban nyerte el a nagyközségi rangot majd 2001-ben ismét városi rangra emelkedett.

A kőkorszaktól kezdve lakott hely. A római korban a veteránusok villája, a honfoglalás után a nyugati gyepű harmadik vonalának fontos őrhelye, ahova a XI. században a besenyők települtek. A település határa több helységből keletkezett. Az Öreg Tét elnevezés 1209-ből ismeretes, amikor is „villa veteris Thet” néven szerepel az oklevelekben. Ősi besenyő telep. A tatár pusztítás után IV. Béla király adományozta Poky Tamás királyi ajtónállómesternek 1269-ben. A falu birtokosa 1228-ban Teth Demeter comes. Ezután a Téth nemzetségről nincs több ismert adat. Más felfogás szerint a besenyők elmagyarosodtak a XIV. századra. Tét legnagyobb földesurai a Pokyak voltak, egészen a XVII. század végéig. István tiszteletére monostort alapítottak, ennek romjait várromnak nézvén, tévedésből nevezték el Pokvárnak a dombot. A monostor elpusztulásának ideje nem ismert. Egy 1609-es összeírás a töröknek behódolt területnek írja le. A kegyetlen sanyargatás elől a lakosság elszökött.

Az 1641. évi összeírás szerint pusztasággá vált a falu. A török és a keresztyén magyar földbirtokosok 1646-ban egyezségre jutottak. ekkortól kezdtek a lakosok visszatérni. Protestáns prédikátora volt a településnek. 1690-ben a Leslie-féle ezred elpusztította a falut, de 1697-ben már saját pecsétje van. 1710 körül német telepesek érkeztek, öt évig adómentességet élvezve. Szentkúton 1726-ban katolikus templom épült. 1770-ben a postát Gyarmatról Tétre helyezik át. A következő évtől Tét a Sokoróaljai járás székhelye lesz. Ekkor Győr után az akkori megye második legnagyobb lélekszámú települése. Lakóinak száma: 2063 fő (1786). Az evangélikus templom és a falu egy része 1777-ben leégett. A királyi rendelet megengedte a torony nélküli evangélikus templom építését, melyet Mária Terézia személyes engedélyével építenek újjá barokk stílusú kőtemplomként. Győr 1809-es francia megszállása után itt tartották meg a megyegyűléseket. A katolikus templom 1818-ban épült meg. Az országos kolerajárványnak itt is sok áldozata volt. (1831). A kiegyezés utáni ipari fejlődés némi késéssel Téten is megindult, jelentős változást hozva az addig főleg állattartással és állatkereskedelemmel foglalkozó községben. A járásban csak Tétnek van országos marhavásártartási joga, melyet évente négy alkalommal tartottak meg. A téti takácsok ipartársulata 1882-ben alakult meg. Az iparkamara nyilvántartása szerint 65 iparos és kereskedő 22 tanoncot foglalkoztatott a településen. A század utolsó évtizedére éri el legnagyobb lélekszámát (3228 főt) is, és határa is legnagyobb a megyében. Járási hivatalain kívül takarékpénztár, malom, Hangya Szövetkezet (1920) és tíz egyesület működött a faluban. 3010 őstermelőt, 851 iparost, 175 kereskedőt lehet megszámolni 4617 lakosából. Deutsch Simon és Poll Manó 1889-ben alapította meg a község első gyárát, amely a szódagyártó üzem volt. Ugyancsak ők 1898-ban egy vagon kapacitású gőzmalmot építettek. Tét 1908-ban nagyközségi rangot kapott. Ekkor rögzítik hivatalosan a „h” nélküli Tét írásformát. A téti iparoskör 84 taggal 1911-ben alakult meg. A Sokoróaljai Takarékszövetkezetet is ebben az évben alapították.

Az I. világháborúban (1916-ban) befogadó községgé jelölték ki Tétet. Főként menekülő székely családok érkeztek a faluba. A Tanácsköztársaság után törzskönyvezik a pusztákat. (Fenyves, Betlehem, Pokvár, Lesvár, Szarkavár, Szent Imre, Ürgehegy, Szentkút, Csangota és Barcza-tag) Kis földosztással 1922-ben a nincstelenek 1–3 hold földet kaptak, valamint 2 db vitézi telek is gazdára lelt. Ekkor nyílik meg a Tanonciskola, melyet a Sokoróaljai Járási Ipartestület működtetett. Magánvállalkozásban 1925-ben épül meg a villanytelep, melyet a község megvásárol. 1927-ben állami segítséggel Polgári Fiú és Leányiskola kezdi meg a tanítást. Az utolsó békeévben részletes szociológiai felmérés készült a településről, mely szerint a lakosság létszáma 4617 fő volt. Összesen 212 bérescsalád és 226 időszaki munkát vállaló napszámos dolgozott a pusztákon, a kisbirtokos családok száma 1868 volt. A teljesen nincstelen családok száma 84. A nagyközségben 92 önálló iparos 111 alkalmazottat, a 35 kereskedő 22 alkalmazottat foglalkoztatott. A település rátért a várossá fejlődés útjára. A lakásállomány összetétele volt: 589 régi vályog-ház, 499 ház cserepes, és téglából épült. Közöttük voltak komfortos, fürdőszobás házak is. 1938-ban kezdi meg működését a sajtgyár, mely az 50-es évekig működött. A háború kitörése előtt (1943) kezdik el építeni az emeletes községházát, melyet a háború befejezése után készítenek el teljesen. A II. világháború alatt 850 fő menekült a községbe, Budapestről, Győrből és ismételten Erdélyből. A zsidók deportálásával csak két szakképzett kereskedő maradt a faluban, jelentősen csökkent a polgári réteg.

1945-ben a község hadszíntérré válik. Az 1945. március 26-án érkező szovjet csapatok hadikórházat létesítettek a főszolgabírói hivatalban, majd a pókvári kastélyban is. Lesváron gazdasági telepet kaptak. A főszolgabíróság helyébe a járási főjegyzőség lép, a csendőrség helyébe pedig a rendőrkapitányság szinte azonos hatáskörrel.

A Dózsa Termelőszövetkezet 1949-ben alakul meg Lesváron, ugyanekkor a Járási Gépállomás is. 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével megalakul a Téti Járási Tanács, azonban már 1954. október 1-jén meg is szűnik, és Tét a járás nagy részével együtt a győri járáshoz kerül. Épületkarbantartó és Építőipari Kisszövetkezet kezdi meg működését 1952-ben. A falu kultúrházát 1954-ben kezdik el építeni, amelyet 1960-ban adnak át. A nagy szövetkezetesítés éve 1959. Amikor megalakítják a Kisfaludy, a Kossuth, a Béke, a Petőfi és a Dózsa Termelőszövetkezetet, majd 1963-ban egyesítik őket. A mezőgazdaság kollektivizálása elől nagyon sokan elhagyták a települést. A falu létszámcsökkenése ekkor indult meg. A Győri Mezőgép téti gyáregysége 1965-ben nyílik meg. 1979-től az ELZETT Művek Győri Lemezárugyárának téti üzemében is termelnek. Két év múlva az Autójavító Szövetkezet varrodát létesített. 1983-ban elkészül az új általános iskola és a sportpálya. A telefonközpont modernizálása 1987-ben fejeződött be. A következő évben új óvodát adnak át.

A rendszerváltás előtti utolsó évben (1989-ben) felépült a regionális gyömörei vízmű, amely egészséges vízzel látja el a nagyközséget. 1990-ben a nagyközségi közös tanács megszűnik, és az addig társközségi státusban lévő községek külön képviselő-testületeket és polgármesteri hivatalokat alkottak (1991).

Mai élete[szerkesztés]

Városháza

A város népességszáma a 90-es évek elején csökkenést mutatott, aminek oka a migráció, részben a negatív természetes szaporodás. Különösen a tétszentkúti település rész magas halálozási mutatója okozza a veszteséget. A fiatalabb lakosság elvándorlása az 1970-es évekig tartott. Újabban a vándorlási egyenleg pozitív.

Oktatás A lakosság iskolai végzettségét tekintve: általános iskolai végzettséggel 29%, középfokú végzettséggel 27% és felsőfokú végzettséggel kb. 3–4% rendelkezik. Ez a munkaképes lakosságnak 3,6%-a. Az általános iskolai és szakmunkás végzettség jellemző. A középfokú végzettség alacsonyabb színvonalú, s rendkívül alacsonynak mondható a diplomások száma az összlakossághoz képest. A vallásfelekezet szerinti megoszlás: Katolikus és evangélikus a lakosság nagyobb része, de kisebb számban megtalálhatók a református és a baptista vallásúak is. Etnikai kisebbséghez tartozó lakosok is élnek a településen. Az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatási vállalkozások biztosítják a megélhetést. Az aktív keresők száma meghaladja kínált munkahelyek számát. A tömeges mértékű ingázás miatt képes munkahelyet találni. A településről való kiutazás Győr felé tendál.

Az általános iskolai ellátást 8 évfolyamban 2 csoportban biztosítják. Délután napközis ellátást illetve tanulószobai felügyeletet biztosítanak a tanulóknak. A kultúrház a mozinak, az Idősek Klubjának, kulturális szakköröknek, a zeneiskolának és a könyvtárnak ad helyet

Egészségügy Az egészségügyi és szociális ellátást 2 háziorvos, 1 házi gyermekorvos, 2 fogorvos és 2 védőnő biztosítja. Fizikoterápiás kezelést a környező települések számára is biztosít. Idősek Napköziotthona biztosítja az idős és rászoruló emberek számára a napközbeni ellátást. Ma már Tét városa biztosítja a járóbeteg-ellátását is. A Téti Gyógyítóház a járás településeinek ellátására szolgál.

Kulturális élet Említést kell tenni a község kulturális szerepéről is. 1795–1796-ban itt volt plébános Révai Miklós. A reformkor négy kiváló literátora téti születésű: a két Kisfaludy, az itt plébános szolgálatot ellátó Pázmándi Horváth Endre (mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia alapítótagjai voltak), valamint Berzsenyi költőbarátja, Téti Takács József földbirtokos. Kisfaludy Károly 1788-ban születik meg Téten

Gazdaságszerkezet, Infrastruktúra Legjelentősebb a Sokoró Ipari és kereskedelmi Kft., mely az egykori Mezőgép (Rekard) téti gyáregységéből alakult át Az 1990-es évektől kezdve a tulajdonviszonyok változásával csak a SOKORÓ gépgyár maradt egyben. Itt a dolgozók lettek a tulajdonosok. A gyár a tulajdonos változás után saját erőből a Mercedes cég kis segítségével 200 dolgozó részére új munkahelyteremtő beruházást végzett, melyet 1996 februárjában adtak át A helyi vízművet a győri székhelyű Pannonvíz Rt. működteti (a szennyvíztisztító-mű 1000 m3/nap kapacitású), a szilárd hulladék elszállítását a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szentháromság templom (Tét, Fő u. 127.): Késő barokk (1818). Tornya a homlokzatból ugrik előre. Hajója ötboltszakaszos, szentélye félköríves záródású. Berendezése klasszicista oltár. A padok a XIX. század első feléből valók. (Fő u. 127.) Kulcsa a plébánián kapható meg.
  • Evangélikus templom (Tét, Fő u. 23.): Klasszicizáló, késő barokk (1778), torony nélküli épület. Berendezése: klasszicizáló, késő barokk, a szószékoltár (1780 körüli). Érdekessége, hogy az oltár a megszokottól eltérően nem a bejárattal szemben, hanem a jobb oldalon található. A vörös márvány keresztelőkútja 1868-ból való.
  • Evangélikus harangtorony (Tét, Fő u. 75. számú ház előtt)
  • Páduai Szent Antal templom (Tétszentkút): 1726-ban épült barokk stílusban. Átalakítva a XVIII. század végén. Homlokzati toronnyal és félköríves szentéllyel épült, hajója síkmennyezetes. Az oltárok, a szószék és a Pieta-szoborcsoport rokokó alkotások, gazdag szobordíszekkel a XVIII. század első feléből. A képeket Maulbertsch és Dorfmeister festette. A templom mellett a Magyarok Nagyasszonya-szobor. Téttől 3 km-re a 83-as számú út mellett Tétszentkúton. Páduai Szent Antal-kápolna (a temetőben) A kápolnától jobbra az 1849-es csornai csatában hősi halált halt Dzwonkovszky László és Münster Ede magyar honvéd századosok obeliszk síremléke.
  • Kisfaludy-emlékmű (Tét, Kisfaludy u. 26. számnál): A híres költő és drámaíró Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) szülőháza helyén áll.
  • Pokvári Bay-Halászy kastély (Tét, Pokvár puszta): A Poky család Szent István vértanú tiszteletére monostort alapított 1251-ben. A monostor azon a helyen állott, amelyet a hagyomány tévesen a mai napig "Pókvárnak" nevez. A Pokyvár várként nem, csak monostorként létezett. 1869-ben Bayné egy kúriát építtetett, melyet később amikor a nagy kastély felépült, 'Kiskastélynak' neveztek el. Az új kastély 1904-1905 között épült. A II. világháború alatt a kastélyt a tulajdonosok elhagyták, a háborút követően a kastélyba a helybéliek költöztek be, majd az Állami Erdőgazdaság vette birtokba. 1965-től a Honvédelmi Minisztérium használta a kastélyt. A rendszerváltást követően magán kézbe került. Teljesen felújították és jelenleg lovas kastélyszállóként üzemel.
  • Izraelita temető: A Kisfaludy utcán továbbhaladva Pokvár puszta felé található meg a ma már emlékhelyként szolgáló egykori téti zsidó temető.

Tét város szülöttei[szerkesztés]

Gyerekkorukban, vagy jelenleg is Téten élnek[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

A település labdarúgó csapatát 1924-ben alapították. Jelenleg a Győr-Moson-Sopron megyei II. osztályban szerepel. 1951-ben és 1952-ben bajnoki címet szerzett a Győri ,,B" csoportban, majd megyei szinten még 1986-87-es és az 1994-95-ös szezon végén zárt aranyéremmel.

Az egyesületnek van Ovi foci csapata is. Ezután a következő korosztály az u7. Az u7 u9 u11 és az u13 a Téti körzeti Bozsik-programban szerepel. A 14 éves korosztály a Győri ,,B" csoportban szerepel míg a 16 éves korosztály a Győri csoportban szerepel. A 19 éves korosztály a Győri Aranyhal étterem II. csoportjában játssza mérkőzéseit. A játékosoknak a sportpálya mellett edzőpálya is a rendelkezésükre áll.

A csapat az alapítása óta több névváltoztatáson is átesett.

A labdarúgó csapatnak két élvonalban szereplő játékosa is van. Az egyikük Bősze Sándor, aki a Zalaegerszegi TE FC játékosa volt. A másik labdarúgó a Téti Sokoró FC utánpótlásában játszott, majd innen igazolt a Gyirmót FC-be és lett később a magyar labdarúgó-bajnokság első 2000-es születésű játékosa - ő Kiss Tamás.

Testvérváros[szerkesztés]

  • Tét testvérvárosa Leusden, amely Hollandiában található. Hollandia Európa legnagyobb toleranciával rendelkező, és a legtöbb egy főre jutó külföldit befogadó állama.

Leusden (ejtsd: Löszden) Utrechttől 40km-re az ország mértani középpontjában lévő 40.000 fős város, amelyet a kertvárosi jelleg határoz meg. Ipari üzem szinte nincs, de annál több nagy cégnek van itt központja, irodaháza, ezáltal van munkahely is. Az emberek kiegyensúlyozottak, mondhatni vidámak és kedvesek. Varga Mihály, ma Leusdenben élő, egykori felpéci ember 2000-ben állt elő azzal, hogy a hollandiai város már régóta keres kelet-európai partnertelepülést. Felvetette, hogy mi volna, ha éppen Tét és még Felpéc, Tényő, Győrszemere és a Ménfőcsanaki Petőfi Sándor ÁMK lenne együtt ez a partner, mivel az öt település együttesen sem éri el Leusden lakosságszámát.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]