Galamb Ödön
| Galamb Ödön | |
| Született | 1888. június 5. Tét |
| Elhunyt | 1945. január 15. (56 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1906–1911) |
| Sírhelye | Megyeri temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Galamb Ödön Károly (Tét, 1888. június 5. – Budapest, 1945. január 15.) magyar gyorsírásszakértő, irodalomtörténész, költő, latin-történelem szakos tanár. "A gyorsírás apostola",[1] "a tehetségek istápolója"[2] volt.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Galamb Kristóf járásbíró és Bischoff Berta voltak.[3] Középiskoláit a Pápai Református Gimnáziumban kezdte, a veszprémi katolikus gimnáziumban érettségizett. 1906-1911 között a budapesti egyetem latin-történelem szakos hallgatója volt.
Első állomása Lugos volt 1912-ben; innen küldte A Hét című folyóirathoz költeményeit. Az első világháború kezdetén (1914–1915) a Krassó-Szörényi Lapokat szerkesztette. 1915–1916 között Pancsovára került; Lőrinc Péter az újvidéki egyetem későbbi történelem-professzorának tanítványa volt.
Trianon után (1920) a szerbek elűzték iskolájából. Egy ideig vagonokban élt családjával. 1920 tavaszán lett a makói gimnázium tanára; az internátus termeiben kapott lakást. 1922–1923-as tanév végén megszűnt internátusi felügyelői beosztása. Még egy évig bent laktak az intézetben, majd Makóra, az Úri u. 27.-be költöztek. 1927-ben Makón, a Kossuth u. 49. alá költöztek. Makói éveiben filozófiából doktorált.
Makón tanulta meg a gyorsírást; 1924-ben a szegedi országos versenyen elvitte a pálmát: 20 aranykoronát és egy díszoklevelet kapott. 1924 őszén vette át a gimnáziumi gyorsírótanfolyam és a gyorsírókör vezetését. Makón elsőként vezette be a Radnai Béla-féle rendszer használatát. Tanítványai az 1926-os országos versenyen megszerezték a tízes diákgyorsíró-csapatbajnokságot, 1927-ben pedig a budapesti országos verseny ötös intézeti csapatbajnokságot. 1928. április 28. és 29. között Makón került megrendezésre a délvidéki kerület gyorsíróversenye. 1932-ben felkerült a minisztériumba, a középiskolai gyorsírástanítás szakfelügyelője lett.
Nyolc évig a fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium, majd haláláig a Madách Imre Gimnázium oktatója volt.
1945. január 15-én bombatámadásból származó repeszdarabok sebezték halálra Budapesten. Sírja a Megyeri úti temetőben található.
Emlékezete[szerkesztés]
- Lánya, Dr. Takács Tiborné Galamb Sarolta édesapja hagyatékát a makói József Attila Múzeumnak adta.
- 1988. november 10-én, születésének 100. évfordulóján, Makón, a Kossuth u. 49. számú házon – ahol utolsó makói éveit töltötte – emléktáblát avattak tiszteletére.
- Fia, Galamb Zoltán,[4] egy tragikus sorsú, tehetséges színész volt, aki a színpadon is és tollat ragadva is próbálta ébren tartani édesapja emlékét.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Péter László: Galamb Ödön centenáriuma. = Csongrád Megyei Hírlap 1988. június 4.
- ↑ Kappa György: A tehetségek istápolója. Gyorsírók és Gépírók Lapja. 1988/10. 222-224.
- ↑ Győrszemerei ref. keresztelési akv. 17/1888. folyószám. Familysearch.org
- ↑ 1944-1948 között tanult az SZFE-n
Források[szerkesztés]
- Tóth Ferenc: "Az otthonom pedig hát ott, Makón van" – József Attila makói évei. Szeged, Bába Kiadó, 2006. ISBN 963-7337-93-8
- Forgó Géza-Mende Árpád: Emlékjelek és emléktáblák Makón. Makó, 2019. ISBN 978-615-00-6469-7
- Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)
- Forgó Géza: József Attila szobrok és emléktáblák Makón
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5