Tóth Ferenc (muzeológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tóth Ferenc
Tóth Ferenc beszédet mond a makói városháza nagytermében a 2011-es városnapon
Tóth Ferenc beszédet mond a makói városháza nagytermében a 2011-es városnapon
Életrajzi adatok
Született1928. január 4.
Makó
Elhunyt2018. augusztus 19. (90 évesen)
Makó
Ismeretes mint a József Attila Múzeum igazgatója (1964-1988)
Házastárs Bernátsky Sára
Iskolái Szegedi Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Szegedi Tudományegyetem
Pályafutása
Kutatási terület helytörténet
Tudományos fokozat a bölcsészettudományok doktora (1976)
Tudományos publikációk száma több mint 300
Szakmai kitüntetések
Fraknói Vilmos-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Ferenc témájú médiaállományokat.

Tóth Ferenc (Makó, 1928. január 4.Makó, 2018. augusztus 19.[1]) magyar helytörténész, muzeológus, „a legmakaibb makai”.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1947-ben érettségizett a Csanád Vezér Gimnáziumban (a mai Makói József Attila Gimnázium). A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára iratkozott be, magyar-történelem szakos tanári diplomáját 1952-ben szerezte meg. A régészetet Tápé-Lebőn és Nyársapátin tanulta, olyan tanároktól, mint Bálint Alajos és Párducz Mihály.

Egy évig tanított az akkor már József Attila nevét viselő egykori iskolájában, majd a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetében lett tanársegéd és könyvtáros. 1955–1964 között ismét a József Attila Gimnázium tanára volt. 1964-ben kinevezték a József Attila Múzeum igazgatójának. Működése idején fölépült az új múzeumépület, a skanzen több épülete, megnyílt az Espersit-ház, és felépült a makói hagymás ház az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. 1968-ban jelent meg első nagyobb tanulmánya, A makói talicska; 1976-ban doktorált a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán, doktori disszertációját A makói parasztház címmel írta és védte meg. 1988-ban ment nyugdíjba, aktívan töltötte nyugdíjas éveit, több publikációja jelent még meg.

Szerkesztője volt A Makói Múzeum Füzetei, a Makói Múzeum Adattára és a Makói Múzeum Forráskiadványai sorozatoknak. Jelenleg is szerkeszti Az Erdei Ferenc Társaság Füzetei, A Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség Füzetei, a Makói Életrajzi Füzetek, a Szirbik Miklós Társaság Füzetei, a Földeáki történetek és a Makói Újságok Bibliográfiája című sorozatokat. A Révai Új Lexikon szócikkírója, a Csanád Vezér Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a Szirbik Miklós társaság titkára, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tiszteletbeli tagja. 1990–2005 között a Keresztény Értelmiségi Szövetség makói szervezetének titkára volt.

Szerkesztésében százötvennél is több kiadvány jelent meg, publikációinak száma meghaladja a háromszázat. Több mint félszáz könyvet szerkesztett és részben írt, köztük a Makói Monográfia hat kötetét. Cikkeit rendszeresen közli a Marosvidék és a Makói História című folyóirat.

Művei[szerkesztés]

  • A makói hagyma történetéhez (1969)
  • A makói talicskaper (1971)
  • Gilitze István és az 1821-es árvíz (1972)
  • Makó településtörténeti vázlata (1974)
  • A makói városi parasztház telke (1974)
  • A makói rév és híd (1977)
  • Anyag és technika Makó népi építészetében (1979)
  • A makói ház (1982)
  • Egy makói hagymás család életútja (1982)
  • A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben (1983)
  • Farkas Imre munkásmozgalmi tevékenysége dokumentumok tükrében (1983)
  • Dr. Könyves-Kolonics József politikai pályája (1984)
  • Erdei Ferenc szülőháza (1985)
  • Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824-ben (1986)
  • Erdei Ferenc, a makói diák (1986)
  • Erdei Ferenc hadbírósági pere (1986)
  • Erdei Ferenc emlékülés 1985. december 16. (szerkesztő, 1987)
  • Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819-1820-ban (1988)
  • Makó úrbéri térképei (1988)
  • Giba Antal emlékülés (szerkesztő, 1988)
  • A parasztpárt megalakulása (1989)
  • A parasztház és berendezése (1990)
  • Címerek és díszpolgárok Makón (szerkesztő, 1991)
  • Makó város úrbéri küzdelmeinek kezdetei 1778-1805 (1992)
  • Makó régi térképei (1992)
  • Makói temetők (1996)
  • A makói hagyma (1998)
  • Csongrád megye építészeti emlékei (2000)
  • Apátfalva – Száz magyar falu kincsesháza (2000)
  • Makó története 1849-től 1920-ig (2002)
  • Makó története 1920-tól 1944-ig (2004)
  • „Az otthonom pedig hát ott, Makón van.” József Attila makói évei (2005)
  • Makó néprajza (2007)
  • Makói képzőművészek – képzőművészek Makón; Bába, Makó–Szeged, 2010
  • Galamb József emlékhelyek Makón; Szirbik Miklós Társaság, Makó, 2012 (Szirbik Miklós Társaság füzetei)
  • Makó igézetében. Cikkek, tanulmányok; Tóth Ferenc, Makó, 2014
  • Makói cserepek. Cikkek, tanulmányok; Tóth Ferenc, Makó, 2016

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Forgó Géza: Kronológia. események dr. Tóth Ferenc életéből = Makói História, 2008/1. (11. évfolyam 39. szám)
  • Mátó Erzsébet: Tóth Ferenc munkássága. Bibliográfia 2003-2007 = Makói História, 2008/1. (11. évfolyam 39. szám)
  • T. Bernátsky Sára: Tóth Ferenc a 75 éves helytörténész Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Makó, 2004. ISBN 963-86665-0-1
  • Tóth Ferenc dr.: Makói útikalauz. Makó: Magony-Dornbach. 2005. ISBN 963 86933 1 2  
  • Egyszemélyes intézmény Makón - Delmagyar.hu
  • Tanulmányok. Tóth Ferenc köszöntése; szöveggond. Hoffmann Éva; Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Makó–Szeged, 1998 (A makói múzeum füzetei)
  • A legmakaibb makai. Tanulmányok a 75 éves dr. Tóth Ferenc tiszteletére; szerk. Marosvári Attila, Zombori István; Csongrád Megyei Önkormányzat– Makó Város Önkormányzata, Szeged–Makó, 2003
  • Tóth Ferenc, a 75 éves helytörténész; összeáll. T. Bernátsky Sára; KÉSZ Makói Csoport, Makó, 2004 (A makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetei)
  • A 80 éves Tóth Ferenc köszöntése; Szirbik Miklós Társaság, Makó, 2008 (Szirbik Miklós Társaság füzetei)
Előző
Köpösdi Vera
A József Attila Múzeum igazgatója
1964 – 1988
Következő
Halmágyi Pál