Tápé
| Tápé | |
 | |
| A tápéi római katolikus Mihály arkangyal templom a 18. században épült | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szeged |
| Városhoz csatolás | 1973 |
| Korábbi rangja | község |
| Irányítószám | 6753 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Tápé
Pozíció Szeged térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 35″, k. h. 20° 11′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 35″, k. h. 20° 11′ 59″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tápé témájú médiaállományokat. | |
Tápé egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Fekvése[szerkesztés]
Tápé a mai város legkeletibb belterületi városrésze, a Tisza jobb parti oldalán, a Körtöltésen kívül. Központján a 4412-es út vezet végig, amely a Szilléri sugárútnál csatlakozik a Nagykörúthoz. 2013-ig itt komp is üzemelt a Tiszán, amely összeköttetést biztosított a túlparton fekvő Tápairét külterületi városrész, továbbá Maroslele, Makó és a 4413-as úton keresztül Rákóczitelep felé. Miután a kompot leállították, azóta ezek a túlparti települések és településrészek csak az M43-as autópályán keresztül érhetők el.
Nevének eredete[szerkesztés]
Kiss Lajos szerint a név török eredetű, és talán a Tápió folyóhoz köthető: vö.: ótörök tapay uduy ’szolgálat, tisztelet’; ujgur tapay 'ua.'
Története[szerkesztés]
Tápé Árpád-kori település volt, nevét már 1138-ban említette oklevél Tapai néven. Részben várföld, részben hercegi birtok volt. A tatárjárás után elnéptelenedett várföldet IV. Béla király a szegedi telepeseknek adta a Vártó nevű halastóval együtt, amely a tatárok által legyilkolt Csupor nemzetség (Chupur) tagjainak birtoka volt.
Tápé 1973-ig Csongrád megye Szegedi járásához tartozott, 1973-ban csatolták Szegedhez.
Tápé a szépirodalomban[szerkesztés]
- A település a címadó helyszíne Radnóti Miklós Tápé, öreg este című versének, valamint Juhász Gyula Tápai lagzi c. versének.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt alkotott Dorogi Imre, Heller Ödön és Nyilasy Sándor festőművész.
Források és irodalom[szerkesztés]
- Apró Ferenc: Hol sírjaink domborulnak... Szeged, 1998. ISBN 963 03 6006 3
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
- Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész. Bába Kiadó, Szeged 2008., 81 p. ISBN 978-963-9881-17-4
- Horváth Dezső: A tápai Krisztus pöre. Bába Kiadó, Szeged 2002., 252 p. ISBN 963-9347-82-5
- A pajori iskola emlékére (szerk: Molnár Gergely, Molnár Mária) 1907-2007. Bába Kiadó, Szeged 2007., 191 p. ISBN 978-963-9717-57-2
- Tápé története és néprajza. Tápé, 1971. Szerk. Juhász A.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
Ez a Csongrád-Csanád vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |