Gyorsírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Miatyánk Greggben és pár 19.sz.-i rendszer

A gyorsírást azért hozták létre, hogy a beszédet elhangzásakor egyidejűleg rögzíteni tudják. Bár ma már vannak más eszközeink is erre, a gyorsírás jelentősége nem csökkent. Beszédíráson kívül jól alkalmazható gondolataink gyors rögzítésére, előadás, magyarázatok kivonatos lejegyzésére, a napi irodai munkában – tehát mindenütt, ahol időt kívánunk megtakarítani.

A gyorsírás írásmódjai sokban eltérnek a folyóírásétól: betűi egyszerűbbek, különleges jelölésmódokat és rövidítéseket alkalmaz.

A betűk egyszerűek. A következő elemekből állnak: egyenes, kampó, hurok, kör (ellipszis). A folyóírás is ezeket az elemeket használja, de egy-egy betű több elemből áll, a gyorsírásban a legbonyolultabb betű is legfeljebb háromelemű.

Jelképes jelöléseket alkalmaz: a magánhangzókat az esetek többségében a mássalhangzók elhelyezésével, egymáshoz való viszonyával, módosításával fejezi ki.

Rövidítéseket használ – a folyóírásban és a köznyelvben előfordulóknál lényegesen nagyobb mértékben. A rövidítésben csak a szó jellemző részét írjuk le (jelöljük), a többit elhagyjuk.

A gyorsírás szabályai figyelembe veszik a magyar nyelv törvényszerűségeit, sajátosságait, így például a betűk gyakoriságát, a hangrend szabályait, a nyelvtani összefüggéseket.

Hazánkban egyedül a Nyíregyházi Főiskola Gyorsírás és Gépírás Tanszéke képez gyors- és gépíró tanárokat, 1975 óta.

Története hazánkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gáti Istvánnak a magyar gyorsírás megteremtésére vonatkozó első, 1769-es kísérlete után a tulajdonképpeni gyorsírás 1802-ben kezdődik Magyarországon. Egy Danzer József nevű kapitány ekkor ülteti át Taylor angol rendszerét latinra, majd németre. Danzer munkáját Kovács Imre 1821-ben átdolgozza magyar nyelvre.

Temesvári aljegyző korában Hajnik Károly ebből az áttételből tanulja meg a rendszert: egy kaputos rabbal diktáltat magának. Évekig gyakorolja magát a gyorsírásban, hogy azután Pozsonyban, mint első magyar országgyűlési gyorsíró szerepeljen. Nem elégszik meg azonban a Taylor-rendszer elsajátításával, hanem maga alkotta jelekkel ki is egészíti, így még a leggyorsabb beszédű szónokokat is követni tudja. Öt nyelven beszélt, magyarul, latinul németül gyorsírt.

Magyarországon hosszú ideig a Gabelsberger-Markovits rendszer volt a legelterjedtebb. Franz Xaver Gabelsberger (1789-1849)- 1841-ben maga akarta áttenni gyorsírási rendszerét magyar nyelvre, de ennek megvalósítása két évtizeddel később Gabelsberger Ivánra maradt.

A gyorsírás fontosságára és népszerűségére jellemző, hogy például Sopronban 1896-ban megjelent a Gabelsberger–Markovits-féle levelező gyorsírás állandó rövidítései című kiadvány, és megjelent a Gyorsírási Olvasmányok (Középiskolai dolgozatok) (Gabelsberger–Markovits-féle levelező gyorsírással írt vegyes tartalmú folyóirat) című folyóirat gyorsírással, Zvarinyi Lajos kiadásában, melynek néhány száma például : Arany balladáiról, Elmefuttatás Petőfi Sándorról, Márczius Idusán, A természetnek (vers)címmel jelent meg.

Radnai Béla egységes magyar gyorsírását az 1910-es évek végén vezették be.

Teöreök Aladár (1894-1917) fiatalon elhunyt kiváló tehetségű, nagy reményekre jogosító gyorsíró volt, aki Radnai Egyszerű gyorsírásával megközelítette az 500 szótagos sebességet. Gyakorlati munkásságával segítette Radnai rendszerének tökéletesítését. Emlékére évente megrendezik a Teöreök Aladár tanulói gyorsíró-, gépíró- és szövegszerkesztő versenyt, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének a jóvoltából.

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írásalak szerinti csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Geometrikus és folyóírás szerű - szkript- rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyorsírás egyszerűsített betűformákat használ (sztenografikus gyorsírás), ellentétben az alfabetikus gyorsírással. Utóbbi tovább differenciálható a cél betűformák szerint geometrikus, folyóírásos és félfolyóírásos, más néven elliptikus csoportokra.

A geometrikus gyorsírás körökön, körcikkeken és egyenes vonalakon alapul szigorú horizontális, verikális vagy diagonális irányú elhelyezkedéssel. Az első modern gyorsírás rendszerek geometrikusak voltak. Ilyen a Pitman, Boy'd szótagírás, Samuel Taylor Egyetemes Sztenográfia, a francia Prévost-Delaunay és a a Duployé rendszer (a Kamloops Wawa írásra - Chinook Jargon - adaptálva).

A szkript gyorsírások az általános folyóírás mozdulatait követik. Az első ilyen típusú írás alapjait Cadmus Britannicus néven Simon Bordley rakta le 1787-ben. Az első praktikus rendszer az 1834-es német Gabelsberger írás volt. Ez a rendszer mai napig elterjedt a német, osztrák, skandináviai, holland, orosz és kelet-európai gyorsírásokban.

Szkript-geometrikus, vagy fél-szkript írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ellipszisen alapszik. A fél-szkript jellemzően a geometrikus és a szkript írás kompromisszumos alkalmazása. Az első ilyen rendszer George Xarl Mares 1885-ös rendszere. A legsikeresebb pedig John Robert Gregg 1888-as rendszere. Ö a geometrikus angol szisztémát és a német Stolze sztenográfiát, egy szkript gyorsírást ötvözte. A félszkript filozófia Olaszországban a 20. sz. első felében vált közkedveltté. Nevesül a Cima, Meschini és a Mosciaro. Ezekre példa még a Teeline Gyorsírás és a Thomas Természetes Gyorsírás.

A sztenderd írásra emlékeztető rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány gyorsírásrendszer megpróbálta a latin ábécé karaktereinek egyszerűsítését. Ilyen nem-sztenografikus rendszereket gyakran alfabetikusként jellemeznek, és nem tartják igazi gyorsírásnak. Az alfabetikus rendszereket mégis nagyra értékelik azok a tanulók, akiknek nem állnak évek a rendelkezésükre, hogy a sztenografikus gyorsírás mestereivé váljanak. Kevésbé gyors, nem éri el a 200 szó/perc sebességet, de töredék idő alatt el lehet sajátítani 60-100 szavas sebességgel.

Ezekben a rendszerekben gyakran az alfabetikus karaktereket központozással és további karakterekkel helyettesítik és a nagybetűknek külön fontosságot tulajdonítanak. Ilyen például a Stenoscript, Stenospeed, Speedwriting, Forkner gyorsírás, Quickhand és az Alpha Hand. Vannak tiszta alfabetikus rendszerek, mint Personal Shorthand, Superwrite, Easy Script Speed Writing, Agiliwriting és Keyscript, melyek a szimbólumokat a priori alfabetikus karakterekre szűkítik. Előnyük, hogy gépelhetők.

A magánhangzók jelölése szerinti csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a gyorsírás rendszerek a magánhangzók jelölése szerint is csoportosíthatók

  • alfabetikus - normál magánhangzókkal kifejezés, nem különbözik jelentősen a mássalhangzóktól (Gregg, Duployan)
  • vegyes alfabetikus - a magánhangzó és mássalhangzó leírása különböző vonásokkal (Arends, Merlin)
  • Abjad - nem jelölik, kivéve a kezdő és a végző magánhangzókat
  • Jelölt Abjad - különálló jelekkel jelölik - pontok, vonások stb. a mássalhangzók körül
  • pozicionált Abjad - a kezdő magánhangzót a szókezdés magasságával jelölik, nem feltétlenül szerepel a követő magánhangzó (Pitman, mely más magánhangzót is szerepeltet különálló jelekkel)
  • Abugida - a vonás alakjával, helyzetével fejezik ki a magánhangzót (Boyd)
  • vegyes Abugide - magánhangzó kifejezése a kötővonás szélességével, a következő mássalhangzó magassága az előzőhöz képest, és annak írásnyomása (a legtöbb német gyorsírás)

Gépi gyorsírás rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tradicionális gyorsírás rendszereket papírra vetik sztenografikus ceruzával vagy tollal. Sokak szerint csak a kézírásos rendszerek tekinthetők igazi gyorsírásnak. Gépi gyorsírásnak hívják a speciális billentyűzettel (sztenotippel) készült írást. Ilyen gép még a Velotype, Palantype az EK-ban, Grandjean Stenotype Franciaországban és francia nyelvkörnyezetben, Michela Stenotype Olaszországban, Stenokey Bulgáriában és máshol. Létezik még a Speech-to-Tect Reporter, melynél egy személy egyidejű -korábban halláskárosultak segítségére kifejlesztett- gyorsírást használ.

Gyorsírásrendszerek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legszélesebb körben használt gyorsírás fajta a Pitman gyorsírási mód, melyet 15 nyelvre adaptáltak. A rendszer leginkább az EK-ban elterjedt. Az USA-ban helyét J.R. Gregg 1888-as rendszere vette át. Az EK-ban ma a Teeline Gyorsírás a leginkább elterjedt. Ez szótagoláson alapuló rendszer, ellentétben fonetikus elődjével Teeline kedvelt Új-Zélandon, pl. 80 szó/perc sebességgel újságírók számára. Ilyenek még a Pitman 2000, PitmanScript, Speedwriting és Gregg.

Ismert gyorsírásrendszerek:


  • Alpha Hand
  • AgiliWriting
  • Bezenšek Shorthand
  • Boyd's Syllabic Shorthand
  • Current Shorthand
  • Century 21 Shorthand
  • Caton Scientific Shorthand (Thomas Jasper Caton)
  • Dacomb Shorthand
  • Deutsche Einheitskurzschrift
  • Dutton Speedwords - ennek a gyorsírásnak kettős funkciója van - nemzetközi kiegészítő nyelv és gyorsírás szótár
  • Duployé Shorthand
  • Easy Script Speed Writing
  • Eclectic Shorthand
  • Ford Improved Shorthand
  • Forkner shorthand
  • Gabelsberger shorthand - Németországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában, Oroszországban, Görögországban, Olaszországban került bevezetésre
  • Gregg
  • Gregg Computer Shorthand/Productivity Plus
  • Groote (A.W. Groote) (holland)
  • Herout-Mikulík rendszer - a cseh parlamentben használt
  • Malone Shorthand
  • Melin Shorthand - Svédország domináns rendszere
  • Merrill Shorthand (vagy ABC shorthand}
  • Munson Shorthand (James Eugene Munson) - praktikus fonográfiai szószedet hasznos kifejezésekkel, fonografikus kiírással. Komplett és kimerítő fonográfiai példatár
  • National Simplex Shorthand (Rev. Percival Hubert Chase), 1919
  • New Art of Real Shorthand (John Malham-Dembleby), 1919
  • New Rapid (C.E. McKee), 1890
  • Paragon Shorthand (A. Lichtentag), 1895
  • Personal Shorthand, másképp Briefhand
  • Pitman Shorthand (Isaac Pitman)
  • Polygraphy (Aulay Macaulay), 1747
  • Reformed Phonetic Short-Hand (Andrew J. Marsh), 1868
  • Simson Shorthand
  • Speedwriting (Emma Dearborn)
  • Stiefografie- Németországban használt
  • SuperWrite
  • Teeline Shorthand
  • Thomas Natural Shorthand
  • Tironian notes (Marcus Tullius Tiro)
  • Universal Stenography (Samuel Taylor), 1786
  • Wang-Krogdahl system - a Norvég Parlamentben használt

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyorsírás témájú médiaállományokat.
  • [1] Shorthand szócikk az angol wikin

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]