Tárnokréti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tárnokréti
Tárnokréti címere
Tárnokréti címere
Tárnokréti zászlaja
Tárnokréti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállás község
Polgármester Molnárné Boros Katalin (független)[1]
Irányítószám 9165
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség175 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség18,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tárnokréti (Magyarország)
Tárnokréti
Tárnokréti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 17° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 17° 19′ 00″
Tárnokréti (Győr-Moson-Sopron megye)
Tárnokréti
Tárnokréti
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Tárnokréti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tárnokréti témájú médiaállományokat.

Tárnokréti (1898 előtt: Réti) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, a Hanság szélén, a Tóközben, a Rábca mellett helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

A település környéke már a római időkben is lakott hely lehetett. Határán vezet keresztül az egykori római hadiút.

Területe egykor győri és mosoni várföld volt, ahol a vár szolgái éltek. Nevét 1210-ben említették először II. András király adományozó levelében; melyben Poth nádornak 2 ekényi földet adományozott. Réthit 1212-ben a Győri várhoz tartozó várjobbágysági falunak írták, mely a győri vár és királyi tárnokok földje volt. 1251-ben Móric mester (comes) nyitrai főispán birtokaként volt említve, aki ekkor Réti majorságát a Mórichidai Premontrei Prépostságnak ajándékozta a Kapi földekkel együtt, és az ajándékozásba fia is beleegyezett. 1372-ben már a Pokyak is birtokosok voltak itt. 1472-ben nevét possessio Rethy alakban említették az oklevelekben. 1544-ben Ostffy Lászlónak is voltak itt birtokai a Pokyak mellett.

1609. évi összeírás szerint ez a két család szerepelt. De 1610-ben már Gyapay György is birtokos volt itt, aki egy előkelő Győr vármegyei család tagja és felesége Czakó Elízia által örökölte Cakóházát. 1613-ban már Zánthó István is. 1677-ben pedig már több birtokosa ismert név szerint, így Gyapay Miklós, Csáfordi Nagy György és Izdenczy János. 1790 körül Eöry István és Kelemen István volt az örököse, de a Syey családnak is volt itt részbirtoka.

Pörösföld nevű dűlője egy régi pernek az emlékét tartja fenn, mely Réti és Sövényháza községek között e dűlőrész hovátartozandósága fölött támadt. 1819-ben az egész község leégett. Ágostoni hitvallású temploma 1785-ben épült. 1898-ban a falu neve Tárnokréti lett és a tósziget-csilizközi járáshoz tartozott. 1975-ben a települést Bősárkányhoz csatolták, 1990-ben lett ismét önálló közigazgatásilag.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Wimmer Lóránt (független)[3]
  • 1994–1998: Jerger Frigyesné (független)[4]
  • 1998–2002: Jerger Frigyesné (független)[5]
  • 2002–2006: Jerger Frigyesné (független)[6]
  • 2006–2010: Jankovits Ferencné (független)[7]
  • 2010–2014: Jankovits Ferencné (független)[8]
  • 2014–2019: Molnárné Boros Katalin (független)[9]
  • 2019-től: Molnárné Boros Katalin (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 2,1% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,5%, református 1%, evangélikus 57,7%, felekezeten kívüli 9,8% (14,9% nem nyilatkozott).[10]

Neves szülöttei[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Evangélikus templom

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Tárnokréti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  10. Tárnokréti Helységnévtár

További információk[szerkesztés]