Farád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farád
Farád címere
Farád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Jogállás község
Polgármester Szalai Zoltán[1]
Irányítószám 9321
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1895 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 67,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Farád (Magyarország)
Farád
Farád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 12′ 00″
Farád (Győr-Moson-Sopron megye)
Farád
Farád
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Farád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Farád témájú médiaállományokat.

Farád község Győr-Moson-Sopron megyében, a csornai járásban. Nevének eredete a Rábaköz északi, a Hanság mocsaraival határos helyzetére utal: itt volt ugyanis a földművelésre alkalmas vidék vége (fara), amitől északra a mocsárvilág következett.

Földrajzi helyzete, közlekedése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, Csornától 3–4 km-rel nyugatra, a 85-ös főút mellett helyezkedik el. Kerékpárút köti össze Csornával. Vonattal elérhető a Győr–Sopron-vasútvonalon. A település a Dunántúl északi részén, a Kisalföldön, ezen belül pedig a Rábaközben fekszik. A falut nyugatról a Farkas-árok szegélyezi. A falutól északra keresztezi külterületét a Kapuvár-Bősárkány-csatorna.

Története[szerkesztés]

A régészek három avar kori lelőhelyet tártak fel a településen, melyek közül kettő temetkezési célokat szolgált.

Farádot okiratban először 1281-ben említették. 1359-ben már kúriája volt a helyi papnak.[3] Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott, illetve azokkal rokon családok, elsősorban az Ostffyak. A 15. században fontosabb birtokosok: enyingi Török Bálint, majd Dessewffy család, végül a Czikó család.

1570-ben több, mint 20 jobbágytelek lakói vesztették életüket a pestisjárvány következtében. 1594-ben a török feldúlta a falut, amely teljesen elpusztult. A túlélők egy része az Indiai-majorba menekült. A 18. század elejétől a hanyi területek lecsapolásával egyre növekedett a művelhető terület.

A 17. század ötvenes éveiben a már korábban is birtokos Ostffyak mellett a Keszy, Nagy, Hőgyészy, Megyery és Szilvási családok szereztek birtokot a településen, majd ezt követően Nádasdy Ferenc szerzett birtokadományt, melyet később több birtokával együtt elkoboztak tőle. Ezen elkobzott birtokok tulajdonjogát szerezte meg később az Eszterházy-család. A kisnemesi birtokok közül sok elaprózódott, ezért gazdáik kénytelenek voltak szélnek ereszteni korábbi szolgáikat. Érdekesség, hogy a nemesek külön falurészben éltek a jobbágyoktól. 1696-ban 18 telken gazdálkodtak a falu földművesei.

Vallási szempontból evangélikus többséggel rendelkezett a település a 17. században. 1714-ben összesen 30 fő volt katolikus a településen. 1773-ban lett a falu evangélikus lelkésze Ács Mihály, aki több egyházi énekeskönyvet is írt. Miután az Eszterházy-család birtokot szerzett a településen, a katolikus vallás hívői egyre többen lettek. 1715-ben az összeírást végzők még 24 fő jobbágyot találtak a faluban, 1752-ben már 34 fő jobbágy volt.

A 18. századtól zsidók is éltek a településen, akiknek önálló kulturális életük alakult ki, melynek keretein belül imaházat és iskolát működtettek és külön temetőjük is volt. Lélekszámuk a 300 főt is elérte.

A Rákóczi-szabadságharc során itt szállásolták el a Status Regiminis állományát. A 18. század elején kezdték meg a környező területek vízrajzi rendezését, a mocsarak lecsapolását. A lecsapolt területek miatt nőtt a faluhoz tartozó szántóföldek kiterjedése.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 31 falubeli vett részt katonaként Klapka György seregében, míg a falubeli Ostffy István őrmester egy rábaközi század parancsnoka volt. 1876-ra megépült a vasútvonal. 1880-ban a falu negyedét tűzvész pusztította el. A település önkéntes tűzoltóegyesülete 1883-ban alakult meg.

Az első világháború során 98 farádi vesztette életét, míg a második világháború harcai során 44 fő hunyt el. A falu hősi halottainak tiszteletére emlékművet állíttattak a helyiek.

Az 1945-ben véghezvitt földosztás 260 főt juttatott földtulajdonhoz. 1949-ben termelőszövetkezet alakult, 1959-től a teljes földtulajdonosi kör birtokait a termelőszövetkezet vette birtokba. 1967-ben új szárnnyal bővült a helyi általános iskola, 1979. óta tornaterem is tartozik hozzá.[3]

Farádot 1979. január 1-jén Csornához csatolták, majd tizenhárom év és két hónap múlva, 1992. március 1-jén lett újra önálló önkormányzattal rendelkező község.

Látnivalók[szerkesztés]

A farádi evangélikus templom látképe

A falu evangélikus temploma 1785-ben épült. Tornyát huszonegy évvel később, 1806-ban emelték. A templom berendezése egyszerű. Olaj oltárképe (Krisztus a keresztfán) Schiller József alkotása. A római katolikus templom az evangélikushoz hasonlóan szintén 1785-ben épült. Különösen szépek a padok oldallapjain a virágos faragások. A mennyezet freskóit 1971-ben Samodai József festette. Két temetője van. Az evangélikus temetőben régi családi kripták, míg a katolikus temetőben a Sarlay-család kápolnájának 1855-ben épült ravatalozója található. A település utcáit köztéri szobrok, a világháborús, mészkőből faragott hősi emlékmű, valamint a mészkőből faragott Szent Flórián-szobor díszítik.

A volt Ostffy-kastély ma iskolaként üzemel. A klasszicista stílusú épület homlokzatán a timpanon közepét a család címere díszíti. A Sarlay-kastélya klasszicista stílusú, melynek homlokzatán Felsőbüki Nagy Sándor címere díszlik. A falu határában horgásztó van és itt található a Hanyi Csárda.

Kulturális élete[szerkesztés]

Király Iván emléktáblája a farádi általános iskola falán
  • A község általános iskolája 2006-ban a Hanság madárvilágát kutató csornai iskolaigazgató Király Iván nevét vette fel. A neves ornitológus és helytörténész emléktábláját az iskola falán helyezték el.
  • A községben működik a Farádi Pávakör énekkara.

Jelképei[szerkesztés]

A falu címerét 1996-ban alkotta meg a képviselő-testület: a történelmi pecséteken lévő címerképek ábráit a településen nagy szerepet játszott Ostffy család címerének egyik elemével egészítették ki. (Az 1778-as pecséten három szál leveles búzakalász, felette F betű és mellette egy-egy hatágú csillag volt; ezt később ekevassal egészítették ki. A nemesség pecsétjében (1847) lefelé fordított ásó, három búzakalász és markolatos kard, később leveles gallyak voltak.) A címer csúcsos talpú, egyszer vágott, egyszer hasított felülete négy mezőre oszlik. Címertanilag jobb fölső kék háttérszínű mezőben egy ezüst ekevas látható. A bal fölső, vörös hátterű mezőben három arany búzakalász helyezkedik el. A jobb alsó vörös hátterű mezőben egy aranyszínű sasszárny található, mely egy fekete madárlábon áll. A bal alsó kék hátterű mezőben egy ezüst színű szablya található.[4]

Képek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b történelmünk. farad.hu. (Hozzáférés: 0201. december 4.)
  4. Farád. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2015. december 9.)

További információk[szerkesztés]