Ugrás a tartalomhoz

Bezi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bezi
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Bezi címere
Bezi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterCzippán Gergely (független)[1]
Irányítószám9162
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség476 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 17° 23′ 35″47.674919°N 17.393050°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 17° 23′ 35″47.674919°N 17.393050°E
Bezi (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Bezi
Bezi
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Bezi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bezi község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén helyezkedik el, Enesétől 5 kilométerre északnyugatra, Győrtől pedig mintegy 20 kilométer távolságra nyugatra. Természetföldrajzi szempontból a Tóköznek a Hanság felé eső peremvidékén fekszik.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút és a vele párhuzamos M85-ös autóút: előbbi a déli határszéle mellett húzódik, utóbbi pedig át is szeli a falu külterületeit, sőt csomópontja is van ott (Lébény–Bezi–Enese–Tét-csomópont), a központjától mintegy 3,5-4 kilométerre délkeletre.

A település lakott területein viszont csak a 8417-es út halad végig, ezen érhető el a 85-ös (illetve a 83-as) főút felől, enesei (illetve téti) letéréssel, valamint Lébény felől is. Fehértóval a 85 104-es számú mellékút kapcsolja össze.

A falu egy napi átlagban két óránként közlekedő autóbuszjárattal is elérhető Győr, illetve Csorna felől.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Enese vasútállomása, a névadó település központjában.

Története és mai élete

[szerkesztés]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Bezi a nevét első megszállóiról, a besenyőkről kapta, amely a Bisseni, Bezi és Bessi elnevezésekből alakult ki a mai formájában.

Első írásos említése 1481-ben történt, amikor Bezy Lőrinc utód nélkül halt meg; ezután a község területét Ráthibozeni Trinka János és felesége, valamint Poky Antal és Mihály örökölték. Egy évszázad múlva, 1579-ben már Márffy László volt a legfőbb birtokos, aki bezáratta az evangélikusok iskoláját. Ezután a felekezeti ellentétek rendkívüli mértékben elmérgesedtek a faluban: az iskola bezárását követően 13 forint értékre becsülték fel az intézmény értékét. Ezt az ágostai egyháznak kellett volna adni, ők azonban nem fogadták el. Ezután a vármegyei közgyűlés a pénzt „jótékony célra való fordítás végett” a fehértói plébánosnak engedte át. Bezi következő birtokosa 1592-ben Poky Ambrus Győr vármegyei alispán volt, aki a gróf Cseszneky családdal és több közbirtokossal osztozkodott a település földterületén. A 17. század elején, méghozzá 1618-ban Pázmány Péter és Ferenc, majd 1650-ben Jagasits Péter alispán bírta a községet. Alig néhány évtized múlva, 1680 körül Bezerédj István pápai kapitány és özv. Komáromy Jánosné Festetics Mária egymás közt felosztották Bezit. A falu a török alóli felszabaduló háborút alaposan megsínylette, 1689-ben ugyanis a német katonaság porig rombolta. A 18. században a földesurak és a jobbágyság között is kiéleződtek az ellentétek: 1727-ben az akkor úrbéres jobbágyság aziránt tett panaszt a vármegyei közgyűlés előtt, hogy a földesurak az ő Eperjes nevű szabad pusztájukat elfoglalták. Az evangélikusok már ebben a században is használhattak harangot, ezt 1784-ben a továbbiakban is megengedték nekik. A lakosságszám közben növekedett; 1729-ben még 23 jobbágy és 21 zsellércsalád lakta Bezit, 1850-re már 222 katolikus, 435 evangélikus és 130 zsidó lakója volt. A század elején Bezi (ld. Magyarország vármegyéi és városai 1910-ben) körjegyzőségi székhelyként működött, ekkor egyébként az Enessey, a Zmeskál, a Gyapay, a Horváth család osztozott a falun, de Benyovszky Pál, Szabó Kálmán és Mihályi Gyula is birtokosok voltak. Mihályi Gyula 1846-ban a faluhoz tartozó Péterháza pusztán úri lakot építtetett.

Bezi a lélekszámát tekintve egyértelműen kisközségnek tekinthető. A lakosság tekintélyes részét a 60 év felettiek teszik ki. A zsúfolt, forgalmas főútvonalaktól való távolság és a csendes falu azonban vonzerőt jelenthet a turistáknak. A kis település infrastrukturális állapota viszonylag elfogadható volt, hiszen az 1980-as évek elején már kiépült a vízvezetékrendszer. A telefonhálózat 1986 óta folyamatosan bővül, a vezetékes gázhálózat kiépítése jelenleg is folyamatban van. Az iskola és óvoda a rendszerváltás óta kiépült, s korszerű konyhával is bővült. A falu 1990 után visszanyerte közigazgatási önállóságát, azonban jelenleg is a győrsövényházi körjegyzőséghez tartozik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bősze Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Bősze Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Bősze Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács György (független)[6]
  • 2006–2010: Bősze Kolozs Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Bősze Kornél (független)[8]
  • 2014–2015: Kovács György (független)[9]
  • 2015–2019: Bősze Kornél (független)[10]
  • 2019–2024: Czippán Gergely (független)[11]
  • 2024– : Czippán Gergely (független)[1]

A településen 2015. március 29-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] mert a 2014 októberében megválasztott előző faluvezető az év utolsó napjával lemondott posztjáról.[12][13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
528
514
517
500
514
488
476
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 19,9% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 1% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 2%, evangélikus 36,9%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 6,6% (22,1% nem nyilatkozott).[14]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus Nagyboldogasszony-templom (Szűz Mária mennybevétele, ünnepe: augusztus 15.). Téglából, klasszicista stílusban épült 1834-ben. Műemlék 1960 óta. Hossza 15 m, szélessége 7 m, toronymagassága 15 m. Restaurálták 1938-ban és 2014-ben. Bezi szülöttje, Kónyáné Kovács Ildikó, földrajz-történelem szakos tanári diplomával rendelkező, magas művészi fokon szobrokat, domborműveket készítő keramikus saját alkotását, a Jézus keresztútját ábrázoló 14+1 (a feltámadás) kerámia domborművet adományozott a templomnak 2000-ben. A templom külső és belső felújítását követően Pápai Lajos győri megyéspüspök szentelte újjá a templomot 2014. szeptember 28-án, a délután 4 órakor megkezdett szentmisén, a környező egyházközségek papsága és nagyszámú hívő jelenlétében.

Bezin megtalálható a prágai Kis Jézus szobrának hiteles másolata. A templom a végállomása a Mosonszentmiklósról induló augusztus 15-ei Nagyboldogasszony napi gyalogos zarándoklatnak.

  • Evangélikus templom

Források

[szerkesztés]
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Áldozó István cikke lett felhasználva.
  • Győr vármegye nemesi közgyűléseinek regesztája

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b Bezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Bezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. Bezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. Bezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Bezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Bezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. a b Bezi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. március 29. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  11. Bezi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  13. Lemondott Bezi polgármestere. Győr-Moson-Somogy Megye Önkormányzata. [2020. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  14. Bezi Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]