Győr–Sopron-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győr–Sopron vasútvonal
GYSEV V43 Fertőboz állomáson személyvonattal
GYSEV V43 Fertőboz állomáson személyvonattal
A Győr–Sopron-vasútvonal útvonala
Vonal: 8
Hossz: 85 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
Maximális emelkedés: 7,1
Maximális sebesség: 120 / 100 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr–Sopron-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon .svgBSicon ABZrg.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 1, 10, 11
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 0 Győr
BSicon .svgBSicon ABZrf.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 1
BSicon .svgBSicon ABZgl+l.svgBSicon KDSTr.svgBSicon .svgBSicon .svg 1,2/1,7 GYSEV-elágazás, GyőrGYSEV
BSicon .svgBSicon WBRÜCKE.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg Rába folyó
BSicon .svgBSicon SKRZ-Au.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg M1 autópálya
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 9,0 Ikrény
BSicon .svgBSicon HST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 13,6 Rábapatona
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 16,6 Enese
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 22,1 Kóny[1]
BSicon .svgBSicon eHST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 24,1 Bágyogszovát[2] (megszűnt)
BSicon .svgBSicon eHST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 28,2 Dör (megszűnt)
BSicon .svgBSicon ABZg+lr.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 16 / 14
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 30,6 Csorna
BSicon .svgBSicon ABZlf.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 16
BSicon .svgBSicon HST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 34,7 Farád
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 37,0 Rábatamási[3]
BSicon .svgBSicon HST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 40,2 Szárföld
BSicon .svgBSicon HST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 42,0 Veszkény
BSicon exKBHFa.svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 45,9 Kapuvár[4]
BSicon exSTRrf.svgBSicon STR.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg régi 350. sz. vonal Tőzeggyár felé
BSicon .svgBSicon WBRÜCKE.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg Répce folyó
BSicon .svgBSicon HST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 50,5 Vitynéd-Csermajor[5]
BSicon .svgBSicon DST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 54,8 Fertőendréd (megszűnt)
BSicon .svgBSicon BUE.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 85. sz főút
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 58 Petőháza[6]
BSicon .svgBSicon eABZrg.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg régi 19. sz. vonal
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 60,3 Fertőszentmiklós[7]
BSicon .svgBSicon ABZrf.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 9
BSicon .svgBSicon eHST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 63,6 Hegykő (megszűnt)
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 67,1 Pinnye
BSicon .svgBSicon eHST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 71,5 Nagycenk-Hidegség (megszűnt)
BSicon .svgBSicon STR.svgBSicon STRrg.svgBSicon .svgBSicon .svg 8a
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon KBHFe.svgBSicon .svgBSicon .svg 73,7 Fertőboz
BSicon .svgBSicon eHST.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 77,2 Balf-fürdő (megszűnt)
BSicon .svgBSicon BRÜCKE1.svgBSicon STRrg.svgBSicon ABZrf.svgBSicon .svg Híd a 84. sz. főút felett / 15
BSicon .svgBSicon BRÜCKE1.svgBSicon DST.svgBSicon STR.svgBSicon .svg 84,3 Sopron Keleti rendező
BSicon .svgBSicon ABZlf.svgBSicon ABZrf.svgBSicon STR.svgBSicon .svg 83,1 Soproni elágazás
BSicon .svgBSicon ABZrg.svgBSicon ABZqr.svgBSicon STRrf.svgBSicon .svg
BSicon .svgBSicon BHF.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 84,2 SopronGYSEV pályaudvar
BSicon .svgBSicon ABZlf.svgBSicon xABZlg.svgBSicon .svgBSicon .svg Régi Déli Vasúti vonal
BSicon .svgBSicon STR.svgBSicon eBHF.svgBSicon .svgBSicon .svg Sopron–Déli
BSicon .svgBSicon GRENZE.svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg 89,7 Magyar-osztrák határ
BSicon .svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svgBSicon .svg Ebenfurt felé 512

A 8-as számú Győr–Sopron-vasútvonal a GYSEV magyarországi legfontosabb vasúti fővonala. Magyarországi szakasza kb. 85 km hosszúságú. A teljes 126 km-es vonal egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított, és a rajta lévő 17 állomással együtt a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. - németül Raaberbahn AG (régi nevén: Raab-Oedenburg-Ebenfurther Eisenbahn) - magyar-osztrák vegyes tulajdonú vasúttársaság tulajdona. Építésére 1872-ben[8] kapott engedélyt. Célja: a Kisalföldön termesztett gabona, cukorrépa illetőleg tőzeg szállítása volt.

A magyarországi szakasz Győr-Moson-Sopron megyét kelet-nyugati irányban szeli át, s köti össze a megye két megyei jogú városát. Engedélyezett sebesség Győr - Petőháza, valamint Fertőszentmiklós és Pinnye között 120 km/h, Petőháza - Sopron között 100 km/h.

Története[szerkesztés]

A vasúti pálya megépítését 1873-ban kezdték meg. Az állam 30 évre szóló jövedelemadó és illetékmentességgel támogatta az építkezést. Ebben az évben kirobbant bécsi tőzsdeválság hátráltatta a munkálatokat. 1875-ben alakult meg a GYSEV részvénytársaság a vasútvonal megépítésére és üzemeltetésére. A Győr és Sopron közötti pályaszakasz (86 km) 1876-ra készült el.[9]

Az eredeti vonalvezetést áttervezve a vasútvonal nem az ebenfurti vasútállomásra, hanem a Déli Vasút által üzemeltetett (közvetlenül az országhatár melletti) Lajtaújfalui állomásra kötötte be. Innen korábban lóvasútként üzemelő vontatóvágány vezetett be Ebenfurtba. Ezt a vonalszakaszt a vasúttársaság bérbe vette az állomással együtt.

A soproni vasútállomás épülete 1884-ben készült el. 1889-ben üzembe helyezték a MÁV vasúti hídjával közös pillérekre helyezkedő GYSEV vasúti hidat a Rába győri szakasza felett. A MÁV lehetővé tette, hogy a győri pályaudvarra közvetlenül bejárhassanak a GYSEV személyvonatai, s onnan indulhassanak Sopron felé.

A győri érdekek mellőzésével felépült Győr–grazi vasút után a városvezetés és a Kereskedelmi Gyülde a Győr–Ébenfurton át Sankt Pöltenig vezető vasút tervét karolta fel. A cél az volt, hogy Bécs mellőzésével a győri gabonapiac a legrövidebb úton kerüljön kapcsolatba a Nyugattal. .A minisztérium a GyőrSopron közt felépítendő vasútra az 1870-es évek elején több személynek adott előmunkálati engedélyt, majd 1872-ben báró Erlanger Viktor kapott végleges építési engedélyt. Az állam csak a szokásos adómentességet biztosította a vállalkozónak, aki saját vagyonából volt kénytelen fedezni a költségeket. Az építés csak nagyon lassan haladt, s a későbbiekben az állam kénytelen volt engedményeket tenni.[10] 1876-ban a vasúton megindult a forgalom, a győri álmok azonban itt sem váltak valóra. Győr városa ekkor még a közvetítő kereskedelmet illetően biztonságban érezte magát, de már folyt a nagy versenyfutás. A Győri Közlöny 1875. augusztus 27-i számában arról írt, ˇ"hogy Bécs már évek óta erőfeszítéseket tesz, hogy a gabonakereskedés terén Budapestet megelőzze, de eddig még a kis Győr városát sem volt képes háttérbe szorítani. Győr birtokában van mindazon vállalatoknak, melyeket egy-egy virágzó gabonakereskedést igényel. A kereskedés emberemlékezet óta olyan elterjedt és olyan jó hírnek örvend, melyet elhomályosítani nem lehet. Sőt, a forgalom állandóan növekszik. Míg 1866-ban 3 millió, 1867-ben 4 millió, mázsa gabonát szállítanak el évenként Győrből. Győrnek csak egy versenytársa van, ez Budapest, mely 1 millió mázsával haladja felül Győr gabonaforgalmát. Dacára annak, hogy Budapest a szállítási vonalba esik, Győr állja a próbát, mindkettő kereskedésére büszke lehet az ország. A bécsiek a gabonakereskedelemnek új irányt adni nem fognak, a fölény megtartása érdekében azonban még sok a teendő." A közlekedési viszonyok javítása mellett gabona-raktárak létesítésére van szükség. A GYSEV-vel a győri kereskedők a gabonaforgalom bővítését remélték. 1891-ben elkészült a 2 km hosszú Rábaparti szárnyvágány is.

1890-ben a GYSEV is bevezetteti a zónadíjazást. Ezzel jelentősen megnövelte az utasforgalmát. A GYSEV többi vasútvonalának keletkezéséről a GYSEV vonalai című szócikkben lehet olvasni.

1907-ben indult Sopronből az első GYSEV által üzemeltetett közvetlen gyorsvonat Budapestre. Ez fordában üzemelt, azaz még aznap vissza lehetett vele utazni Sopronba. Így próbálták a bécsi vásárlókat Budapest felé orientálni. A trianoni békeszerződéssel 1920-ban kialakított új országhatárok 95 km-re rövidítették a GYSEV magyarországi vasútvonalainak hosszát. A társaság székhelye Budapesten maradt.

A magyarországi bauxitkivitel forgalmát majdnem teljes egészében ezen a vasútvonalon bonyolították le Németország felé. A második világháború idején korlátozták a személyforgalmat. 1944-ben és 1945 súlyos bombatámadások érték a vasútvonalat a katonai szállítmányok miatt és Sopron vasútállomását is. 1945 márciusában a visszavonuló német katonai csapatok felrobbantották a vonal összes hídját. A helyreállítás 1945 májusában kezdődött meg. A következő év májusáig csak egy vonatpár tudott közlekedni ezen a vonalon. A potsdami háromhatalmi szerződés értelmében a társaság részvényeinek 40%-át a Szovjetunió kapta meg.

1951-ben a GYSEV szerződést kötött a MÁV-val a magyarországi vontatási feladatok átruházásáról és a magyarországi pályafenntartásról. 1986-ban a társaság koncessziós szerződését először 1987-ig majd 2007-ig hosszabbították meg. A társaság székhelyét 2006-ban Sopronba helyezte át. A vonalat 1987-ben villamosították.

1973. november 15-én reggel súlyos baleset történt a vonalon, amikor is a menetrendnek megfelelően M62-es mozdonnyal elindult Sopronból Győrön át Budapestre tartó Ciklámen Express. Ezzel egy időben Fertőboz állomáson fék műszaki hibás tehervonat vesztegelt. A rosszul kezelt, úgynevezett térközjelző beállítás miatt a Budapestre tartó vonat vezetője joggal hihette, hogy szabad előtte a pálya. Aztán Fertőboz előtt azt vette észre, hogy a saját vágányán egy másik szerelvény is áll. Az ütközést azonban nem lehetett elkerülni. A balesetben huszonhárman sérültek meg, közülük hatan súlyosan. A sérültek között volt a Ciklámen expressz mozdonya mögé sorozott kazánkocsi fűtője, a mozdonyvezető, a vonatvezető, valamint a tehervonat fűtője is, akik könnyebb sérülést szenvedtek.[11]

Jelene[szerkesztés]

Az RCA (Rail Cargo Austria) és a GYSEV Zrt. alkotta konzorciumával megkezdett tárgyalást 2007-ben megnyerte a MÁV Zrt. tulajdonában lévő, MÁV Cargo Zrt. eladásáról. Megduplázta eredeti árajánlatát a MÁV Cargo privatizációs pályázatán a Rail Cargo Ausztria és Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút konzorciuma[12] A lap szerint a befektetői páros ajánlata meghaladta a százmilliárd forintot.

A két cég mindezt azután, hogy a 30 milliárd forintos alaptőkéjű, 47 millió tonnás 2007 szállítási teljesítményével a magyar vasúti fuvarpiacon 82-83%-os részesedéssel rendelkező MÁV vállalkozást értékesítésének megkezdése előtt 60-80 milliárd forintra árazták be. S az ekkor megálmodott összeget a tenderre jelentkező 12 érdeklődőből 2007 nyarán még csak kettő adta volna meg. Az RCA-GYSEV páros eredeti, 50 milliárd forintos ajánlatának megduplázása a 2007-es év legnagyobb hazai privatizációs tenderén ahhoz elég, hogy több mint 10%-kal megelőzze a versenyben lévő második helyen álló pályázót. Az osztrák-magyar befektetői páros nem csak a tender eredményét elsősorban meghatározó árajánlatával utasította maga mögé ellenfeleit. A hírek szerint az RCA-GYSEV konzorcium szakmai ajánlatának tartalma is tetszést aratott. Részben, mert a pályázó a MÁV Cargo gazdálkodási hatékonyságának növelését nagyarányú eszközfejlesztéssel alapozná meg. Ez új vasúti kocsik, esetleg mozdonyok beszerzését jelenti. S vállalja: megtartja a magyar fuvarozó cég 3170 dolgozóját, javítja munkakörülményeiket, indokolt esetben létszámfejlesztést is végrehajt. E konzorcium mellett szóló érvnek tartják azt, hogy versenytársaival ellentétben mindkét tagja szakmai befektető. Az osztrák vasút (ÖBB) árufuvarozó cége, az RCA pedig az elmúlt években is a MÁV egyik legnagyobb stratégiai partnere volt. Tulajdonossá válása a várakozások szerint a MÁV Cargo megerősödését eredményezi majd. Az Európai Bizottság 2008. november 25-én hozta nyilvánosságra, hogy feltételekkel ugyan, de jóváhagyja a MÁV Cargo felvásárlását. A brüsszeli versenyhatóság feltételül szabta, hogy a magyar és az osztrák vasúti teherszállítási piacon egyaránt második GYSEV szálljon ki a privatizációból. A GYSEV megválik az osztrák vasúttal, illetve az RCA-val közös cégeiben lévő üzletrészeitől is, így a döntés értelmében a magyar-osztrák társaság eladja a BILK Kombiterminál Zrt.-ben, a logisztikai szolgáltatásokkal foglalkozó Logisztár Kft.-ben, valamint négy szállítmányozó cégben - az Intercontainer Austria (ICA), a Raabersped, a Hungarokombi, és a Hungaria Intermodal - lévő részesedését.

2007 december 21-én megszűnt az útlevél-ellenőrzés a GYSEV Zrt. soproni és szentgotthárdi állomásain, valamint Fertőszentmiklós és Pamhagen között a vonatokon. A GYSEV Zrt. soproni és szentgotthárdi állomásain pedig már egy helyen lehet megváltani a nemzetközi, belföldi és régiós menetjegyeket, valamint bérleteket. Sopron állomáson a határnyitást követően könnyebbé, gyorsabbá vált az átjárhatóság a vágányok között. Az előnyök között kell megemlíteni, hogy a GYSEV Zrt. rövidíteni tudta a vonatok állomáson történő tartózkodásának idejét ezzel is gyorsítva a régiós forgalmat, szorosabbra fűzve a kapcsolatot Burgenland és Nyugat-Magyarország között. A schengeni határnyitás lehetővé tette, hogy a GYSEV Zrt. osztrák partnerével, az ÖBB-vel napi egy vonatpárt indítson Fehring állomásra, vasúti összeköttetést létesítve Stájerország, Burgenland és Nyugat-Magyarország között.

Jövője[szerkesztés]

A Győr–Sopron--vasútvonalon a teljes országhatárig tartó szakasz kétvágányúsítását tervezik. A vasútvonal az Intercity, személy és gyorsvonatok mellett az ország egyik legnagyobb teherforgalmát bonyolító pályája is. A projektet a GYSEV 2010. december 2-án benyújtotta, majd 2011. január 26-án aláírták a támogatási szerződést. A hatástanulmányok készítése, Sopron esetében a vasút és város viszonyának vizsgálata van folyamatban.[13] Külön hangsúlyt kap a Sopronnál az egymással párhuzamosan haladó Szombathely és Győr felé menő vasútvonalak jövőben közös 15-ös nyomvonalon való vezetése. Az egyik javaslat szerint Lóki sor felől a Győri utat felüljáróval keresztező a pályaudvarra vezető győri nyomvonalat kiváltanák, és az új vonal a 84-es főutat a szennyvíztisztító közelében keresztezné és Harka közelében csatlakozna a szombathelyi pályához.[14] Az első ütem az országhatár–Sopron–Fertőszentmiklós szakasz kivitelezése készülhet el, ennek megkezdésére optimális esetben 2014 és 2016 között számíthatunk. A teljes Győr–Sopron távon a 160 kilométer/órás sebességre alkalmas kétvágányú pálya kiépítése csak 2016 utánra várható.[15]

Fertőboz–Nagycenk[szerkesztés]

A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút a magyar vasútvonali hálózat 8a számú vonala, keskeny nyomtávolságú vasútja Magyarország nyugati határán, ami Fertőbozt – a Győr–Sopron-vasútvonal egyik állomását – köti össze a nagycenki Széchenyi-kastéllyal. A kisvasúti pálya hossza 3,6 km, nyomtávolsága 760 mm. A múzeumvasutat a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút üzemelteti.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Sáry István: Győr és a vasutak (Győri tanulmányok, füzetek, Tudományos közlemények) (Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr, 2001) 500 p. ISSN 1419-1318
  • Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. 85. o. ISBN 963-927-268-X

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1949-ig mh.
  2. korábban: Bágyog, aztán Dör-Bágyog, majd újra Bágyog
  3. korábban: Tamási, 1950-ig mh.
  4. korábban: Kapuvár-Gart(h)a (1931-ig)
  5. korábban: Vitnyéd mh.
  6. korábban: Petőházi c(z)ukorgyár mh.
  7. 1947-ig: Eszterháza, majd rövid ideig: Fertőszentmiklós-Eszterháza
  8. az 1872. évi XXVII. törvénycikkel
  9. A Sopron és Lajtaújfalu közötti szakasz (36 km) 1879-re épült meg.
  10. A munkálatok 1874 után felgyorsultak, de ekkor meg a győri vasútállomással kapcsolatban merültek fel problémák. A GYSEV-nek a győri államvasúti pályaudvarhoz történő becsatlakozásához a gabonavásártérből, vagy a Honvéd-ligetből jelentős területeket kellett volna átadni, amihez sem a Kereskedelmi Gyülde, sem a városi tanács nem volt hajlandó hozzájárulni. A minisztérium, a huzavonát megunva, a helyi kereskedelmi érdekek kárára, az államvasúttól másfél km távolságra adott engedélyt a GYSEV-állomás felépítésére.
  11. Bárdos Imre és Bereczki Csaba (2013. október 18.). 40 éve történt a súlyos vasúti szerencsétlenség Fertőboznál - fotók. Kislaföld. (Hozzáférés ideje: 2013. október 18.)  
  12. Népszabadság 2007. november 25-i cikke
  13. "GYSEV tájékoztatója a tervezett fejlesztésekről" – gymsmo.hu
  14. "Négy év múlva épülhet a második vágány Sopron és Győr között" – kisalföld.hu
  15. "Két vágányon Sopronba" – IHO.hu