Pomogy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pomogy (Pamhagen)
A Szent Kereszt templom a temető felől.
A Szent Kereszt templom a temető felől.
Pomogy címere
Pomogy címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Nezsideri járás
Alapítás éve 1268
Polgármester Josef Wüger (SPÖ)
Irányítószám 7152
Körzethívószám 02174
Forgalmi rendszám ND
Népesség
Teljes népesség 1673 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 121 m
Terület 33,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pomogy (Ausztria)
Pomogy
Pomogy
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 16° 54′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 00″, k. h. 16° 54′ 30″
Pomogy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pomogy témájú médiaállományokat.

Pomogy (németül Pamhagen, szlovákul Pomedza (pomedza/pomedzi = határon) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fertődtől 9 km-re északra, Kapuvártól 15 km-re északnyugatra, a Hanság északi szélén, a magyar határ mellett fekszik. A Fertővidéki Helyiérdekű Vasútvonal köti össze Fertőddel és Nezsiderrel .

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét az ószlovák pomedza (= határon) szóból kapta.

Története[szerkesztés]

Területén kőkorszaki és hallsatt korabeli halomsírokat találtak. Határában egykor vízivár állott, melyet magas árok és sáncrendszer vett körül, Jókai a „Névtelen vár” c. regénye itt játszódik. Maradványai még láthatók a község északi részén.

A települést 1268-ban "Pomog" alakban említik először. 1380-ban említik "Pomog" egyházát és János nevű papját is. 1529-ben és 1683-ban a török rombolta le. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. Iskoláját 1652-ben említik először, egyházi anyakönyveit 1681-től vezetik. Az itteni szőlőtermesztésről az első említés 1713-ból származik. 1777 és 1780 között Pomogy és Eszterháza között hét és fél km hosszú töltés és út épült, melyen 19 fahíd biztosította a mocsaras tájon való átkelést. 1897-ben megépült a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút, mely a települést bekapcsolta az országos vasúthálózatba. Pomogy hitelszövetkezetét 1909-ben alapították, mely a községben gazdasági fellendülést hozott.

Vályi András szerint „ POMOGY. Pamhagen. Német falu Moson Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eszterházához egy órányira, Nizsider tava mellett. Nevezetesíti az a’ tőltés, mellyet a’ földes Uraság 1777-dikben kezdetett, ’s 1780-dikban már készen vólt, és az egész vidéknek, ’s a’ Hanságban lakó embereknek, sőt a’ kereskedésre nézve is különösen hasznos: 19 hídak vagynak e’ tőltésben, hogy áradáskor a’ víz könnyebben elfolyhasson; leginkább búzát termő szántó földgyeit Fertő tava rongállya, réttyeit is néhol a’ források, legelőjök nints elég, sem fájok, malmok 5 órányira van, piatzok Nizsiderben, halakkal egész Bétsig kereskednek lakosai.” [1]

Fényes Elek szerint „ Pomogy, (Pamhagen), német falu, Moson vgyében, a Hanság mellett, a Sopron vmegyébe vivő nagy töltés végén, ut. p. Moson. – Lakja 1380 kath., paroch. templommal. A lakosok birnak 51 2/ úrbéri telek után 125 hold második, 680 h. harmadik, 812 hold negyedik osztálybeli rónán fekvő fekete szántóföldet. Kaszálója nincs, csak a Hanyban kaszál, de nádló rétje, hala, vizimadara bőséggel. – F. u. h. Eszterházy, s a boldogasszonyi uradalomhoz tartozik.” [2]

1910-ben 2057, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében 1921-től Ausztria Burgenland tartományának része lett, bár a határmegállapító bizottság eredménytelen javaslatot tett a békekonferenciának a község magyar birtokban hagyására, hogy a Rába árterületét ne vágják ketté.[3] 1990-től közúti határátkelőhely működött itt Fertőd felé.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült barokk stílusban, 1955-ben bővítették.
  • Főutcáján 1639-ben épült harangtorony, az ún. „Töröktorony” áll.
  • Határában a vasútállomástól 2 km-re nyugatra a lápvidékből szigetként emelkedik ki egykori várának sánca. A vár eredete, sorsa ismeretlen.
  • Állatparkjában számos pusztai állat, vízimadár, magyar szarvasmarha és bivaly él. A tájékozódást és az állatok ismertetését magyar feliratok segítik.
  • A Pannónia Szabadidőközpont Burgenland egyik legvonzóbb turistacélpontja, ahol számos sportolási lehetőség és wellnesspark várja a pihenni vágyókat.
  • A Fertőtavi kerékpárút a kerékpározók egyik kedvelt terepe.
  • A Fertő-Hanság Nemzeti Park itteni része számos állat és növényfaj otthona.
  • A Lange Lacke a legnagyobb a Fertőzug 40 sósvizű tava közül. A mintegy 10 km2 nagyságú tavat kizárólag esővíz táplálja, a vízimadarak paradicsoma.

Képek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pomogy témájú médiaállományokat.