Királyhida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyhida (Bruckneudorf)
Királyhida címere
Királyhida címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Nezsideri járás
Rang város
Alapítás éve 1898
Polgármester Gerlinde Weiss (SPÖ)
Irányítószám 2460
Körzethívószám 0 21 62
Forgalmi rendszám ND
Népesség
Teljes népesség 2836 fő (2008)[1] +/-
Népsűrűség 77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 150 m
Terület 36,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyhida  (Ausztria)
Királyhida
Királyhida
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 01′ 15″, k. h. 16° 47′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 15″, k. h. 16° 47′ 00″

Királyhida (németül Bruckneudorf) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bruck an der Leithával szemben, a Lajta jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mai neve a német Bruck (= híd) főnévből származik magyarosítással, királyi tulajdonában levő hidas helységet jelöl.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletekben rendkívül gazdag település. Határa a kőkorszaktól lakott. Határában a Heidhof major térségben gazdagon díszített 30 szobás római kori villát tártak fel, benne Ausztria legnagyobb római mozaikleletével. A villa egy kelta gazdasági épületre épült. A falutól 5 km-re keletre a római villától 800 m-re északra 1956-ban középkori, 11. századi templom alapfalaira bukkantak.

1430-ban "Neudorf", 1440-ben "Pruk", 1468-ban "Wyfalw" néven szerepel a korabeli forrásokban.

1814-ben nagy hadgyakorlat színhelye volt, melyen I. Ferenc császáron kívül az orosz cár, a porosz, a dán és a bajor király is részt vett. 1848 őszén a vasúti pályaházban volt Görgey főhadiszállása. 1867-ben katonai kiképzőtábort létesítettek itt, melynek helyén 1898-ban alakult meg az önálló község.

1910-ben 1034, többségben magyar lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. 1921-ben Királyhida is Ausztria újonnan létrehozott Burgenland tartományához került. 1921. szeptember 10-én órákig tartó fegyveres összecsapás volt itt a Lajtabánságért küzdő nezsideri szabadcsapatok és az itt hídfőt létesítő osztrák erők között.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Királyhida nevét utca viseli Budapesten a XIV. kerületben.
  • A Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban c. Hašek-regény egy fejezete itt játszódik.
  • A Magyar Koronához címzett fogadó (Ungarische Krone) a Lajta partján - eredetileg kolostornak épült, a török támadások idején majdnem teljesen elpusztult, majd fogadónak épült újjá. A határváros szálláshelyeként évszázadok óta szolgálja az utazókat.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)