Lajtakáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lajtakáta (Gattendorf)
Lajtakáta
Lajtakáta
Lajtakáta címere
Lajtakáta címere
Lajtakáta zászlaja
Lajtakáta zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Nezsideri járás
Alapítás éve1209
Polgármester Franz Vihanek (ÖVP)
Irányítószám 2474
Körzethívószám 1 07 06
Forgalmi rendszám ND
Népesség
Teljes népesség 1305 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság147 m
Terület25,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lajtakáta (Ausztria)
Lajtakáta
Lajtakáta
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 00′ 54″, k. h. 16° 59′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 54″, k. h. 16° 59′ 01″
Lajtakáta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajtakáta témájú médiaállományokat.

Lajtakáta (1899-ig Gata, németül Gattendorf, horvátul Raušer) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nezsidertől 13 km-re északkeletre, a Lajta partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a besenyő kata (= őrhely) főnévből származik.

Neve hosszú ideig Sárkáta volt, a Lajta (magyarul: Sár) folyó nevéből adódóan.

Története[szerkesztés]

1209-ben "Kata" néven említik először Csalló határleírásában. Területe már a bronzkorban lakott volt, leletei alapján a gátai kultúra névadó lelőhelye. A 11. században besenyő határőrtelepülés volt. 1146-ban a falunál gyülekeztek II. Géza csapatai, hogy összecsapjanak II. Henrik osztrák herceg bajor-osztrák seregével. A csata a magyar sereg teljes győzelmével végződött. Ekkor már fakápolna állt a településen. 1264-ben határőrzőkkel telepítették be. 1339-ben Károly Róbert király megerősíti Káta régi kiváltságait. A következőkben birtokosai gyakran változtak, illetve egyszerre több birtokosa is volt. Közülük a legjelentősebb a Raucher család volt. 1529-ben a Bécs ellen felvonuló török csapatok felégették, pusztává tették. 1535–40 között horvátokat telepítettek az elpusztult lakosság helyébe. A Runy, Madocsy, Babocsay, Vajay családok voltak birtokosai. Később az Ezterházy család birtoka volt. Az adók és robotterhek emelkedése után az Esterházyak itteni birtokát a Czell család vette meg, akik ma is tulajdonosok a községben.

Vályi András szerint " GATA. Gattendorf. Horváth eredetű falu Moson Vármegyéb. földes Urai G. Eszterházi, és B. Babocsay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ujfaluhoz egy fertály, Lajtafaluhoz fél, Nizsiderhez két órányira; számos zsidók is laknak benne, határja három nyomásbéli, kiváltképen rozsot, egyebet középszerűen terem, földgye egyenes, egy része követses, másik pedig fekete agyagos, fája a’ Lajta mellett ültetett fűzesből, réttyei középszerűek, legelője szűk, piatza Nizsiderben, erdeje nintsen, második Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint " Gátha, (Gattendorf), horváth falu, Mosony vmegyében, Pozsonyhoz 1 1/2 mfldnyire, a Lajta jobb partján, hol az egy szigetet képez. Itt jön össze a Pozsonyból Sopronba vivő ország- és postaut; a Mosonyból Brucknak vivő országuttal. Lakja 1058 kath., 3 ágostai, 171 zsidó. Kath. paroch. szentegyház. Synagóga. Vendégfogadó. Tehenészet. Uradalmi nemesített birkatenyésztés. Négy kerekű vizimalom. Szép urasági kastély, pompás angol kerttel együtt, mellyet egész hosszában a Lajta szőke habjai nedvesítenek, s mellynek természeti szépségét a mesteri müvészkéz a nagy ritkaságu honi és külföldi csemeték és növények még sokkal többre emelik. Az angol kerthez tartoznak a gyümölcsös kert, veteményes kert, több üveg- és növényházak. 82 3/8 másodrendű jobbágytelke után bir 53 telkesgazda 339 2/ hold második, 1594 hold harmadik, 416 5/ hold negyedik osztálybeli szántóföldet, 127 4/ embervágó másod, 171 4/ embervágó harmadrendü rétet. Káposztáskertjei elégségesek. F. u. gr. Eszterházy Kázmér."[2]

1910-ben 1105 német, horvát és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott, akkor Ausztriához csatolták. Lajtakáta, Mosonújfalu és Lajtafalu 1971-ben Gattendorf-Neudorf községben egyesült. 1991. január 1-jétől Lajtakáta újra önálló község lett önálló önkormányzattal.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.