Almamelléki Állami Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almamelléki Állami Erdei Vasút
Általános adatok
Történelmi adatok

Műszaki adatok
Járművek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almamelléki Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Almamelléki Állami Erdei Vasút.jpg

Az Almamelléki Állami Erdei Vasút Almamellék község volt nagyvasúti állomásától (MÁV elbontott Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal) kiinduló, 600 mm nyomközű erdei vasút. Jelenleg egy működő fővonalból áll, melynek végpontja Sasrétpuszta. A lukafai szárnyvonalat pár éve menetrend szerinti üzemen kívül helyezték, de nem bontották el, járható. A terecsenyi szárnyvonalból mára csak egy csonkavágány maradt meg.

Kisvasúti nap: április harmadik szombatja.

Története[szerkesztés]

Építése[szerkesztés]

1900-ban épült meg a MÁV Szigetvár és Kaposvár közötti vasútvonala, mely érintette Almamelléket. Az Almamellék és a Németlukafai Cigányvölgy közötti, 7,2 km hosszú keskenynyomközű vonalat 1901-ben Báró Biedermann Rezső, a községtől északra fekvő területek birtokosa építette.

A vasút feladata elsősorban a kitermelt fa fuvarozása a nagyvasúthoz, de a németlukafai hamuzsírégető boksa és üveghuta termékeit és az irtásokon termelt mezőgazdasági terményeket is a vasúton szállították. A báró által Sasréten alapított iskolába is vonaton utaztak a gyerekek.

A pályát továbbépítették: 1901-ben épült a Szentmártonpusztai leágazás, 1943-ban a Terecsenypusztai vonal, 1925-ben a Lukafai elágazástól a Sas-réti vadászkastélyig vezető vonal, 1935-ben a Csikó-réti szárnyvonal. 1940-ben a Csikó-réti szárnyat elbontották és a Lukafai vonalból is felszedtek fél kilométert. Ezek a vonalmegszüntetések valószínűleg a fakitermelési területek megváltozásával magyarázhatók.

A vasutat 1945 után államosították, a szentmártonpusztai vonal kivételével erdőgazdasági kezelésbe került. A szentmártonpusztai vonal a Görösgali Állami Gazdaság tulajdona lett.

A vonalon több vonalkorrekciót végeztek: például a szentmártonpusztai halastó létesítése miatt egy 750 méteres szakaszt feljebb fektettek (1958). A pályát is felújították: a talpfákat vasbetonaljakra, a síneket nagyobb tömegű, erősebb sínekre, a fahidakat vasbetonhidakra cserélték. 1961. április 12-én megkezdődött a menetrend szerinti személyszállítás, a vasút korlátozott közforgalmú minősítést kapott.

A vasút vonalai is változtak: a lukafai szárnyvonalat 1952-ben elbontották, majd egy kilométer hosszban visszaépítették, a sas-réti vonalat a fűrésztelepig meghosszabbították. A terecsenyi vonalhoz többször hozzáépítettek néhány száz métert. Több kis hosszabbítás történt a klotz-gödöri és a kisterecsenyi vonalon is, de 1972-ben elbontották mindkettőt. 1975-ben építették a terecsenyi vonalból kiágazó kápolnási vonalat, amit 1984-ben a terecsenyi szárnnyal együtt elbontottak. Megmaradt csonkját kocsitárolásra használták. A szentmártonpusztai vonalat 1972-ben elbontották. A csikóréti vonalból 1975-ben újból lefektettek egy szakaszt, de 1983-ban elbontották, csak egy csonkavágány maradt meg belőle, de később egy felújítás során azt is elbontották.

A Kaposvár–Szigetvár MÁV-vonalat 1977. január 1-jén megszüntették. Ez a kisvasút életére igen károsan hatott, mert megszűnt a nagyvasúti összeköttetés. A faanyag fuvarozása folyamatosan csökkent a korszerű tehergépjárművek megjelenése és az erdészeti feltáróutak kiépülése miatt. A szárnyvonalakat a lukafai kivételével elbontották, a kisebb-nagyobb megmaradt csonkavágányokat kocsitárolásra használták. 1977-ben az almamelléki állomáson forgatták Zsombolyai János Kihajolni veszélyes! című filmjét.

1991-től csak személyszállítás folyik.

Járművek[szerkesztés]

Kezdetben lovat használtak vontatásra. 1955. december 21-én vásárolták meg az első motormozdonyt (R-20-22 típusú Hofher Kemencéről, 1964-ben selejtezték). Ezzel egyidőben érkeztek a vasúthoz a MASZOLAJ kocsik. 1957-ben érkezett meg a máig használt motoros hajtány. 1959-ben vásárolták meg az Iregszemcsei kocsit, amit 1966-ban selejteztek, de nem bontották el. 1994-ben újra üzembeállították majd 2000-ben kiállították. az első C50-es 1962. augusztus 16-án érkezett Vitézpusztáról. 1965. december 11-én egy MD-40-es érkezett, amit viszont már 1966. november 9-én Csányoszróra szállítottak, ahol 1971-ben selejtezték. 1966. február 5-én 2 Dunakeszi kocsi érkezett, melyek kályhafűtéssel, bőrülésekkel és villanyvilágítással voltak ellátva. 1968. június 6-án Huszárokelőpusztáról egy 40-HP típusú Montania mozdony érkezett, de 1970-ben 2 újabb C50-es érkezése után selejtezték.

Járműállomány[szerkesztés]

Sasret AEV switching.JPG

Mozdonyok[szerkesztés]

  • A C21-406 pályaszámú mozdonyt 1980-ban leállították, de szétvágás helyett alkatrészforrásnak használták. Szerepelt a „Kihajolni veszélyes!” című filmben. Esztergomban tárolják.
  • C50-401
  • A C50-402 pályaszámú mozdony érdekessége, hogy ipari pályaszáma D04–028, pedig a 600 mm nyomközű mozdonyoknak ipari számrendszerben E betűvel kezdődő számot kellett kapniuk.
  • C50-403
  • 2004-ben a MOFA (Mohácsi Farostlemezgyár) egyik selejtezett MD–40-es mozdonya került ide, jelenleg kiállítási tárgy, de felújítása tervezett[forrás?].

Személykocsik[szerkesztés]

  • AM–EG 1 és AM–EG 2 (A MÁV Dunakeszi Járműjavítóban készült.)
  • Ny09-201 és Ny09-202 (2001-ben házilag, teherkocsikból lettek építve, a Királyréten épített azonos kivitelű kocsik mintájára.)
  • Iregszemcsei kocsi

Teherkocsik[szerkesztés]

  • 4 db négytengelyes Maszolaj rönkszállító kocsi
  • Vitézipusztai kocsi
  • permetezőkocsi

Egyéb[szerkesztés]

Állomások és megállóhelyek[szerkesztés]

Az Almamelléki kisvasút vonalai
A 118-as és 119-es vasútvonal
Almamelléki Állami Erdei Vasút.jpg
Vonal: 118/119
Hossz: 39/51 km
Nyomtávolság: 600 mm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almamelléki Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Sablon:BS4TSablon:BS4TSablon:BS4TSablon:BS4TSablon:BS4TSablon:BS4TSablon:BS4TSablon:BS4TSablon:BS4T
  • Almamellék
  • Szentmártonpuszta
  • Lukafai elágazás
  • Sasrét erdei iskola
  • Sasrét

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén[szerkesztés]

Lábjegyzet[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]