Ugrás a tartalomhoz

Kecskeméti kisvasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskeméti kisvasút
Mk48-as mozdony két kocsival Kecskemét KK állomáson
Mk48-as mozdony két kocsival Kecskemét KK állomáson
Általános adatok
OrszágMagyarország
VármegyeBács-Kiskun vármegye
Vonalszám148, 149
Hossz26 km
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Történelmi adatok
Építés1917, 19271928
Átadás1917
Leállítás2009. december 13.
Műszaki adatok
Nyomtávolság760 mm
Maximális sebesség40 km/h
A hálózat térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti kisvasút témájú médiaállományokat.
Jakabszállás–Kiskunmajsa-vasútvonal
Megszűnt vonalszakasz Kecskemét KK felé
0 Jakabszállás
1 Jakabszállás, Kisvasút köz
3 Kocsistanya
5 Jakabszállási tanyák
8 Bugacpuszta
12 Bugac
15 Bugac felső
16 Móricgát
18 Hittanya
20 Nagybugac
23 Szanki tanyák
26 Soltvadkerti út
29 Szank
36 Kiskunmajsa KK

A kecskeméti kisvasút egy keskeny nyomközű vasúti hálózat a Kiskunságban, mely a 149-es számú Jakabszállás–Kiskunmajsa vonalat jelenti.

A teljes hálózaton a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt.[1] Az utolsó vonatok Kiskőrös felé december 11-én, Kiskunmajsa felé december 12-én közlekedtek. A korábbi Kiskőrösre vezető vonalat, valamint a megmaradt vonal Kecskemét KK és Jakabszállás közti szakaszát hivatalosan 2024. január 1-jével törölték a közforgalmú vasútvonalak közül.[2] A kisvasúti napja[3] augusztus második szombatja.

2023 tavaszától a 149-es vasútvonal Jakabszállás és Kiskunmajsa közötti szakaszán újraindult a menetrend szerinti közlekedés, minden hónap második szombati napján motoros hajtányokkal indulnak járatok.

Története

[szerkesztés]
Kecskemét KK állomás felvételi épületének váróterme

A kecskeméti kisvasút is, mint a legtöbb kisvasút faanyag és egyéb más termékek szállítására jött létre. A Kecskemét Város Erdőhivatalánál dolgozó Bakkay József vetette fel először,[4] hogy a Bugac melletti erdőkből a tüzelőnek használt faanyagot kisvasúton szállítsák az Alsómonostori téglaégetőbe, és Kecskemét városába. A 15 km-es gazdasági vasutat 1920 decemberében adták át. A vasút 600 mm-es nyomtávval épült. 1928-ban átépítették 760 mm-re, majd 1930-ban megszűnt a forgalom csökkenése miatt.

A vasútüzem kibővítése 1927 őszén kezdődött. Kecskemét és Kiskunmajsa között 51 km-es fővonalat építettek, amely Kecskemét alsó MÁV állomásnál szintben keresztezte a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalat és a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalat. Az új vasútvonalat 1928. szeptember 12-én adták át. Ezzel együtt megépült Kecskeméten a Rávágy téri új végállomás és az átrakodó a nagyvasúthoz. A környékbeli tanyákon élőknek nagy fejlődést jelentett a kisvonat, mert ez volt az egyetlen közlekedési eszközük. A személyszállítás mellett a megtermelt árukat is gyorsan el tudták szállíttatni a városba, illetve az átrakodó állomásnak köszönhetően bárhova az országon belül. Ezen a vonalon már kezdetektől napi három vonatpár közlekedett, reggel, délben és este. Kezdetben négy gőzmozdony látta el a szolgálatot, Jónás, Jakab, Lajos, és Ilonka neveket kapták. Majd 1935-ben két motorosmozdony-t, M1 - M2, Dmot 951 - 952 vásároltak a GANZ-tól, és 1940-ben a Ganz-M3 Dmot953-at, és a használt Feri nevű gőzmozdonyt.

Az 19291933 közötti gazdasági válság miatt a vasút léte veszélybe került. Kecskemét város vezetői nem nyugodtak bele, hogy a nemrégiben épített vasútjukat a bezárás fenyegeti. A jövőt a turizmusban látták. Létrehozták a Kecskeméti Idegenforgalmi Irodát, mely Bugacpusztán programokat, kirándulásokat kezdett szervezni. Óriási kampánnyal hívták fel az emberek figyelmét a kisvasútra és Bugacpusztára. Több neves hazai és külföldi személyiség is megfordult itt, például Móricz Zsigmond, Gusztáv Adolf a későbbi svéd király és Rabindranáth Tagore Nobel-díjas költő, író. A gőzmozdonyokat ekkor cserélték le dízelmeghajtású motorkocsikra, közülük a Dmot 953 ma Nagycenken található kiállítva.[5]

Az 1930-as évek folyamán több terv is született a vasútüzem bővítésére új vonalakkal. Felmerült a kiskunmajsai vonal meghosszabbítása a Szegedi Kisvasút felé – összekapcsolva a két hálózatot, valamint új vonalak építése Kiskőrös, Kiskunhalas, Cegléd, a Kecskeméti nagyállomás, és Tiszaug irányába. Végül a kiskőrösi vonal megépítésébe kezdtek bele az 1940-es években, a második világháború azonban több évig hátráltatta a munkát, csak az alépítmény építése kezdődött meg. A háború után azonban folytatódott a munka. 1947-ben Törökfáitól Páhig, majd 1948-ban Kiskőrösig megépítették a vágányokat. Így a vasútüzem elérte a 100 km-es vágányhosszt.

1949 év elején Kecskemét város tulajdonából a MÁV tulajdonába került a vasútüzem. 1961-ben területrendezés miatt felszedték a Rávágy tér és az átrakodó közti mintegy 1 km-es szakaszt. 1961 Júliusában kezdték meg az Mk49-es mozdonyok próbaüzemét,de a tapasztalatok alapján nem váltak be, ezért később Mk48-asokra cseréltek, amelyek próbáját is itt végezték. A sikeres próbák után a kisvasút bezárásáig folyamatosan üzemeltek a vonalakon az Mk48 -asok.

1981-ben a Halasi úti felüljáró építése miatt átépítették Kecskemét KK állomást, és megszüntették a Kecskemét-alsó pályaudvarhoz kapcsolódó pályaszakaszt is.1984-ben Kecskemétre került a 490-053-as gőzmozdony, a Bugaci Kispöfögő amellyel különvonatokat továbbítottak 2008-ig. A 90-es évekre megszűnt a teherszállítás a hálózaton, a megmaradt teherkocsikat a vonalak különböző állomásain tárolták. A csökkenő utasszám miatt az ezredfordulóra általánossá váltak a mindössze egykocsis szerelvények. A kisvasúton 2009 decemberében megszűnt a személyszállítás. Az utolsó vonatok december 12-én közlekedtek Kecskemét és Kiskunmajsa között. Bár a kiskőrösi vonalrész is ezen a napon szűnt volna meg, december 11-én Kispáhi közelében kisiklott a 31715 számú személyvonat. A MÁV úgy döntött, nem állítja helyre a pályát, így utolsó nap pótlóbuszok jártak ezen a viszonylaton.

A bezárás után

[szerkesztés]

A pálya, a létesítmények és a járművek további sorsa bizonytalan, aggodalomra ad okot, hogy máris megkezdődtek a rongálások.

A brüsszeli székhelyű Európai Múzeum- és Turistavasutak Szövetsége éves konferenciájának 2010-ben Magyarország adott otthont. Az utolsó napon (2010. április 28.) a külföldi vendégek tiszteletére a kisvasút tett egy külön menetet Kecskemét KK és Bugac felső között. Ezen esemény után az is szóba került, hogy a kecskeméti kisvasút egy része működhetne majd turisztikai vasútként.

Az idők során négy Mk48-as mozdony (2008, 2013, 2022, 2036) és 2 BDa-w kocsi került Kecskemétről a Balatonfenyvesi Gazdasági Kisvasútra.

2022 nyarától a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány szervezésében a 149-es vonal Bugac környéki részein előre meghirdetett napokon menetrendszerinti motoros hajtányozás-ra van lehetőség. 2024 tavaszán a teljes 149-es vonalat alkalmassá tették hajtányozásra. A hajtányozásra alkalmas vonalszakasz a Kiskunsági hajtánypálya nevet kapta.[6] 2024. január 1-jével a Kiskőrösre vezető vonalat, valamint a Kecskemét KK-Jakabszállás szakaszt hivatalosan is törölték a MÁV vasútvonalak közül.[7]

Pálya

[szerkesztés]
Kecskemét KK állomás fűtőháza, kézi állítású váltókkal

A vasúti pálya végig egyvágányú, jellemzően a homokba fektetett fa- és betonaljas felépítmény került beépítésre „i” és „c” sínekkel. Kecskeméten egy tároló és három fordító-indító vágánnyal, míg Törökfái, Orgovány és Bugac felső állomásokon három vágány található, a többi állomás kétvágányos. Kecskemét és Bugac között 30–35 km/h az engedélyezett sebesség, de a többi szakaszon a rossz állapotok miatt nem voltak ritkák a 15 km/h-s korlátozások sem. Az utolsó előtti üzemnapon pályahiba miatt siklott ki egy vonat Páhi közelében.[8]

Kecskemét KK

[szerkesztés]

A kisvasút kezdőponti állomása Kecskemét déli részén helyezkedik el. A felvételi épület leromlott állapotú, sok apró részlet még az eredeti állapotokat tükrözi. A keleti homlokzat középrizalitján Kecskemét város címere, a tetőn pedig kovácsoltvas keretben a KGV (Kecskeméti Gazdasági Vasút) felirat található. Az állomás végén elhelyezkedő fűtőház mellett szénszerelő darut találunk. Gázolajszereléshez kialakítottak a dízelmozdonyok számára egy csonkavágányt is.[9]

Járműállomány

[szerkesztés]
Mk48-as mozdony üzemanyagtöltés közben Kecskemét KK-n
A Kecskeméti kisvasút egyik Bda-w személykocsija belülről. Érdemes megfigyelni az utastér fűtésére szolgáló kályhát.
  • 490,053 pályaszámú gőzmozdony, a Bugaci Kispöfögő, 1942-ben készült a MÁVAG gyárában, 1983-ban a Szobi Gazdasági Vasútról szállították át.
  • Mk48 sorozatú dízelmozdonyok (2 db, pályaszámaik: 2030, 2036)[10]
  • Ba-w személykocsik a menetrendszerű forgalomhoz (6 db: 25-01 441-9, 447-6, 448-4, 451-8, 452-6, 453-4)
  • Ba-w személykocsik a nosztalgia járatokhoz (3 db: 25-01 454-2, 455-9 és 456-7)
  • BDa-w személykocsik (3 db: 25-01 610-9, 613-3, 616-6)

A budapesti MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasútra átköltözött Mk48 2030-as mozdony adatai:[11]

Pályaszám Gyártási év Kecskemétre érkezett Korábbi állomáshelyek
Mk48 2030 1961 1972. után Békéscsaba, Szeged

Korábban a 2036-os már volt Kecskeméten, a ceglédi és a balatonfenyvesi szolgálat között. Megfordultak itt továbbá az alábbi pályaszámú mozdonyok: 1004, 1006, 1007, 1009, 1011, 2001, 2003, 2004, 2008, 2013, 2015, 2021, 2022, 2030, 2031, 2036, 2038, 2039[12]

Keskeny Nyomközű Vasúti Járműskanzen

[szerkesztés]
L–60-as mozdony a járműskanzenben kiállítva, Kecskemét KK-n (A mozdonyt 2007-ben elszállították)
C–50-es mozdony a járműskanzenben kiállítva, Kecskemét KK-n
Büfékocsi a járműskanzenben kiállítva, Kecskemét KK-n

1996. április 26-án, a magyar vasútközlekedés 150. évében adták át a kisvasút végállomásánál a szegedi Vasúttörténet Alapítvány, a MÁV, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a helyi dolgozók segítségével létrejött keskeny nyomközű járművek szabadtéri kiállítását. A kecskeméti mellett más kisvasutak állományából is láthatunk itt járműveket, sajnos egyre rosszabb állapotban.

Kiállított tárgyak:[13][14]

  • C–50 mozdony (GV 3719, illetve GV 319 pályaszámmal) Balatonfenyvesről (2010-ben elszállítva)
  • L–60 mozdony (D 04-601) Szilvásváradról (elszállítva 2007-ben, ma a szobi kisvasút mozdonya)
  • Ba-w (50 55 25-01 443-5) személykocsi (Korábban Bax sorozat, 2000-ben kiégett)
  • BDa-w (50 55 25-01 614-1) poggyászteres személykocsi (Korábban Bax sorozat)
  • K03-211 ÁEV büfékocsi
  • Fa-w (82 55 600 4081-8) magas oldalfalú, nyitott teherkocsi fékbódéval (Korábban Jah 2046)
  • Fa-w (82 55 600 4127-9) pőrekocsi fékállással (Korábban Jah 3723, illetve KGV 302)
  • Fa-w (82 55 600 4126-1) pőrekocsi (Korábban Jah 3699, illetve KGV 313)
  • Uba (51029) billenthető szekrényű kőszállító kocsi (a szobi kőbányából)
  • Ha-w (82 55 200 4043-7) fedett teherkocsi (Korábban Gah 1720)
  • NA 37/18 (80 55 536 1150-2) zsámolyozókocsi (Magyarországon egyedi példány)
  • XAT (50 55 706 2010-3) tartálykocsi
  • Rönkszállító forgózsámolyok
  • 490,053 gőzmozdony kazánja
  • Nem biztosított alak főjelző

Érdemes megemlíteni az állomáson tárolt ritkaságnak számító Wanderer sínautót,[15] a MÁÉV S. 05-207 típusú Skoda motoros sínbuszt ("Ezüst Nyíl"), valamint a motoros és kézi hajtányokat is (pl. "Kék hintó").[16]

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Dr. Horváth Ferenc: 75 éves a bugaci kisvasút (Tiberias Bt., 2003)
  • Tusnádi Csaba Károly: Magyarországi kisvasutak (Pallas Stúdió, Budapest, 2000)
  • Horváth Ferenc: Ötven éves a kecskeméti kisvasút kiskőrösi vonala, 1952–2002; MÁV Rt. Vezérigazgatóság, Budapest, 2002 (Vasúthistória könyvek)

Az interneten

[szerkesztés]

A bezárásról

[szerkesztés]

Videók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  2. 194/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról
  3. http://www.jakabszallas.net/kepek/programok/kultura/2009/kisvasut/kisvasute.jpg meghívó a 2009-es kisvasúti napra
  4. Bakkay Józsefről. [2008. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
  5. A Nagycenki múzeumvasútról (német). [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  6. [1]
  7. Bő kétszáz kilométernyi vasútvonalat adott fel végleg a magyar állam (magyar nyelven). iho.hu. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
  8. Félüzem az utolsó napon
  9. http://www.idokep.hu/~szvdom/allomas.php?az=wkkk[halott link]
  10. A kisvasút története. [2009. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
  11. A kisvasut.hu adatbankja
  12. Az Mk48-as mozdonyokról. [2010. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  13. A magyar kisvasúti mozdonyokról. [2008. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
  14. A Skanzenről[halott link]
  15. A sínautó története[halott link]
  16. A magyarországi hajtányokról. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)