Kecskemét tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskemét autóbuszvonalai

1 | 2 | 2A | 3 | 4 | 4A | 4C | 5 | 6 | 7 | 7C | 9 | 10
11 | 12 | 13 | 13C | 14 | 15 | 16 | 18 | 19
20 | 21 | 22 | 23 | 25 | 28 | 29 | 32 | 52 | 54
Tesco-buszok


Megszűnt járatok
1A | 3A | 5A | 8 | 17 | 21-2 | 24 | 34 | 38 |


Searchtool right.svg Kecskemét tömegközlekedése

Kecskemét helyközi autóbusz-állomás

Kecskemét tömegközlekedése alapvetően a Kunság Volán Autóbuszközlekedési Zrt. 38 helyi autóbuszvonalából épül fel, amely kiegészül az elővárosi és helyközi buszjáratokkal, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 3 vasútvonalának 14 vasúti megállóhelyével, illetve vasútállomásával, továbbá 2 bevásárlóbusz-vonallal és további szerződéses buszokkal. A 115 000 lakosú városban kizárólag nappali autóbuszos üzem működik, jóllehet már a 19. század végén készültek tervek a közúti villamos üzem bevezetésére.

Az 1950-ben létrehozott – a Kecskeméti Teherfuvarozási Vállalat jogutódjának tekinthető, előbb 44. sz. Autóbusz-közlekedési Vállalat, később 9. sz. Volán Vállalat néven működő – Kunság Volán két szomszédos autóbusz-állomást működtet a Noszlopy Gáspár parkban: a Kecskemét vasútállomás közelében található buszpályaudvaron lehetőség nyílik a helyi és a helyközi autóbuszjáratok, valamint a vonatok közötti átszállásra. Valamennyi helyi menetrendszerinti járat forgalomirányítását innen végzik.

A városközpontban lévő Széchenyi tér megállóhely-csoport a helyi viszonylatok mintegy kétharmadának végállomása. Innen – a jellemzően sugaras-hurkos hálózat eredményeként – gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető autóbusszal. A hálózat hátránya ugyanakkor, hogy a szomszédos városrészek közötti közlekedés általában a mára túlterhelt Széchenyi téren keresztül, átszállással történik.

A kecskeméti Volán-társaság helyi üzeméhez tartozó 53 autóbusz karbantartását, javítását a Csáktornyai utcai járműtelepen végzik.

Kecskemét közösségi közlekedésének története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti villamos terve a századfordulón[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti villamos tervezett nyomvonala, 1900.
A nyomvonaltervet bemutató térképet a megszokott északi tájolás helyett kelet-északkeleti tájolással készítették, hangsúlyozva ezzel, hogy a város – akkori – tengelye a mai Rákóczi út – Petőfi Sándor utca vonala.

A 19. században tömegközlekedés – a város nagy kiterjedése ellenére – nem létezett Kecskeméten. Ennek alapvető oka a kövezett utcák alacsony száma és rövid hossza volt. 1871-ben például a lóvasút létesítése azért hiúsult meg, mert a város a lóvasút által érintett utcák kikövezését nem vállalta magára. Miután 1897-ben Kecskemétre is megérkezett a villamos közvilágítás, újból napirendre került a helyi tömegközlekedés létesítése. 1898-ban Gerster Béla és Török Emil fővárosi mérnökök fordultak villamosvasút építésének tervével a törvényhatósághoz.

Az 1890-es évek végén, az 1900-as évek elején 3 villamosjáratot terveztek megvalósítani Kecskeméten. Ezekben az években hozták létre – teret hagyva a villamospályának – a Rákóczi utat, tervezték a Vásári utca (a mai Petőfi Sándor utca térsége) területrendezését. (Ekkor a város területe jórészt a mai Nagykörúton belüli részre korlátozódott.)

Az 1911-es nagy földrengés[1] és az első világháború meghiúsította a villamospálya megépítését, a Vásári utca szabályozása csak jóval később, az 1970-es években történt meg.

A Rákóczi út és a Vasútkert revitalizációja napjainkban újra napirenden van.[2]

Az autóbuszos közlekedés kialakulása (1950-es, 1960-as évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város autóbuszos közlekedése az 1950-es években kezdődött: Az 1950. szeptember elsején létrehozott Kecskeméti Teherfuvarozási Vállalat szervezeti átalakulása, névváltoztatása után – 1953-ban – jött létre a 43-as és a 44-es számú Autóbusz-közlekedési Vállalat (AKÖV). A vállalat az autóbuszok közlekedtetése mellett teherfuvarozással, taxiszolgáltatással is foglalkozott. Az autóbuszok a Tanácsháza és a MÁV Nagyállomás elnevezésű megállóhelyekről indultak. Az 1960-as években 15 viszonylat üzemelt. A fokozatos fejlődésnek köszönhetően 1970-re a városban már 42 helyi vonalon közlekedtek menetrendszerinti járatok.[3]

A járatok kalauz nélkül közlekednek. Felszállás az első, leszállás a hátsó ajtón történik. Felszálláskor a menetdíjat 1 vagy 2 Ft-os pénzérmékben kell a gépkocsivezető mögött elhelyezett perselybe bedobni. Bérletjeggyel utazók bérletjegyüket – a bérletigazolvánnyal együtt – felszálláskor az előírt tokban tartoznak a gépkocsivezetőnek felmutatni. Gyermekek 6 éves korig kísérővel díjtalanul utazhatnak, azonfelül kötelesek a teljesárú menetjegyet megfizetni. Bérletjegyek elsején 0 órától a tárgyhót követő hónap 5-én 24 óráig érvényesek.
– Részlet az 1967-es menetrendi tájékoztatóból[4]

A közlekedési csomópontok kialakulása (1970-es évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi téri központi megállóhely-csoport
A Széchenyi tér másik nézetből

Az AKÖV 1970. szeptember 1-től 9. sz. Volán Vállalat néven működött tovább.

A város első helyi csomópontja a Széchenyiváros decentrum volt, amelyet 1976 januárjában adtak át a forgalomnak. 1976 decemberére készült el – a Vasútállomás szomszédságában – a Felszabadulás park (ma: Noszlopy Gáspár park) állomás.[3] A harmadik – a városrendezéseknek köszönhetően[5] – a városközpontban, a Széchenyi téren (területrendezés előtt: Hock János utca) épült fel. Utóbbi kettő a mai napig működik.

A Széchenyiváros autóbuszállomás fontos viszonylatok kiindulópontja volt. Innen indult a 6-os, a 12-es, a 13-as, a 22-es és a 24-es busz. A Nyíri út és az Akadémia körút kereszteződése közelében felépített alközpont 1999-ig üzemelt. Az érintett viszonylatokat áthelyezték a másik kettő buszállomásra, kivéve a 24-es viszonylatot, amely ezzel egyidőben megszűnt. (Kísérleti jelleggel a Metro Áruház és a Széchenyi tér között újra közlekedtek hasonló jelzéssel autóbuszok, ám ez az alacsony kihasználtság miatt nem sokáig járt.)

A viszonylathálózat bővülése (1980-as évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ikarus 200-as család erőteljes megjelenése a járműparkban az 1980-as évekre tehető.

1984-ben – újabb névváltoztatás után – jött létre a Kunság Volán Autóbusz-közlekedési Vállalat.

Az autóbuszok számának növekedése lehetőséget adott arra, hogy a város a külső városrészeit is bevonja a helyi hálózatba. Ennek következtében 1985-ben sorolták be a helyi közösségi közlekedésbe Hetényegyházát, Miklóstelepet és Katonatelepet. Az 1988-as évben a helyi járatok száma 28 volt. Ebben az időszakban különösen a csuklós buszok aránya növekedett, Kecskeméten elérte a 60%-ot.[3]

Változások a közösségi közlekedésben (1990-es, 2000-es évek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben a Kunság Volán részvénytársasággá alakult.

Az 1990-es évek közepétől – a bliccelések ellen hozott határozat értelmében – az autóbuszokra ismét csak az első ajtón szabad felszállni, menetjegy-érvényesítéssel vagy -vásárlással, illetve a bérletjegy felmutatásával.

A Széchenyiváros állomás megszüntetése következtében – 1999 után – a vonalhálózat átalakult.

A 2000-es években változások történtek a kecskeméti közösségi közlekedésben. Egyes járatokat megszüntettek (34-es, 38-as), másokat ritkítottak (5-ös, 7C, 9-es, 20-as, 52-es), megint másokat összevontak (4A, 18-as). A 21-2-es autóbuszjáratot megszüntették, illetve összevonták a 21-1-es jelzésű autóbuszjárattal: A két járat együttes követési ideje csúcsidőben 15 perc volt, ezt váltotta fel a 21-1-es járat 20 perces követési ideje. A 2000-es évek elején a 3 legforgalmasabb vonal az 1-es, a 14-es és a 20-as jelzésű volt. A 14-es vonalon jártak a legsűrűbben autóbuszok (10-15 perc), az 1-es vonalon viszont napszaktól függően 5-30 perc között változott a követési idő. A 20-as vonalon egész nap 15-20 perc volt az átlagos követési idő. Több törzsvonalon (2-es, 3-as, 4-es, 6-os, 21-1-es) a követési idő 15-30 perc között változott.

2008. március 1-jétől jelentős – egyes járatok esetében drasztikus (5-ös, 9-es) – járatritkítást végeztek. Ezt 2008. június 14-én – egyes útvonalak rövidítése mellett – csekély járatnövelés követte.[6] 2009. január 1-jétől újabb változásokat vezettek be,[7] amelyet 2010. január 1-jén újabb járatritkítások követnek.[8]

A közlekedés jelenlegi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városközpontban található Széchenyi tér napjainkban túlterhelt: Míg építésekor 6 autóbuszvonalra tervezték, jelenleg 19 buszvonal járatait kell befogadnia.[9] Születtek tervek[10], amelyek a Széchenyi téri közlekedési csomópontot teljesen megszüntetnék és újabb autóbusz-decentrumot hoznának létre a város egyik külső pontján. (Az Uszoda közelében.) Másik elképzelés szerint a jelenleg egyirányú Kiskörutat a városközpont körül kétirányúvá tennék az autóbuszok számára.[9] Egyelőre azonban a Széchenyi tér fejállomás jellege megmaradt: A jelenlegi sugaras vonalhálózat igényli a városközponti megállóhely-csoportot. A tér forgalmának csökkentése csak új – átmérős vonalakból álló – hálózat létrehozásával lehetséges.

Önkormányzati döntés született, hogy 2010. december 31-ével a város felmondja a Kunság Volánnal a szerződést, és közbeszerzési pályázatot fog kiírni a helyi tömegközlekedésre.[11]

2014-ig Európai Uniós és önkormányzati önerőből 60 milliárd forintos ráfordítással fejleszteni kívánják a megyeszékhely tömegközlekedését. Magyarországon egyedülálló, vezeték nélküli trolibuszhálózat kiépítését tervezik, emellett környezetkímélő autóbuszok, új csomópontok és közlekedési hálózat kialakítása a cél.[12][13]

Járműpark[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ikarus 435

A kecskeméti helyi üzemhez 54 autóbusz tartozik (zárójelben feltüntetve a beszerzés éve):

Kecskemét viszonylatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét autóbuszvonalai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét vasútvonalai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kecskemét vasútvonalai (térkép)
Kecskemét vasútvonalai.svg

Kecskemét közigazgatási határán belül 14 normál nyomtávú vasúti megállóhely, illetve vasútállomás található:

140-es vonal 142-es vonal 145-ös vonal 152-es vonal
(Budapest–) CeglédKecskemétSzeged BudapestLajosmizseKecskemét SzolnokLakitelekKecskemét KecskemétFülöpszállás
  • Katonatelep
  • Kecskemét
  • Kecskemét-Alsó
  • Kecskemét-Máriaváros
  • Miklóstelep
  • Úrihegy
  • Hetényegyháza
  • Nagynyír
  • Alsóméntelek
  • Méntelek
  • Felsőméntelek
  • Nyárlőrinci szőlők
  • Kisfái
  • Alsóúrrét
  • Kecskemét

2007. március 4. óta a személyszállítás szünetel

A városból indult a Kecskeméti Kisvasút is, melynek két vonala Kiskőrössel és Bugacon át Kiskunmajsával kötötte össze a várost. Az egykor a Rávágy téren végződő kisvasút élénk forgalmat bonyolított le a város és a tanyavilága között, jelenleg azonban szünetel a személyszállítás.

Vonalhálózat változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megszüntetett autóbuszvonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1A: Noszlopy Gáspár park – Homokbánya aut. ford. 2010. óta újra közlekedik.
  • 3A: Széchenyi tér – Gizella tér
  • 5A: Széchenyi tér – Máriaváros
  • 17: Széchenyi tér – Auchan, Pólus Róna
2009. január 1-jén összevonták az 1-es busszal.[7]
  • 8: Széchenyi tér – Nyomási iskola
1997-ben a járatot összevonták a 23-as busszal. Ezzel egyidőben a 23-as vonal végállomása – a Noszlopy Gáspár park helyett – a Széchenyi tér lett.
Nagyon rövid ideig közlekedett 2003-ban az 5-ös viszonylat betétjárataként.
  • 21-2: Noszlopy Gáspár park – Rávágy tér – Széchenyiváros – Noszlopy Gáspár park
A 21-2 jelzésű autóbuszok az akkori 21-1 (napjainkban 21-es) útvonalán – de ellenkező irányban – közlekedtek. A Szultán utca és a Széchenyi körút megállóhelyen nem álltak meg. 2007-ben megszűnt.
  • 24: Széchenyiváros – Házgyár; Széchenyi tér – Metro Áruház
1999-ben – a Széchenyiváros decentrum felszámolása miatt – megszűnt. Később, kísérleti jelleggel Széchenyi tér és a Metro Áruház között közlekedett.
  • 34: Noszlopy Gáspár park – Kisfái, tanüzem
2005-től közlekedett mintegy 1 évig, majd összevonták a 4A viszonylattal.
  • 38: Széchenyi tér – Köztemető II. kapu – Nyomási iskola
2006-ban összevonták a 18-as busszal.

Átnevezett megállóhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széchenyiváros, Március 15. utca
régi név új név átnevezés dátuma
Béke fasor Béke fasor 13. 2008. június 14.
BRG Béke fasor 1. 2008. június 14.
Bútorraktár Matkói utca 7. 2008. június 14.
István király körút Szent István körút 2008. június 14.
Katona József tér Katona József Színház 2008. június 14.
Mindszenti út (Nyomda) Mindszenti körút (Szilády Nyomda) 2008. június 14.
Széchenyiváros Március 15. utca 1. 2008. június 14.
Zala Bútorbolt Irinyi út 50. 2008. június 14.
Présház utca DOMUS 2009. január 1.[7]
Bajnok utca 64. Könyves Kálmán körút 64. 2009. január 1.[7]

Szünetelő és megszűnt vasútvonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 152-es számú Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalon a személyszállítás szünetel 2007. március 4-e óta. A Kecskeméti Kisvasút két vonalán a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[19] A 142-es számú Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal Kecskemét és Lajosmizse közötti szakaszán a személyszállítás 2009. december 13. és 2010. július 4. között szünetelt, jelenleg ideiglenesnek mondott menetrend van érvényben.

A város megszűnt vasútvonala az egykori Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal, melyen 1974. december 31-én állt le a forgalom. A pályát később elbontották.

Viteldíjak alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kunság Volán viteldíjainak[20] meghatározása a Kecskeméti Önkormányzat hatáskörébe tartozik. A Tesco-buszok díjmentesen igénybe vehetőek.

Menetjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Menetjegyek árának változása (Ft)
2004 2006 2009 ǀǀ 2013
120 143 190 ǀǀ 250 ǀǀ
előreváltott jegy
2004 2006 2009 ǀǀ 2013
90 108 145 ǀǀ 190
bevásárlójegy
2004 2006 2009 ǀǀ 2013
160 195 260 ǀǀ 335
buszvezetőnél váltva

Bérletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bérletjegy típusa: havi ára (HUF): II. félhavi ára (HUF): negyedéves ára (HUF): 5 hónapos ára (HUF):
egyvonalas:
4850
3280
13090
-
összvonalas:
5930
3960
16000
-
tanuló/nyugdíjas:
2063
5575
9290-
felmutatós:
10045

A 15-ös, a 19-es, a 23-as, a 29-es, a 32-es, az 52-es és az 54-es jelzésű vonalakon, valamint Kecskemét–Kadafalva, Kecskemét–Méntelek között egyvonalas bérlet nincs, csak összvonalas bérlet váltható. Az egyvonalas bérletek a fenti viszonylatokban még városon belül sem érvényesek utazásra. Azonban a 28-as vonalbérlet a 6-os vonalon a Széchenyi tértől, illetve a Széchenyi térig csak akkor vehető igénybe, ha a 28-as járat nem közlekedik.

A 23-as számú vonalat – a Széchenyi tér és a Metro megállóhelyek között – a 18-as vonalra kiadott egyvonalas helyi bérlettel is igénybe lehet venni.

A helyközi járatokon, ahol helyi tarifa nem érvényes, a helyivel közös szakaszon a helyi bérletjegyek sem érvényesek.

A havi bérletjegyek 1-jén 0.00 órától a tárgyhót követő hónap 5-én 24.00 óráig érvényesek. A második félhavi bérletek minden hó 15-től válthatóak és 16-án 0.00 órától a tárgyhót követő hónap 5-én 24.00 óráig érvényesek.

Utazási feltételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az autóbuszra felszállni csak az első ajtón szabad. Felszálláskor az utas köteles a menetjegyét a vezetőfülkénél elhelyezett lyukasztógépen érvényesíteni, illetve bérletjegyét az autóbuszvezetőnek felmutatni. Autóbuszon csak az utazhat, akinek érvényes menetjegye vagy utazási igazolványa van.

A menetjegy akkor érvényes, ha

A bérletjegy akkor érvényes, ha

  • a díjszabásban meghatározott értékű,
  • a Kunság Volán Zrt. által kibocsátott,
  • felszállás után közvetlenül a lyukasztógép által érvényesített.
  • a díjszabásban meghatározott értékű,
  • a Kunság Volán Zrt. által kibocsátott,
  • az utazás megkezdése elõtt a bérletigazolvány számát (diákigazolvány esetében a diákigazolvány számát) a bérletszelvény megfelelõ rovatában tintával vagy golyóstollal olvashatóan a tulajdonos feltüntette.

Sérült, javított vagy megrongált bérlet érvénytelen és ellenőrzéskor bevonják.

Az utas a menetjegyet köteles megőrizni az utazás időtartama alatt. A menetjegyeket az utazás megkezdése után nem szabad átruházni. Az átruházott, illetve jogosulatlanul használt utazási igazolványok érvénytelenek.

Az autóbuszokon dohányozni, fagylaltozni és élelmiszert fogyasztani tilos. Rádiót és magnót az utastérben csak úgy szabad hallgatni, hogy az a többi utastársat ne zavarja.

Az autóbuszjárat végállomásán minden utasnak le kell szállni az autóbuszról.

Bérlet- és jegyárusító helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bérletjegy váltható a Noszlopy Gáspár parkban és a Széchenyi téren található jegypénztárban, valamint a Kunság Tours utazási irodában.

Menetjegy vásárolható a bérletjegy-váltó helyeken, a Magyar Lapterjesztő Zrt. újságos pavilonjaiban, valamint a Kunság Volán Zrt. szerződéses partnereinél.

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg Kecskemétet. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület rongálódott meg és vált lakhatatlanná. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okozott.
  2. http://www.kecskemet.hu/?r=20117&c=8258
  3. ^ a b c Kunság Volán: Múltunk – a társaság története, 2000.
  4. ^ a b Menetrendi tájékoztató, AKÖV, 1967.
  5. 1977-ben zárták le a mai Városháza és a Nagytemplom közötti területet a járműforgalom elől, ezzel együtt a Tanácsháza megállóhely megszűnt. Magyarországon először Kecskeméten hoztak létre forgalomcsillapított (gyalogos-kerékpáros) övezetet.
  6. Változik a buszok menetrendje Kecskeméten, Baon.hu, 2008. május 23.
  7. ^ a b c d Kecskemét MJV Közgyűlésének 537/2008. (XII. 18.) KH számú határozata
  8. Megnyirbálták a buszmenetrendet, Baon.hu, 2009. december 28.
  9. ^ a b „A város kinőtte, mi történik a túlzsúfolt Széchenyi téri buszpályaudvarral?” – Petőfi Népe, LXIII. évfolyam, 267. szám (2008. november 15.), 5. oldal
  10. Kecskemét közlekedési koncepciója, 2005.
  11. baon.hu: Elbocsátó szép üzenet a Volánnak 2010. május 27
  12. 60 milliárd közlekedésfejlesztésre”, kecskemetitv.hu, 2010. szeptember 23. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 28.) 
  13. 60 milliárdos út és közlekedésfejlesztés Kecskeméten”, delmagyar.hu, 2010. szeptember 23. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 28.) 
  14. további 4 Volvo 7700-as közlekedik elővárosi vonalakon
  15. Menetrendi tájékoztató, 9. sz. Volán Vállalat, 1976.
  16. Menetrendi tájékoztató, Kunság Volán Rt., 1997.
  17. Menetrendi tájékoztató, Kunság Volán Zrt., 2008.
  18. Menetrendi tájékoztató, Kunság Volán Zrt., 2014.
  19. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások – MÁV-START
  20. A Kunság Volán Zrt. jegyárai (kunsagvolan.hu)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mező Mihály: Kecskemét közlekedésfejlesztési terve a megvalósulás útján. Városi Közlekedés, 1979. 6. szám
  • Irsa Ernő-Toma László: Kecskemét tömegközlekedésének helyzete és fejlesztése. Városi Közlekedés, 1979. 6. szám

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]