Miskolc tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1-es és 2-es villamos a belvárosi Széchenyi utcán

Miskolc tömegközlekedéséről a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a helyi Volán-társasággal a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg a Borsod Volán kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolca átmenő forgalmát). Miskolcon összesen 2 villamosjárat és 40 autóbuszjárat van, melyből 3 szerződéses járat a város szélein fekvő áruházakhoz. A város járműparkja buszokból és villamosokból áll. A villamosközlekedés jelenleg egy vonalon halad, kelet-nyugati irányban szelve át a várost.

Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, menetrend szerinti buszjáratok először 1903-ban indultak (az országban elsőként.) Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, melyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két pályaudvara (Tiszai, Gömöri) és egy kisebb repülőtere van (ez utóbbi a nyilvánosság számára jelenleg nem nyitott, tehát a közforgalmú közlekedésben nem játszik szerepet). Miskolc és Lillafüred között kisvasút közlekedik, amely elsősorban turisztikai szempontból jelentős. Kizárólag turisztikai szempontból lesz jelentős a 2015-ben megnyíló lillafüredi libegő.

Miskolc közösségi közlekedésének története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi utca régi képeslapon – villamos a színház előtt

A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868) és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.[1]

1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon. Egy 1871-ből fennmaradt rendelet, amely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben.[1]

A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni, dr. Csáthy Szabó István vezetésével. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, egészen a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.[1]

1959-es Ikarus 31 típusú busz

1897. július 10-én indult el az első villamos, mely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. (Az áramátalakító állomás a jelenlegi Selyemréti strand mellett volt, a strand a trafók hűtésére felhasznált víz „hulladék-hőjét” hasznosította. Innen ered a régi elnevezése: villanytelepi strand.) A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg, miután a forgalmat egy vágányon kiszolgálni nem tudta.[1]

A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, ami a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. A 20-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.[1]

1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrend szerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrend szerinti autóbuszjárata.[1] A következő kísérlet Bán és társa nevéhez fűződik, akik a Városház térről Hámorba, illetve Tapolcára indítottak buszjáratot 1910-ben, de ez is rövid ideig működött. 1926–29 között a MVRT üzemeltetett buszjáratot a mindszenti templom és Tapolca, valamint a diósgyőri református templom és Lillafüred között, 1931-ben pedig a MAVART indított Tiszai pályaudvar–Lillafüred járatot,[2] de a buszközlekedés csak a II. világháború után terjedt el.

Rába Premier 291 típusú busz

Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDHV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyi érdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906. január 22-étől közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.[1]

A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.[1]

A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A második világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.[1]

Új Neoplan Centroliner N4522 busz

1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemre méltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.[1]

A háború után 1948. november 17-én indul meg újra a menetrend szerinti autóbuszközlekedés a Martinkertváros és a Ságvári-telep között. Az autóbuszközlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.[1] Egy 1956-ban kiadott útikönyv egy villamosvonalat és kilenc, 1-től 9-ig számozott autóbuszvonalat említ, közülük az első hétnek az útvonala igen hasonló volt a maihoz (a 8-as és 9-es busz a 7-eshez hasonlóan elhagyta a várost és Szirmabesenyőre, illetve Kistokajra is kiment).[3]

Az MVK Zrt. 2006-ban bevezetett új logója

1951-ben történt az utolsó villamos-hálózatfejlesztés, ekkor épült egy egyvágányos szárnyvonal a diósgyőri stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig. A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg.[1]

Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.[1]

1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek.

2005-től a cég neve MVK Zrt., azaz Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság.

Az EU pályázati lehetőségek keretében a város a villamosvonal teljes felújítását, nyugat felé meghosszabbítását Felső-Majláthig (1,5 km) és a járműpark cseréjét érte el. A Zöld Nyíl névre keresztelt program keretén belül 31 új, alacsonypadlós villamos is kerül a városba.[4] Szintén EU-s támogatásból kezdték tervezni az Avasi Sikló megépítését 2010-ben.[5][6]

2011-ben a város 900 millió forint támogatást kapott az észak-déli villamosvonal tervezésére.[7]

Az MVK foglalkozik buszok és haszonjárművek bérbeadásával is,[8] többek között az Ikarus 31-es nosztalgiabusz is bérelhető.[9]

2015-ben sikeresen zárult a 75 földgáz meghajtású (CNG) buszra kiírt tender, amit a MAN nyert a Lion's City típussal[10]. A buszokból 40 szóló, és 35 csuklós kivitelű lesz, Euro 6-os motorral szerelve. A tender tartalmazza a gázkút kiépítését is az MVK telephelyén.

Zöld Nyíl (Miskolci Villamos Projekt 2008-2013)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályaépítés miatt villamospótlókra is szükség volt
Felső-Majláthig hosszabbított villamos megállóhelye

A projekt átfogó célja Miskolc város kelet–nyugati közlekedési tengelyében hosszú távon fenntartható, versenyképes, környezetbarát, gyors és biztonságos közösségi közlekedés megteremtése és vonzóvá tétele, a modern városkép kialakítása a villamos közlekedés komplex fejlesztésének megvalósításával. A projekt közvetlen célja a szolgáltatás színvonalának növelése a meglévő villamospálya korszerűsítésével, hálózatfejlesztéssel a jelenlegi diósgyőri végállomástól Felső-Majláthig, továbbá a villamospark korszerűsítése új villamosok beszerzése révén. A projekt elemei:

  • a meglévő pálya rekonstrukciója (9,6 km)
  • a pálya meghosszabbítása: új villamospálya építése a diósgyőri végállomás és Felső-Majláth között (1,5 km)
  • az esélyegyenlőségi előírásoknak megfelelően 2,5–3 méter széles peronok, fedett várók kialakítása
  • 31 db új jármű beszerzése
  • a járműtelep korszerűsítése
  • 1-es és 1A busz megszüntetése
  • fejlett utastájékoztató rendszerek telepítése

A projekt eredményeként létrejövő modern villamosközlekedés több ezer ember számára teszi majd lehetővé a környezetbarát közösségi közlekedésbe való bekapcsolódást. A villamosközlekedés fejlesztése elősegíti a városrészek fejlődését is, Miskolc kelet–nyugati tengelyén pedig egy új, modern közlekedés- és közbiztonsági rendszer alakul majd ki.

Járműállományi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MVK Zrt. járműállománya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 35-ös járat Avas kilátó megállónál
Egy Ikarus 415-ös busz

Az MVK Zrt. járműállománya autóbuszokból és villamosokból áll. A járművek jellemzően flottaszínt kaptak: a buszoknál ennek fő színe a sötétkék, és ezt egészítik ki citromsárga és zöld elemek; a villamosok fő színe citromsárga, de kiegészítő színként megjelenik a sötétkék és a zöld is. Ez alól kivétel két Tátra villamos (a 210-es és 211-es pályaszámú, melyek a sorozat prototípusai voltak és eredeti festésük maradt meg), valamint az egykori bécsi villamosok, amelyek a származási helyükre jellemzően megmaradtak a piros-fehér színezésben, tehát így jelenleg több a piros villamos, mint a „flottaszínű”. A legújabb beszerzésű Skoda villamosok pedig fehér színt kaptak zöld virágmotívummal és csíkkal az oldalukon, amit Miskolc város lakossága szavazott meg 6 színterv közül. Autóbuszoknál a még állományban lévő pár darab 200-as sorozatú Ikarus még a jellegzetesen miskolci szürke-lila színezésben képviselteti magát Miskolc utcáin, a Neoplan Centroliner autóbuszok oldalán pedig már nem köszön vissza a zöld csík, valamint az új beszerzésű midibuszok már nem kapták meg a jelképpé vált „flottaszínt”, hanem fehér színűek maradtak.

Autóbuszok száma: 148db

  • Csuklós: 101 db; melyből 35 darab 100%-ban alacsonypadlós
  • Szóló: 47 db; melyből 8 darab 100%-ban alacsonypadlós
  • Midi: 5 db típusú autóbusz, mindegyik alacsonypadlós
  • 2 darab nosztalgia- és 1 turistabusz melyek menetrend szerinti forgalomban nem közlekednek.

Csuklós buszok nem közlekednek a következő viszonylatokon: 3A, 5, 9, 11, 15, 19, 21, 24, 34, 38, 67, 68, 69.

Az alábbi vonalakon kizárólag alacsonypadlós járművek közlekednek: 24.

Villamosok

Üzemelő villamosok ČKD Tatra KT8D5 Škoda 26T
Kép
Felső-Majláthon, amikor még az 1-es vonalon is közlekedtek (2014)
A Városház téren
Darabszám 15 db 31 db
Pályaszámok 200-217 600-630
Gyártási év 1986-1990 2013-2015
Tengelyek száma 8 db 6 db
Beszerzés Újonnan, vagy alig használtan vásárolva Kassáról és Most-Lítvinovból Közvetlenül a gyártótól vásárolva
Férőhely 48 ülőhely + 187 állóhely 56 ülőhely + 176 állóhely
Utastájékoztató Csak hangos Hangos és vizuális (LED kijelzők és LCD monitorok)
Fényezés A 210 és 211-es kocsikat kivéve flottaszínű, ők piros-fehérek Fehér alapon zöld virágok és hullámos csíkok
Viszonylatok KRESZ villamos.svg 2 KRESZ villamos.svg 1, 2
Megjegyzés Eddig csak a 213-ast és a 210-est selejtezték. A Škoda villamosok előtt csak az 1-es vonalon közlekedtek, ma már innen teljesen kiszorultak.
A járművek egy részének selejtezése folyamatban van, Miskolcon fognak maradni a 201, 202, 203, 206, 208, és 209-es pályaszámú villamosok.
Alacsonypadlós járművek, a 2-es vonalon csak kisebb számban fordulnak elő.

A Škoda 26 T villamosról: teljesen alacsonypadlós, légkondicionáltak, külső és belső vizuális és hangos utastájékoztató rendszerrel, valamint belső megfigyelő kamerával felszereltek. A két első Skoda villamos 2013 nyarán érkezett a városba. A 601-es pályaszámú júliusban, míg a 600-as pályaszámú villamos augusztusban érkezett meg az MVK zrt. telephelyére. 2013 decemberéig a 601-es villamosnak sikerült teljesítenie a 10.000 km-es próbafutást és a különböző engedélyeztetéshez szükséges teszteket. 2013 decemberében hivatalosan is bekerült a két megérkezett villamos a cég járműállományába. Ezt követően 2014 január 20-án indult útnak a 600-as pályaszámú villamos immár utasokat szállítva menetrend szerint. Az utolsó (31.) Skoda villamos 2014. december 22-én este érkezett meg az MVK Zrt. telephelyére.

Nosztalgia villamosok FVV CSM–2 (bengáli) FVV CSM–4 (bengáli) SGP E1 Lohner C3 (pótkocsi)
Kép
A Tiszai pályaudvaron nosztalgiaként
1988 | 10 ajtós bengáli villamosok a Városház téren
Még forgalomban a 0-s villamosvonaton kicsivel az Újgyőri Piac előtt
Egy ugyanilyen típusú pótkocsi Bécsben
Eredeti darabszám 11 db 35 db 18 db 6 db
Jelenlegi darabszám 1 db (100) 1 db (151) A selejtezés még folyamatban van 1 db (300, bécsi pályaszáma 1154)
Pályaszám tartomány 100-110 140-174 181-197, tanulójáratként: 199 300 - 306
Beszerzési év 1962-1966 1970-1978 2003 2003
Férőhely 37 ülőhely + 173 állóhely(7 fő/m²) 28 ülőhely + 176 állóhely (7 fő/m²) 32 ülőhely + 54 állóhely 56 ülőhely + 176 állóhely
Selejtezés 1982-től folyamatosan selejtezték őket, az utolsó 1989-ben került ki a forgalomból. A 100-as pályaszámú kocsi is 1989-ig szolgált, majd eredeti állapotát 1997-ben visszaállították. Azóta ő nosztalgiaként szolgál. A járműveket 1989-től 2004-ig folyamatosan selejtezték. A 180, 186, 187, 193, 194, 196-os psz.-ú kocsikat 2014-ig leállították, a megmaradt példányok pedig a Škodák érkezésével fokozatosan kiszorultak, 2015.03.14-én közlekedtek utoljára. Miskolc 8 pótkocsit vásárolt, ebből 6 darab állt forgalomba. 2010-ben lejárt a hatósági vizsgájuk, és már nem hosszabbították meg. Öt pótkocsit eladtak, a megmarat 300-ast pedig a VEKE kezdeményezésére felújították 2014-ben[11]
Megmaradt példányok A 151-esen kívül a 147-es is megvan, igaz Szentendrén Sorsuk kérdéses
Megjegyzés Egyirányú kivitel (három ajtó jobb oldalon és egy vezetőállás). Az 1-es vonalon ezen tulajdonságaik miatt nem tudtak közlekedni. A járművek kétirányú kivitelűek (öt-öt ajtó oldalanként és két vezetőállás). Főleg az 1-es 3-as és 4-es vonalakon közlekedtek, de az egyirányú változat selejtezésével a 2-es villamosra is kerültek. A járműveket Bécsből, a Wiener Linientől vásárolták a bengálik kiváltására. Beszerzésükkor is csak ideiglenes szerepet szántak nekik az új villamosok érkezéséig. Fényezésük is az eredeti maradt. Végül 12 év miskolci szolgálat után tűntek el végleg 2015-ben. Az E1-es motorkocsik a C3-as pótkocsikkal együt, és azok nélkül is közlekedtek.


Tanuló SGP villamos
Egy igazi „fapados” jármű, a C3-as villamos-pótkocsi (A kép ugyan Bécsben készült, de Miskolcon is ilyen állapotban közlekedtek 2010-ig)
A 4714 pályaszámú SGP E1-es villamos még Bécsben, 1969-ben, a 38-as viszonylaton. Ezt a járművet az MVK Zrt. 2003-ban vette állományba 180-as pályaszámon
A javítócsarnokban
A telephelyen a két "bengáli"
Autóbusz-járműpark

Egyéb villamos járművek

  • 1 darab korszerűsített M5-ös hóseprő (gyártva 1910-ben !)

Autóbuszok

  • 5 darab Ikarus 260.03 típusú szóló busz van még forgalomban (1986-1990) 22 db ülő és 75 db állóhellyel rendelkeznek. Még közlekedő szóló Ikarusok: 513, 530, 541, 547, 590
  • 12 darab Ikarus 280.15 típusú csuklós busz van még forgalomban (1985-1986) 36 db ülő és 111 db állóhellyel rendelkeznek. 2014-ben újabb 6 buszt vettek Kecskemétről.[12] Még közlekedő eredetileg miskolci csuklós Ikarusok: 651, 652, 658, 661, 670, 694.
  • 2 darab Ikarus 412-es szóló autóbusz van még a 4-ből forgalomban (2000-2001), 28 db ülő és 70 db állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es
  • 9 darab Ikarus 415-ös szóló busz (1994, 1998-1999) 27 db ülő és 76 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es.
  • 14 darab Ikarus 435-ös csuklós busz van még forgalomba a 20-ból (1993, 1998-2000) 40 db ülő és 128 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es. Még közlekedő csuklós Ikarus 435-ök:134,144,331,332,771-775,778-780,889,890
  • 2 darab Rába Premier 091-es szóló busz (2001) 28 db ülő és 77 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es.
  • 4 darab Rába Premier 291-es csuklós busz van forgalomban még a 6-ból (2001-2002), 39 db ülő és 117 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro II-es.
  • 6 darab MAN NL 223-as szóló busz (2002) 29 db ülő és 71 db állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 20 darab MAN SL 223-as szóló busz (2002) 27 db ülő és 73 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 42 darab MAN SG 263-as csuklós busz (2002) 39 db ülő és 111 db állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as.
  • 35 darab Neoplan Centroliner N4522-es csuklós busz (2006) 41 db ülő és 97 db állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro IV-es.
  • 5 darab Enterprise Plasma midi busz (2008) 21 db ülő és 22 db állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztatással felszereltek. Motor: Euro IV-es.
  • 40 darab MAN Lion's City CNG szóló busz (2015) szállítás alatt.
  • 35 darab MAN Lion's City CNG csuklós busz (2015) szállítás alatt.[10]

Utóbbi évek és évtized eseményei:

  • 2001. december 27-én a HEX-145-ös (145) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Majális parknál (1-es busz). Többet nem állt forgalomba.
  • 2009. szeptember 3-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a vasúti felüljárón (3-as busz). A buszt felújították, ám 2014-ben újra kigyulladt.
  • 2010. március 11-én a GTH-776-os (776) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Besenyői úton (8-as busz). Többet nem állt forgalomba.
  • 2010. november 16-án a HFD-501-es (501) Ikarus 435-ös motortere kigyulladt az Avason (35-ös busz). Megjavítva, de már nem közlekedik.
  • 2014. december 6-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a Hejőcsabai Gyógyszertár megálló előtti lámpánál várakozva (14H-s autóbusz). [13] Hogy újra meg fogják-e javítani, még nem tudni.

Nosztalgiabuszok

  • 1 darab Ikarus 31-es nosztalgiabusz (OT 05-78) 1959-es gyártású (2005-ben felújítva), az ország egyetlen veteránvizsgás autóbusza. 25 db ülő és 18 db állóhellyel rendelkezik.
  • 1 darab Ikarus 620-as nosztalgiabusz (LPY-045) 1969-es gyártású (2010-ben felújítva), 22 db ülő és 38 db állóhellyel rendelkezik.

Különjárati autóbuszok

  • 1 darab MAN RH-413-as különjárati busz, melyet az MVK Zrt. ajándékba kapott a gyártótól a nagyszabású MAN buszbeszerzés következtében 2002-ben. (Eladásra meghirdetve.)

LÁEV járműállománya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút járműállománya tíz mozdonyból, tizenkét nyitott és nyolc zárt kocsiból áll.

Fontosabb tömegközlekedési csomópontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város fontosabb állomásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszai pályaudvar (Vasútállomás és helyi villamos- és autóbuszállomás)

A Tiszai pályaudvarról az 1890-es évek végén indult meg a villamosközlekedés. Az autóbuszok közül indult már innen az 1-es, 1A-s, 1D-s, 1Gy-s, 101-es, 8-as, 10-es, 10A-s, 17-es, 18-as, 21-es, 21T-s, 23-as, 31-es és 31A-s járat. Az ötvenes években még az 5-ös autóbusz is innen indult. Először a 10A-s szűnt meg 1977-ben, másodszor 1D-s 1988-ban. 2007-ben a 101-es,17-es,23-as járatokat szüntették meg. A 8-ast két járatra bontva a Reptér-Tiszai között közlekedett. A Tiszai-Húskombinát szakaszon a 18-as járt melyet 2011. június 15-én megszüntettek, s a 2007 előtti állapotot visszaállítva újra a Repülőtér-Húskombinát (Hűtőház) között közlekedtetik a 8-as buszjárat.

Jelenleg az innen induló járatok: 1-es, 1A-s, 21-es és a 31-es, valamint a 8-as buszjárat, ami csak érinti a pályaudvart.

Búza tér (Helyi és helyközi autóbuszállomás)

A Búza tér 1965 óta üzemelő végállomás, melyet az MVK Zrt. és a Volán-társaságok járatai egyaránt használnak. A megszűnt járatok közül innen indult a 10-es (1965–1977) , a 23-as (1966–1978) , a ZS (2007-ig), a 24B (2002–2006), a 7A (1977–1985), a 102-es (1976–1989), a 101B (1975–1979), a 103-as (1977–1982), a 104-es (1976–1984). A most innen induló buszok a 2, 3, 3A, 4, 7, 11. A végállomást érinti az 1-es, 1A-s, 24-es és a 32-es járat. Ezek a járatok nem térnek be a Búza térre, csak érintik. 2012. március 1-jével hétköznapokon kora reggel és késő este valamint hétvégenként a 2-es helyett a Repülőtérről érkező 20-as látja el a vonalat, oda-vissza irányban a Búza tér betérésével.

Újgyőri főtér (Helyi autóbuszállomás)
Repülőtér (Helyi autóbuszállomás)

A Repülőtér végállomás 1955-ben jött létre. Azok a járatok, melyek innen indultak: 8 (1978–), 108 (1979–1980), 10 (1975–1977, 1990–2000) 12 (1955–), 12Gy (1973-ig), 14 (1955–), 14Gy (1973-ig), 18 (1988–2007), 20 (2000–2007), 24 (1970–), 24A (2002–2007), 32 (1977–78), P (1989). 2007. január 1-jétől a 20-as, 24-es viszonylatot megszüntették, a 24A-t átszámozták 24-esre és így a Búza térig közlekedett. A 24-es helyére a 14H járat került, mely ugyanúgy a Hejő-parkig közlekedett. A 8-as viszonylatot kettéosztották, így az a Tiszai pályaudvarig közlekedett. A Húskombinátot (most Hűtőház) a Tiszairól induló 18-as látta el. 2011. június 15-től a 18-ast megszüntették, a 8-as viszonylatot visszaállították eredeti útvonalára. A 12-es korábban 2007-es állapotát visszaállították 2012 márciusával, így újra az Egyetemvárosig közlekedik. Hétköznap a kora reggeli és késő esti órákban, illetve hétvégéken a 2-12 járat helyett a 20-as jár.

A jelenleg innen induló járatok: 8-as, 12-es, 14-14H-s, 20-as, 24-es.

Avas kilátó (Helyi autóbuszállomás)

A város legsűrűbben lakott városrészében, az Avason található. A végállomás 1980 óta üzemel. Az innen induló autóbuszok az Avas I., II., és III. ütemét látják el: 32, 35, 35É, 2É, 2YÉ, 32G, Auchan 2, Tesco, továbbá ide érkezik a 29-es autóbusz. Az áruházi járatokon csak szóló járművek közlekednek. 2007-ig innen indult a 31-es, 36-os és 39-es autóbusz is. Az előbbit új útvonalon közlekedtetik, az utóbbi kettőt pedig megszüntették.

Felső-Majláth (Helyi villamos- és autóbuszállomás)

Elődje, a diósgyőri állomás 1978-ban jött létre kis végállomás formájában, ahonnét az 5-ös, a 15-ös, és a 69-es buszok indultak. 2012-ben azonban ezek átkerültek az újonnan létesített felső-majláthi villamosvégállomás területére. A hely átszállási lehetőséget biztosít a kisvasútra is. Jelenlegi állapota nem tekinthető véglegesnek, mivel a tervek szerint az itt található, most még elhagyatott épületet (az úgynevezett „Bagolyvárat”) is felújítják, mely végállomási épületként funkcionálhat.

A jelenleg innen induló járatok: 5-ös, 15-ös, 69-es (bizonyos járatai), ZOO busz.

Centrum (Kiemelendő átszállópont és végállomás)

Korábbi állomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gömöri pályaudvar (Volt vasút- és autóbuszállomás)
Avas városközpont (Volt helyi autóbuszállomás)

2007-ig végállomás, ahonnan a 32-es, 33-as, 34-es, 36-os, 37-es járatok indultak. A 32-es 1977-től 1985-ig és 1997-től 1998-ig indult innen, 1985-től 1997-ig és 1998-tól az Avas kilátótól indul. A 36-os járatnak is ugyan ez lett a sorsa 1984-től. A 37-es a 1997-ben megszűnt, a másik 2 viszonylat végállomását pedig áthelyezték. A 34-es 2011. június 15-től 38B jelzéssel üzemelt, majd 2012. március 1-től újra közlekedik hétköznapokon, csúcsidőben. Március 1-től egyébként a 31-esnek is ez az érkező végállomása.

Diósgyőr városközpont (Volt helyi villamos- és autóbuszállomás)

Miskolc tömegközlekedési vonalai és hálózata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolci villamoshálózat

Itt a legutóbbi változtatás – 2015. június 15. – utáni állapotok láthatóak. A megszűnt autóbusz- és villamosjáratokat lásd a Miskolc megszűnt viszonylatai cikkben.

Helyiérdekű vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villamosvonalak

Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)

  • 1-es villamos: Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth (Éjjel is üzemel.)
  • 2-es villamos: Tiszai pályaudvar – Vasgyár (Munkaszüneti napon nem közlekedik. A Vasgyár elérése az Újgyőri főtérről induló buszjáratokkal lehetséges.)

Autóbuszvonalak

31Y-os jeltésű járaton egy Naoplan busz
34-as jelzésű járaton egy FOK-GYEM kijelző nélküli Ikarus 415-ös
29-es járaton egy normál padlós MAN busz
32-es járat Avas Kilátó végállomáson
Egy Tátra villamos a remízben
Az új Škoda villamos
Egy szóló MAN busz motorja
Egy Ikarus 260-as busz

Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)

  • 1-es busz: Tiszai pályaudvar – Majális-park (Néhány járat a Szondi György u. érintésével közlekedik)
  • 2-es busz: Búza tér – Tapolca (Csak munkanapokon közlekedik. Munkaszüneti nap, kora reggel és késő délután a 20-as busz látja el a vonalat.)
  • 3-as busz: Búza tér – Szirma (Egyes járatok AUCHAN Pesti út végállomásig)
  • 3A-s busz: Búza tér – Berzsenyi Dániel u. (Betétjárat)
  • 4-es busz: Búza tér – Görömbölyi pincesor
  • 5-ös busz: Felső-Majláth – Lillafüred (Utolsó járatban 15-ös busz közlekedik.)
  • 6-os busz: Újgyőri főtér – Pereces
  • 7-es busz: Búza tér – Felsőzsolca (Egyes járatok érintik az Auchan Borsod áruházat.)
  • 8-as busz: Repülőtér – Hűtőház (Egyes járatoknak a Tiszai pályaudvar a végállomása.)
  • 9-es busz: Újgyőri főtér – Tokaji Ferenc utca
  • 11-es busz: Búza tér – Bábonyi-bérc (Y útvonalú járat.)
  • 12-es busz: Repülőtér – Egyetemváros (Csak munkanapokon közlekedik)
  • 14-es busz: Repülőtér – Farkas Antal utca – Hejő-park (Egyes járatok 14Y jelzéssel a Búza tér érintésével közlekednek.)
  • 15-ös busz: Felső-Majláth – Ómassa ( Az utolsó járat lillafüredi betéréssel közlekedik.)
  • 16-os busz: Újgyőri főtér – Bányaüzem (Lyukóbánya) (Néhány járat Lyukóbánya végállomásig közlekedik.)
  • 19-es busz: Újgyőri főtér – Komlóstető (Munkanapokon egy járat mindkét irányban az Olvasztár u. és Komlóstetői elág. érintésével közlekedik.)
  • 20-as busz: Repülőtér – Tapolca (Az esti és hajnali órákban, valamint hétvégén közlekedik érintve a Búza teret és az Egyetemvárost.)
  • 21-es busz: Tiszai pályaudvar – Üveggyár – Kandó Kálmán utca (Egyes járatok érintik a LIDL megállóhelyet. Igény esetén pedig betér a Szondi György utcára is.)
  • 21B-s busz: Szondi György utca – Kandó Kálmán utca (Csak munkanapokon közlekedik.)
  • 22-es busz: Egyetemváros – Centrum (Csak tanulmányi időszakban és munkanapokon közlekedik.)
  • 24-es busz: Repülőtér – Szinvapark (Munkanapokon két járat érinti a Mechatronikai Parkot, valamint kizárólag alacsonypadlós buszok közlekednek ezen a vonalon.)
  • 28-as busz: Búza tér – Tampere városrész
  • 29-es busz: Újgyőri főtér – Avas kilátó (Egyes járatok az Egyetemváros érintésével közlekednek.)
  • 30-as busz: Tiszai pályaudvar – Szentgyörgy út – Avas kilátó
  • 31-es busz: Tiszai pályaudvar – Avas városközpont – Avas kilátó
  • 32-es busz: Avas kilátó – Gömöri pályaudvar
  • 34-es busz: Avas kilátó – Bodótető
  • 35-ös busz: Avas kilátó – Centrum
  • 35R-es busz: Avas kilátó – Repülőtér (csak az éjszakai órákban, illetve hétköznap 3 indulás napközben)
  • 38-as busz: Avas kilátó – Malomszög utca
  • 43-as busz: Búza tér – TAKATA (útvonala a 44-es meghosszabbítása)
  • 44-es busz: Centrum – AUCHAN Pesti út (Ünnepnap nem közlekedik, egyes járatai TAKATA végállomásig.)
  • 54-es busz: Repülőtér – Felső-Majláth (Csak munkanapokon közlekedik)
  • 67-es busz: Újgyőri főtér – Lomb utca (Egyes járatok a Diósgyőri Kórház érintésével járnak. Vasárnap és ünnepnap nem közlekedik a 19-es busz látja el a vonalát.)
  • 68-as busz: Újgyőri főtér – Bükkszentlászló
  • 69-es busz: Felső-Majláth/Diósgyőri vár –  Berekalja

Éjszakai autóbuszvonalak

  • 1É-s busz: Újgyőri főtér - Szondi György u. (Vörösmarty városrész felé.)
  • 1YÉ-s busz: Szondi György u. – Újgyőri főtér (Búza téren keresztül.)
  • 20G-s busz: Szondi György u. – Egyetemi Koll. (Búza tér és a villanyrendőr felé.)

Ingyenes autóbuszvonalak

  • Auchan I: Centrum – Auchan Borsod (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csak leszállni lehet.)
  • Auchan II: Avas kilátó – Auchan Pesti u. (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csal leszállni lehet.)
  • Tesco: Avas kilátó – Tesco Avas (Az áruház felé csak fel ill. visszafelé csak leszállni lehet.)

Egyéb autóbuszvonalak

  • ZOO busz: Felső-Majláth - Vadaspark (Igénybejelentés alapján közlekedő járat)
  • ME-busz: Tiszai pályaudvar (Vasútállomás) – Egyetemváros (Gyorsjárat az érkező IC vonatok és az Egyetem között. Csak tanulmányi időszakban közlekedik.)
  • SÍ: Diósgyőr városközpont– Bánkút (Csak a sífelvonók üzemelésekor közlekedik.)

Keskeny nyomközű vasútvonalak

Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV)

  • 330-as vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Lillafüred – Garadna (Keskeny nyomközű 14 km hosszú vasútvonal.)
  • 331-es vonal: Miskolc (Dorottya u.) – Papírgyár – Mahóca (Keskeny nyomközű 16 km hosszú vasútvonal.)

Helyközi vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbuszvonalak

Borsod Volán Zrt.

  • 1369-es sz. járat: Miskolc-Tiszaújváros-Hajdúnánás-Nyíregyháza
  • 1370-es sz. járat: Miskolc-Polgár-Nyíregyháza
  • 1372-es sz. járat: Miskolc-Polgár-Debrecen-Hajdúszoboszló
  • 1373-as sz. járat: Miskolc-Debrecen-Gyula
  • 1375-ös sz. járat: Miskolc-Tiszafüred-Szeged
  • 1376-os sz. járat: Miskolc-Mezőkövesd-Jászberény-Kecskemét
  • 1377-es sz. járat: Miskolc-Mezőkövesd-Tiszafüred-Szolnok
  • 1379-es sz. járat: Miskolc-Eger-Gyöngyös
  • 1380-as sz. járat: Miskolc-Mezőkövesd-Eger
  • 1383-as sz. járat: Miskolc-Bükkszentkereszt-Eger
  • 1383-as sz. járat: Miskolc-Ózd-Pétervására-Salgótarján
  • 3700-as sz. járat: Miskolc-Szirmabesenyő
  • 3701-es sz. járat: Miskolc-Szirmabesenyő
  • 3702-es sz. járat: Miskolc-Szirmabesenyő-Sajókeresztúr
  • 3703-as sz. járat: Miskolc-Sajóecseg-Edelény-Bódvaszilas
  • 3704-es sz. járat: Miskolc-Sajószentpéter-Edelény-Jósvafő
  • 3705-ös sz. járat: Miskolc-Szirmabesenyő-Sajóvámos-Sajósenye-Boldva
  • 3706-os sz. járat: Miskolc-Arnót-Sajópálfala-Sajóvámos
  • 3707-es sz. járat: Miskolc-Edelény-Bódvaszilas-Hidvégardó
  • 3708-as sz. járat: Miskolc-Sajószentpéter-Edelény-Szalonna-Debréte
  • 3709-es sz. járat: Miskolc-Edelény-Szalonna-Debréte

(A lista még nem teljes)

Vasútvonalak

Magyar Államvasutak (MÁV Zrt.)

Statisztikai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben a MVK Zrt. napi utasszáma 360 000 volt (buszon 80 465, villamoson 39920), munkanap 4385 járat indult. A menetrendben előírt fordulókat az autóbuszok 99,93%-ban, a villamosok 99,16%-ban tudták teljesíteni. Ebben az évben a városban 555 megálló volt.[14] 2002-es adat szerint a vonalhálózat hossza 156 km volt (ebből 144 km az autóbuszoké).[15] A megállók közti átlagos távolság 1,025 km – az autóbuszhálózaton 1,05 km, a villamoshálózaton 0,75 km.[16]

1,62 millió megtett kilométerre jutott egy saját hibás baleset 2009-ben.[14]

A város teljes közlekedésében 50,9%-os az MVK Zrt. szerepe (2009-es adat). A lakosság 33,3%-a a cég buszait, 17,6%-a a villamosait használta ebben az évben. Személygépkocsival az emberek 31,8%-a közlekedett (ebből 20% sofőrként, a többi utasként), gyalogosan 13,6% közlekedett, a maradék a kerékpárosok, taxizók és motorosok közt oszlott meg.[14]

A cég működésének 54%-át fedezi bevétele, 26%-át a fogyasztói árkiegészítés, 20%-át az önkormányzati támogatás. Összes bevétele 2007-ben 6402,4 millió Ft volt.[14]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az operafesztivál idején és különleges évfordulókkor lehet találkozni a 100-as pályaszámú nosztalgiavillamossal is (egyedi menetrend alapján közlekedik).
  • Szintén különleges alkalmakkor (például május 11., a város napja) lehet utazni az Ikarus 31-es nosztalgiabuszon.
  • Május elsején céljáratok közlekednek az Avasról (AM), a Búza térről (BM) és az Újgyőri főtértől (UM) a Majális park végállomásához.
  • Az MVK Zrt. különjáratokkal és buszok karbantartásával is foglalkozik.

Tarifák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MVK Zrt. díjszabása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utazás 6 éves kor alatt és 65 év fölötti EU-állampolgároknak ingyenes; a fogyatékosoknak a városi járatokon ingyenes, a 7-es és 7/2-es járatokon 90% kedvezmény jár. Kutyát csak menetjegy érvényesítése mellett szabad utaztatni (szájkosárral), kivétel: rendőrkutya, vakvezető kutya (ingyenes).

Az MVK Zrt. nyolc bérletpénztárat üzemeltet: Tiszai pályaudvar, Búza tér, Újgyőri főtér, Diósgyőr villamosvégállomás (egész hónapban nyitva); Avas városközpont, Uitz Béla utca (egész hónapban nyitva, de bérletváltási időszakon – 27-étől következő hónap 10-éig – kívül csak hétköznap); Közönségszolgálati iroda, Egyetemváros (csak hétköznap), Repülőtér (minden hónap 1-jétől 6-áig, csak hétköznap).[17] Menetjegyeket lehet vásárolni újságosbódéknál és a járműveken is.

Miskolc kártyával a bérletekre 10% kedvezmény járt[18] 2011. december 31-ig, amikor a Miskolc Holding úgy döntött, megszünteti a Miskolc Kártya nyújtotta kedvezményeket.[19]

Az egyes járatokkal kapcsolatos változásokról (pl. ideiglenes útvonalmódosítás) SMS-ben értesítő kérhető a cég weboldalán.

Jegy- és bérlettípusok

(Csak városhatáron belülre)

  • Menetjegy (elővételben): 300 Ft
  • Menetjegy (járművön váltva): 400 Ft
  • Napijegy: 1600 Ft
  • 10 db-os tömbjegy: 2800 Ft
  • Családi jegy (hétvégére): 2900 Ft
  • Turistajegy (3 napra): 3000 Ft
  • Turistajegy (7 napra): 3900 Ft
  • Villamosbérlet: 4700 Ft
  • Egyvonalas autóbuszbérlet: 4700 Ft
  • Kombinált autóbusz- és villamosbérlet: 7000 Ft
  • Diák/nyugdíjas villamosbérlet: 2900 Ft
  • Diák/nyugdíjas kombinált bérlet: 3900 Ft
  • Arckép nélküli havibérlet: 27 000 Ft
  • Arcképes éves kombinált bérlet: 77 000 Ft
Helyközi árak a 7-es buszra

(Városhatáron kívülre)

Miskolc–Felsőzsolca vonalon; a buszok a városi buszjegyekkel is igénybe vehetőek. Minden bérlet alatt havi vagy 30 napos bérlet értendő. A 7/2-es vonalszakasz nem külön buszjárat, hanem a 7-es busz Miskolcon kívüli útvonala.

  • 7-es vonal bérlete: 9500 Ft
  • 7-es vonal nyugdíjasbérlete: 6800 Ft
  • 7-es vonal 90%-os bérlete: 950 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz bérlete: 6700 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz nyugdíjasbérlete: 4800 Ft
  • 7/2-es vonalszakasz 90%-os bérlete: 670 Ft
  • 90%-os jegy: 30 Ft

A LÁEV díjszabása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A LÁEV vonalhálózatán bármely viszonylaton útmegszakítás nélkül érvényesek a díjak egyszeri utazásra. A menetdíjak a menetrend szerint közlekedő vonatokon érvényesek.

Hivatalos oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc tömegközlekedése témájú médiaállományokat.