Ugrás a tartalomhoz

DVTK-stadion

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(DVTK stadion szócikkből átirányítva)
DVTK-stadion
Adatok
Korábbi neve(i)DFC Stadion, DVTK Borsodi Aréna
ElhelyezkedésÚjdiósgyőr, Miskolc, Magyarország Magyar
Építés éve1939
2018
Megnyitás ideje1939. június 25.
2018. május 5.
Felületfű
Befogadóképesség14 655 fő
Tulajdoni viszonyok
Tulajdonos Miskolc, megyei jogú város
Kezelő Diósgyőri Sportlétesítmény Működtető Kht.
Diósgyőri VTK
BérlőDiósgyőri VTK
Az építkezés adatai
Költség625 000 pengő (1939)
13 milliárd forint (2018)
Elhelyezkedése
DVTK-stadion (Miskolc)
DVTK-stadion
DVTK-stadion
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 05′ 58″, k. h. 20° 43′ 02″48.099444°N 20.717222°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 58″, k. h. 20° 43′ 02″48.099444°N 20.717222°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz DVTK-stadion témájú médiaállományokat.

A DVTK-stadion Miskolc legnagyobb stadionja, az Andrássy Gyula u. 61. szám alatt található Újdiósgyőrben. A 2018 májusában átadott új létesítmény befogadó képessége 14 655 fő. A Diósgyőri VTK futballcsapata itt fogadja ellenfeleit, de a sportcélokon kívül a küzdőtér és a stadion egyéb helyiségei más, például kulturális rendezvények számára is alkalmasak.

A sporttelep

[szerkesztés]

Az első stadion

[szerkesztés]

A Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre, azaz a DVTK 1910. február 6-án alakult meg, de stadionjuk nem volt. Edzéseiket, mérkőzéseiket a Kerekdomb alján (a Vasgyári Kórház mellett) kialakított pályán rendezték. Amikor 1912-ben Vanger Vilmost Oka Simon, a Diósgyőri Vas- és Acélgyár főmérnöke váltotta az elnöki székben, azonnal lépéseket tett egy futballstadion létesítése érdekében. A gyár akkori igazgatója, Allender Henrik pártolta az ötletet,[J 1] és a vezetőség két helyszínt is megjelölt a célra: az egyik a Nagyirodától északra fekvő terület volt, a másik a munkás étterem és a mészárszék, valamint a Szinva és a villamossín közötti rész. Utóbbi mellett döntöttek, és 1911 augusztusára el is készült a stadion. A salakos játéktér 96×46 méteres volt, körülötte szintén salakos futókört alakítottak ki. A fából készült tribün a villamossín felőli oldalon volt, öt sor ülőhelyet tartalmazott. A szemközti, nyugati oldalon voltak az állóhelyek. Az átadási ünnepséget 1911. szeptember 3-án tartották.

A kerületi bajnokságban jól szereplő DVTK pályáját 1922-ben a kor szabványának megfelelő, 110×55 méteresre bővítették, majd amikor már négyszer nyerték meg a kerületi bajnokságot, a nézőteret is át kellett alakítani. A keleti oldalon alakították ki az új állóhelyes részt, a nyugati oldalon pedig új lelátót építettek. Ezt a stadiont 1927. június 16-án avatták fel az ugyanezt a stadiont használó Diósgyőri Athletikai Club (DAC)[J 2] elleni mérkőzéssel. A DVTK 6:3-ra győzött.

A második stadion

[szerkesztés]

Az NB-s szereplésre törő DVTK-nak új, korszerűbb stadionra volt szüksége, de Markotay-Velsz Jenő gyárigazgató csak a két rivális vasgyári futballklub, a DVTK és a DAC fúziójához kötötte a forrás biztosítását. Miután ez megtörtént, elkezdődhetett az építkezés előkészítése. A stadion mintáját a berlini olimpiai stadion adta, amit az 1936. évi nyári olimpiai játékokra építettek. A diósgyőri atlétikai szakosztály elnöke, Lucsánszky Géza tanulmányút keretében ismert meg a stadiont, és a füves pálya mérete azonos volt a berliniével. Ugyancsak a berlini stadion mintájára maratoni kapu épült az északi oldalon. A stadion tájolása észak-déli volt. A nyugati oldalon épült meg a klubház, ami egyben ülőhelyes lelátóként is szolgált. A stadion ünnepélyes felavatására 1939. június 25-én került sor, hatezer néző előtt. A Magyar Jövő című napilap így írt az eseményről: „Nagyarányú érdeklődés, impozáns keretek és fényes külsőségek között avatta fel a Diósgyőri MÁVAG Sport Club[J 3] a vasgyárban épült hatalmas és teljesen korszerű sporttelepét”. A stadionban rendezett első mérkőzésen a diósgyőriek 6:2 arányban legyőzték a Kispest együttesét.

Mivel a csapat mérkőzéseit egyre több szurkoló látogatta, bizonyos felújítási munkákat is meg kellett fontolni. 1950-ben az állóhely nagy részét betonlépcsős kialakítással látták el, a többi helyen megmaradtak a földtöltések, a fedett lelátó előtti oldalon korzóüléseket építettek, a küzdőteret pedig újrafüvesítették. A következő, immár jelentősebb felújításra 1967–68-ban került sor, Dézsi János építészmérnök és Kovács Lehel statikus tervei alapján. A tervek szerint látványos, bástyaformájú lelátók készültek, ezek alatt – többek között – mosdók és vendéglátó egységeket alakítottak ki. A stadion északi végén helyezték el a nagy méretű, elektromos eredményjelzőt, és megújult a futópálya is. A győri Rába ETO Stadion átadásáig ez számított a vidék legnagyobb stadionjának. A sokkal korszerűbbé vált stadion első mérkőzésén – 1968. május 26-án – a DVTK 1:1-es döntetlent játszott a Csepellel. A hivatalos stadionavatót azonban június 7-én tartották meg egy minitornával, a DVTK, a Poprád és a Třinec csapatainak részvételével. Bár a stadion hivatalosan 25 000 néző befogadására volt alkalmas, az 1968. november 27-én megtartott, Ferencváros elleni mérkőzésen – máig nézőcsúcsnak számító – mégis 35 000 szurkoló volt jelen.

A stadionban a gyepszőnyeget utoljára 1977-ben cserélték, akkor építették a régi gyeptéglák felhasználásával az első füves edzőpályát. A kétezres években belekezdtek a tovább már nem halogatható felújításba, 2003. november 15-én avatták a stadion világítását, a következő ütemben, 2006. április 23-án adták át a teljesen felújított, még 1939-ben épült klubházat. A harmadik ütemben, 2010. március 6-án, a hét keleti bástyaszektor helyén adták át a 3137 ülőhelyes új fedett lelátót, a megújult napos oldalt vizesblokkokkal, büfével. Az építkezés költsége kb. 400 millió forint volt. A pálya körül rekortán futópálya volt. Közben 2009 elejére készült el a volt birkózócsarnokból kialakított fedett műfüves futsal (kézilabda) pálya. 2011 novemberétől 2012 áprilisáig tartott az edzőpályák fejlesztése. A két régi pályát felújították és két másikat építettek, így már négy edzőpálya állt a labdarúgók rendelkezésére, két füves és két műfüves, mind villanyvilágítással ellátva.[1][2][3]

A 2007–2008-as szezonban a szponzoráció keretében a stadion neve DVTK Borsodi Aréna volt.[4]

A harmadik stadion

[szerkesztés]

A régi stadiont lebontották, a munkálatok 2016. november 2-án kezdődtek meg.[5] Elbontották a klubházat és a rekortán futópályát, a napos oldali lelátó, a világítás és az eredményjelző az MVSC-pályára kerül át. Az atléták számára a Miskolci Egyetem területén építettek egy teljes atlétikai sporttelepet, tízsávos futópályával és fedett futófolyosóval.[6] A DVTK stadion mellett, 2016. április 10-én adták át a klub új edzőközpontját, illetve annak főépületét.[7]

Az új stadiont 2018 májusában adták át, az első hivatalos mérkőzést a Mezőkövesdi SE ellen játszotta a Diósgyőr, és 1–0-ra kikapott.

A stadion kiemelt jelentőségű beruházásként épült fel, a beruházás költsége 13 milliárd forint volt. Befogadó képessége 14 655 fő, mind ülőhely. A szurkolók 18 feljáraton közelíthetik meg a piros-fehér színkombinácijú ülésekkel berendezett fedett lelátót. A szurkolói részen kívül kialakítottak 18 úgynevezett sky-boxot (speciális VIP-páholy), a VIP-férőhelyek száma 478. A lelátók alatt vannak a szurkolói büfék és mosdók, az északi, Andrássy útra néző oldal földszintes épületében vannak a pénztárak, a söröző és az ajándékbolt. A labdarúgó pálya alácsövezett, automata locsoló berendezéssel rendelkezik, és alulról fűthető. A lelátó vasbeton szerkezetű, az erősen kinyúló tető és a lépcsős lelátó kívülről könnyűfém burkolattal fedett. A világító szerelvények a tető fölé nyúlnak. Az öltözők, a bírói, orvosi és egyéb kiegészítő helyiségek a főépület földszintjén helyezkednek el. Az irodák, a média stúdiók és a sky-boxok a második emeleten kaptak helyet, a járható tetőn helyezték el a média közvetítő állásokat.[8]

Megközelítés

[szerkesztés]

A stadion számos módon megközelíthető. A tömegközlekedést igénybe véve a városban az 1-es számú villamosjárattal, valamint 1-es, 6-os és az 54-es számú autóbuszokkal. Személy-gépkocsival Budapest és Debrecen irányából az M3-as, M30-as autópálya, a Miskolc-Észak kijárat után végig a József Attila utcán, majd a Búza-téren át, az északi tehermentesítőn, valamint a Győri-kapu utcákon át, vagy a déli tehermentesítőn és az Újgyőri főtéren keresztül.[9]

Nemzetközi mérkőzések

[szerkesztés]

A DVTK-stadionban rendezett klub és válogatott nemzetközi mérkőzések:[10][11][J 4]

Dátum Bajnokság Mérkőzés Eredmény
1960. július 10. KK Diósgyőri VTK – UD Palermo 0 – 2
1970. november 4. KK Diósgyőri VTK – TJ Lokomotíva Košice 2 – 0
1971. március 31. KK Diósgyőri VTK – NK Čelik Zenica 1 – 0
1977. szeptember 28. KEK Diósgyőri VTK – Beşiktaş JK 5 – 0
1977. október 19. KEK Diósgyőri VTK – HNK Hajduk Split 2 – 1
1979. május 30. Olimpiai előselejtező Magyarország – Románia 3 – 0
1979. október 3. UEFA Diósgyőri VTK – SK Rapid Wien 3 – 2
1979. november 7. UEFA Diósgyőri VTK – Dundee United FC 3 – 1
1979. november 14. Olimpiai selejtező Magyarország – Lengyelország 2 – 0
1979. november 24. Olimpiai selejtező Magyarország – Csehszlovákia 3 – 0
1979. november 28. UEFA Diósgyőri VTK – 1. FC Kaiserslautern 0 – 2
1980. szeptember 3. KEK Diósgyőri VTK – Celtic FC 2 – 1
1998. június 20. Intertotó Diósgyőri FC – Sliema Wanderers FC 2 – 0
1998. július 11. Intertotó Diósgyőri FC – Altay Izmir 0 – 1
2022. július 22. UEFA Európa Konferencia Liga FC Shahkter Soligorsk – CS Fola Esch 1 – 2

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A DVTK (akkor DiMÁVAG néven) az első élvonalbeli mérkőzését 1940. augusztus 25-én játszotta a stadionban (DiMÁVAG – WMFC Csepel: 3:4).
  • Az első nemzetközi mérkőzést 1960-ban játszotta a csapat a közép-európai kupa keretében, a Palermo ellen.
  • Emlékezetes mérkőzés volt az 1998-as NB1-es DFC–Videoton mérkőzés (4–1), ahol utoljára védett az akkor 49 éves Veréb György.
  • 1973. június 10-én a stadionban rendezték Magyarország első egész napos pop-rock fesztiválját, a magyar Woodstockot, amiért Miskolcot a magyar rock fővárosának mondják.
  • A Stadium Database internetes portál a DVTK-stadiont választotta 2018 legszebb létesítményének.[12]

Galéria

[szerkesztés]
  • Nemzetközi mérkőzés a stadionban, 1979-ben
    Nemzetközi mérkőzés a stadionban, 1979-ben
  • A stadion látképe a napos oldali lelátó elkészülte után
    A stadion látképe a napos oldali lelátó elkészülte után
  • A régi stadion
    A régi stadion

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Diósgyőr-Vasgyár jogilag ugyan Diósgyőr nagyközséghez tartozott, de a területen gyakorlatilag bármilyen ügyben csak a Vasgyár vezetése rendelkezett.
  2. ↑ A DAC-ban játszottak a gyár tisztviselőinek gyerekei, a DVTK munkásegyesület volt.
  3. ↑ A DVTK akkor ezen a néven szerepelt.
  4. ↑ A DVTK a 2014/2015. évi Európa Liga „hazai” mérkőzéseit Debrecenben és Nyíregyházán játszotta.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Stadionrekonstrukció: itt a folytatás!.. [2009. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 22.)
  2. ↑ Miskolc, DVTK Stadion (történet/átalakítások).
  3. ↑ Már nő a fű az új edzőpályákon
  4. ↑ Stadion szponzoráció a boon.hu-n.. [2008. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 2.)
  5. ↑ Borsod Online – Videó: Így tűnt el végleg a Diósgyőri Stadion. [2017. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  6. ↑ Miskolci kalendárium 2016 – Felavatták az új atlétikai centrumot. Miskolc: MIKOM Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. 2015. 188. o.  
  7. ↑ Miskolci Kalendárium 2017 – Átadták a DVTK új edzőközpontját. Miskolc: MIKOM Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. 2016. 196–197. o.  
  8. ↑ A DVTK új otthona - járd be velünk a stadiont!. [2018. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 6.)
  9. ↑ Diósgyőri Stadion
  10. ↑ Miskolc, DVTK Stadion (válogatott/nemzetközi kupamérkőzések)
  11. ↑ A DVTK nemzetközi kupamérkőzései
  12. ↑ Létesítmény: óriási elismerés, a DVTK-stadion 2018 legszebbje, 2019. március 8. (Hozzáférés: 2019. március 8.)

Források

[szerkesztés]
  • Nagy Attila: A diósgyőri sportpályák történetéből: Volt egyszer egy stadion. Miskolci Napló, XV. évf. 18. sz. (2018. május 5.) 6. o.
  • Varga Lajos: Diósgyőri futballtörténet, 1910–1996. Miskolc: Bíbor. 1996. ISBN 9638561025  

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=DVTK-stadion&oldid=26571844”