Budapest tömegközlekedése

Budapest tömegközlekedése
A 7-es busz és a 19-es villamos
Adatok
Ország	Magyarország
Város	Budapest
Működés kezdete	1800-as évek
Járműfajta	autóbusz, villamos, trolibusz, metró, fogaskerekű vasút stb.
Hálózat	metró, HÉV, autóbusz, villamos, trolibusz
Éjszakai hálózat	éjszakai autóbusz
Üzemeltetés
Megrendelő	BKK Zrt. ITM
Üzemeltető	BKV Zrt. MÁV-HÉV Zrt. Volánbusz Zrt. VT-Arriva Kft.
Tarifarendszer	főként papíralapú, néhány jegytípus elektronikus is
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

Budapest tömegközlekedésének lebonyolítója a Budapesti Közlekedési Zrt., a Volánbusz, a VT-Arriva és a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt., amelyek a Budapesti Közlekedési Központ és az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére a metró-, autóbusz-, trolibusz-, HÉV- és villamoshálózatot üzemeltetik.

Története

A Millenniumi Földalatti Vasút felszíni szakasza a Hősök terénél

Budapest közlekedése a 19. században

A 19. században az ország fejlesztésének középpontja Pest-Buda, ill. Budapest lett. A város fejlődése elválaszthatatlanul egybeforr a központosítottan kiépített vasúthálózat térszervező, társadalmi munkamegosztást elősegítő, városodást elősegítő hatásaival.

Amikor a főváros nagyvárossá válásának összetett folyamatából (népesedési, gazdasági, politikai, tárgyi feltételek) kiemeljük a modern közlekedési infrastruktúrát, (kiépítését, működésének jellemzőit, városra gyakorolt járulékos hatásait) óhatatlanul leegyszerűsítünk.

A fejlődés minőségi és mennyiségi mutatói eltakarják azokat a különböző érdekstruktúrákat, melyek befolyásolják (felgyorsítják vagy késleltetik) a folyamatokat. Szinte egyenes vonalúnak tűnik a modernizáció, pedig egy nagyváros hálózataihoz fűződő érdekek a legváltozatosabbak – gyakran egymásnak ellentmondóak – lehetnek. A Lánchíd tulajdonosai nem voltak érdekeltek egy második Duna-híd megépítésében, a bérkocsisok sikerrel odázták el a taxiközlekedés engedélyezését, a lóvasutak önköltségeiket akarják leszorítani, az utasok a járatszámot növelni. Értelemszerűen, az erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok hatékonyabban tudták képviselni érdekeiket.

A városegyesítés utáni periódusban – tehát tudatos városfejlesztés eredményeként – jön létre a budapesti életet máig átható gyűrűs-sugaras városszerkezet. Elkészülnek a város – jelentőségüket ma is őrző – modern útvonalai: az Andrássy út és a Nagykörút. A pesti oldal két nagy pályaudvarának forgalmi kapcsolatai is kiválóak: a Nyugati pályaudvar közvetlenül a Nagykörúton áll, a Keleti pályaudvar pedig kezdőpontja annak a hangsúlyos forgalmi tengelynek, amelyik a Rákóczi út, kiszélesített Kossuth Lajos utca, Erzsébet híd útvonalon átvezet a Duna jobb partjára, és ott több irányba szétágazik.

A város növekvő és egyre jobban strukturált közlekedési rendszerének fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a főváros népességének gyarapodásával. A növekvő városban a 19. század valamennyi közlekedési eszköze (bérkocsik, omnibusz, lóvasút, villamos, földalatti) jelen van.

Az 1870 előtti évtizedekben a város közlekedési eszközeit leginkább kisvállalkozók működtetik. Az 1870-es évtizedtől kezdődően lassan, de fokozatosan megváltozik a korszellem: a város közlekedési infrastruktúrájában egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési vállalatok, részvénytársaságok. Az 1880-as évtized utolsó éveitől pedig már nem az invenció, hanem sokkal inkább az innováció jellemzi a közlekedés fejlődését. Már nem vállalkozó kedvű emberek ötletessége, speciális technikai ismeretei alakítják a város közlekedési struktúráját, hanem szabadalmak, gyártmányok, technikai fejlesztések formálják. Budapest nyitott az újdonságokra és büszke eredményeire.

Az első fővárosi lóvasúti vonal (1866) Európában a hatodik. Budapest az első olyan európai város, melynek belvárosában épült meg a villamosvasút (1887). Az 1896-ban megnyitott Földalatti vasút pedig London után a második Európában.

Érdekes módon, a korszerűtlen és legkevésbé kényelmes omnibusz (1832-1929 között működő) forgalma a századforduló éveiben teljesedett ki leginkább. 1900-ban 48 db, egy év múlva már 122 omnibuszkocsi járta a város utcáit. A járatok elsősorban a város szórakoztató (színházak, orfeumok, mulatók) és kiránduló pontjait (budai hegyvidék) érintették. A csak "mérsékelt ügetésben" haladó omnibuszokat karlengetéssel lehetett megállítani.

Az 1866-tól működő lóvasút utasforgalma – eltekintve az 1874-1880 közötti időszaktól – egyenletesen emelkedett. A hangos kürtszóval robogó lóvasutak szállítják az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai felé. A járatok irányát más és más szín-összeállítású zászlókkal jelzik.

A lóvasút és villamosvasút fejlődésében 1896-ban döntő fordulat következik be: ebben az évben a villamos már 130 km hosszú vágányhálózaton mintegy 27 viszonylaton közlekedik, a lóvasutak forgalma pedig drasztikusan visszaesik. 1895-ben még 23 millió utast szállítanak, 1896-ban alig 300 ezret. A villamosvasúti társaságok külön nyári és téli menetrendet készítettek. A legsűrűbb járat percenként indult, a legritkább 10 percenként. A századforduló fővárosának utcaképéhez szervesen hozzátartozik a sűrű vonalhálózattal rendelkező, sárga és barna villamoskocsik látványa.

Budapest közlekedése a 20. században

A legmodernebb autóbusz 1930 előtt

75-ös villamos 1930 előtti évekből

Budapest közlekedése a 21. században

Népligetig közlekedő Volvo 7700A típusú autóbusz a 103-as vonalán, 2005-ben

A 2008-as új paraméterkönyv

2008. augusztus 21-én átszervezték a budapesti közlekedést: elsősorban a buszhálózatot gyökeresen átalakították, sok járatot átszámoztak, több megállót is átneveztek.

A metró-, HÉV- és vasúti átszállási lehetőségeket a megállónevekben jelölték: a metróközlekedést "M" betűvel, a HÉV-közlekedést "H" betűvel jelölték. A vasúti kapcsolatok jelzésére a vasútállomás, illetve a pályaudvar neve lett a megálló neve is. (Például: Népliget M, Batthyány tér M+H, Zugló vasútállomás, Kelenföld vasútállomás.) Ahol ezek közül több is megtalálható, ott ezt is jelzik: Örs vezér tere M+H, Keleti pályaudvar M. Ezek a feliratok feltűnnek a menetrendekben és a viszonylatjelző táblákon is (lásd a jobb oldali képet).

Az átszervezés célja egy olcsóbban üzemeltethető, az igényekhez mégis jobban alkalmazkodó, jobb szolgáltatást nyújtó hálózat kialakítása volt: a kocsikilométerek számát összevonásokkal igyekeztek csökkenteni, ezzel a kényszerátszállások számát csökkentve (például hosszú 5-ös autóbuszvonal, a korábbi 5-ös, 67V és a 25-ös járatok egyesítésével). Emellett menetrendi hangolásokkal tervezték csökkenteni az utazásra fordítandó időt. Az új rendszer gyakori kritikája^[forrás?], hogy az előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényesülni, mert a BKV nem képes a megnövekedett menetirányítási feladatokat kezelni. Valamint a változtatások nem voltak kellően előkészítve, így a menetidőket számos helyen irreálisan határozták meg, és a változással járó utastájékoztatási feladatokat nem látták el megfelelően.

Metró

A budapesti metró jelenleg négy vonalon üzemel:

• (sárga metró; kisföldalatti): Mexikói út–Vörösmarty tér
• (piros metró; Kelet-nyugati metró): Örs vezér tere–Déli pályaudvar
• (kék metró; Észak-déli metró): Kőbánya-Kispest–Újpest-Központ
• (zöld metró; DBR metró): Kelenföld vasútállomás–Keleti pályaudvar

Járműpark

• 23 db Ganz gyártmányú villamos motorkocsi az M1-es metróvonalon. Pályaszám: 21–43. Beszerzés: 1973–1987.
• 22 db Alstom Metropolis (AM5–M2) típusú metrószerelvény az M2-es metróvonalon. Pályaszám: 410–519. Beszerzés: 2009–2013.
• 15 db Alstom Metropolis (AM4–M4) típusú metrószerelvény az M4-es metróvonalon. Pályaszám: 520–579. Beszerzés: 2012–2013.
• Metrovagonmas által gyártott metrókocsik az M3-as metróvonalon (37 db szerelvény):
  • 74 db 81-717 2K típusú vezérlő-motorkocsi. Pályaszámok: 600–673. Beszerzés: 2017–2018.
  • 148 db 81-714 2K típusú motorkocsi. Pályaszámok: 6000–6147. Beszerzés: 2017–2018.

Villamos

Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten) az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, mely jelentős népszerűségre tett szert, így számos újabb követte. Az első villamos közúti vasút azonban nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült. Ma 36 különböző villamosjárat közlekedik a városban, mely így közlekedési rendszerében a mai napig meghatározó jelentőségű. Fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett.

Járműpark

• 38 Ganz CSMG
• 30 Ganz KCSV7
• 320 ČKD Tatra T5C5
• 89 DÜWAG TW6000
• 24 LHB TW6000
• 40 Siemens Combino
• 47 CAF Urbos
• 14 SGP (fogaskerekű)

• 

  Ganz CSMG

• 

  Ganz KCSV–7

• 

  Tatra T5C5

• 

  Tatra T5C5K

• 

  TW 6000

• 

  Siemens Combino

• 

  CAF Urbos 3

Autóbusz

Volvo 7700A típusú autóbusz a 200E jelzésű járaton, Budapesten

Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. Jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére több mint 200 járat közlekedik. Megkülönböztetnek alap-, betét- és gyorsjáratokat, valamint ideiglenes pótlójáratokat. Az alapjáratok az útvonalukat érintő minden megállóban megállnak, a gyorsjáratok csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, a betétjáratok pedig rövidített útvonalon haladnak.

Járműpark

BKV Zrt.

Mennyiség (db)	Gyártó/Típus	Gyártás éve	Beszerzés éve
22	Ikarus 260 szólóbusz
53	Ikarus 280 csuklósbusz
8	Ikarus 405 midibusz
35	Ikarus 412 szólóbusz
4	Ikarus 415 szólóbusz
24	Ikarus 435 csuklósbusz
3	Ikarus-EAG E91 midibusz
18	Ikarus V127 szólóbusz
1	Ikarus V187 csuklósbusz
49	Modulo M108d szólóbusz
10	Modulo M168d csuklósbusz
19	Modulo C68E midibusz
16	Alfa Cívis 12 szólóbusz
35	Volvo 7000 szólóbusz
25	Volvo 7000A csuklósbusz
39	Volvo 7700 szólóbusz
29	Volvo 7700 hybrid szólóbusz
148	Volvo 7700A csuklósbusz
12	Volvo 7900 hybrid szólóbusz
8	Van Hool A300 szólóbusz
25	Van Hool AG300 csuklósbusz
4	Van Hool newA330 szólóbusz
44	Van Hool newA330 CNG szólóbusz
37	Van Hool newAG300 csuklósbusz
11	MAN Lion’s City GL csuklósbusz
5	Solaris Urbino 10 midibusz
16	Karsan ATAK midibusz
71	Mercedes-Benz Citaro szólóbusz
2	Mercedes-Benz Citaro CNG szólóbusz
19	Mercedes-Benz Citaro G csuklósbusz
97	Mercedes-Benz Conecto szólóbusz
74	Mercedes-Benz Conecto G csuklósbusz
5	Vehixel Cytios mikrobusz
6	Renault Master mikrobusz

VT-Arriva Kft.

• 19 Alfa Localo szólóbusz
• 132 MAN Lion’s City szólóbusz
• 84 Mercedes-Benz Citaro szólóbusz
• 81 Mercedes-Benz Citaro G csuklósbusz
• 132 Mercedes-Benz Conecto G csuklósbusz

Volánbusz Zrt.

• 61 Volvo 7900A csuklósbusz
• 106 MAN Lion’s City szólóbusz

T&J Busz Projekt Kft. volt üzemeltető

A T&J Busz Projekt 2015. január 17-étől 2016. július 8-áig üzemeltette a buszait.

• 28 Volvo 7900A hybrid csuklósbusz

Nógrád Volán Zrt. volt üzemeltető

A Nógrád Volán 2005. július 1-étől 2012. április 30-áig üzemeltette a buszait a BKV alvállalkozójaként. Záró autóbuszállomány 2012. április 30-án:

• 29 Alfa Localo szólóbusz

Trolibusz

A ma is üzemelő budapesti trolibuszhálózat kialakulása 1949-ben indult, a 70-es trolibusz megnyitásával, (amely Sztálin 70. születésnapja alkalmából kapta a számát). A trolibusz mai formájában azonban először 1933-ban jelent meg Budapesten, Óbudán. Budapesten jelenleg 15 trolibuszviszonylat van.

Járműpark

• 32 Ikarus 280T csuklóstroli
• 1 Ikarus 411T szólótroli
• 15 Ikarus 412T szólótroli
• 11 Ikarus 435T csuklóstroli
• 9 MAN NGE152 csuklóstroli
• 46 Solaris Trollino 12 szólótroli
• 28 Solaris Trollino 18 csuklóstroli

• 

  Ikarus 280T

• 

  Ikarus 435T

• 

  Ikarus 411T

• 

  Ikarus 412T

• 

  Ganz–Solaris Trollino 12

• 

  MAN NGE152

• 

  Solaris–Škoda Trollino 12

• 

  Solaris–Škoda Trollino 18

Mikrobusz

A BKV – a BKV Tours-on keresztül – turisztikai célból mikrobuszokat üzemeltet március elejétől október közepéig a Margitszigeten. Ezek az UAZ 451-es típusú mikrobuszok egy gépes- és két pótkocsiból állnak. Az első generációt 1977. április 1-jén állították forgalomba.

2015. november 6-tól a mikrobusz a Városligetben közlekedik, Budapesti Sétajárat néven.

BKK Telebusz

2013 novemberében a BKK elindította a 219-es járatot, mely csak előre, telefonon bejelentett igény esetén közlekedik. Ugyanekkor a 260-as buszt a Virágosnyereg útig hosszabbították, azonban a Kocsis Sándor úttól csak igény esetén érintette Csúcshegy–Harsánylejtő térségét (ez a járat 2016 januárjától már mindenképpen végigközlekedik, a Telebusz-rendszer megszűnt).

Az első hónapok sikeres üzemeltetési tapasztalatai után a rendszert több helyen elterjesztették, például Solymáron a 157-es buszon (melyen a szolgáltatás csak este 20:00-tól és hétvégén van érvényben), illetve Rákoscsabán a 269-es, 297-es és 298-as járatokon csúcsidőszakon kívül.

Helyiérdekű és környéki vasutak

A Közvágóhíd HÉV-állomás, egy háromkocsis szerelvénnyel

Budapest a magyarországi vasúti hálózat központja; a fővároson átmegy minden Magyarországot érintő transzeurópai vasúti folyosó. Az agglomerációt a fővárossal összekötő öt helyiérdekű vasutat a MÁV-HÉV üzemelteti.

Különleges vasutak

A Gyermekvasút személyvonata

Budapest több különleges vasúttal rendelkezik. A fogaskerekű, a sikló drótkötél-vontatású különleges vasút, a libegő pedig egy, a sífelvonókhoz hasonló drótkötélpályás felvonó. A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedik a Gyermekvasút (eredeti nevén Úttörővasút). Ez egy olyan kisvasút, ahol 10-14 éves gyermekek teljesítenek szolgálatot.

Dunai hajózás

A fogaskerekű vasút egyik szerelvénye

Sétahajózáson kívül Budapest megközelíthető hajóval távolabbról is. Bécsből szárnyashajóval az utazás a város közepére, a Belgrád rakpartra, kb. 5-6 órát igényel. A Magyar Hajózási Részvénytársaság számos hajót üzemeltet a Dunán.

2012. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Zrt. elindította a hétvégén hajójeggyel, hétköznapokon pedig Budapest-bérlettel vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jeggyel igénybe vehető hajójáratait. A járatok közül egy csak hétköznapokon ( ), egy pedig minden nap ( ) közlekedik. 2014 márciusában a BKV vette át a Soroksári rév üzemeltetését, mely -es jelzéssel közlekedik minden nap.

Utastájékozatás

Budapesten az utastájékoztatás rendkívül sokat fejlődött az elmúlt 5-6 évben. A 2013–2014 között megvalósult FUTÁR-projekt keretében minden járművet felszereltek GPS-es nyomkövető rendszerrel, mely képes ellátni a hangos, mind a vizuális utastájékoztatást (amennyiben a jármű elektronikus kijelzőkkel rendelkezik). A város kb. 250-260 pontján vizuális kijelzők mutatják, hogy mikor érkezik az adott járat a megállóba, ez szintén a FUTÁR-projekt keretében valósult meg. A megállókat géphang közli a buszokon, trolikon, villamosokon és hajókon, melynek hangja legtöbbször a korábbi FOK-Gyem-es és Vultron-os hangoknál is használt Tarcsa Zsuzsa, aki az MTV egykori bemondónője volt.

A metrók többségén Szalóczy Pál és Rachel Appleby tájékoztatja az utasokat következő megállóról. Az M1-es metrón Varga János hangja hallható.

A HÉV szerelvényein Tarcsa Zsuzsa és Rachel Appleby bemondásai hallhatóak.

Kapcsolódó szócikkek

• Villamos
• Ganz CSMG
• ČKD Tatra T5C5
• ČKD–BKV Tatra T5C5K
• TW 6000
• Siemens Combino Supra
• Metró
• Budapesti helyiérdekű vasút (HÉV)
• Trolibusz
• Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
• Jegyellenőr

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

• Budapesti Közlekedési Vállalat
• Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
• Honlap a budapesti metróról
• A 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötéséről szóló tanulmány
• A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel
• A MAHART–Passnave weblapja
• Budapest Villamos (angolul)