Budapest tömegközlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest tömegközlekedése
BKK logo.svg
Adatok
Ország  Magyarország
Város Budapest
Működés kezdete 1800-as évek
Járműfajta autóbusz, villamos, trolibusz, metró, fogaskerekű vasút stb.
Hálózat Budapesti metró
Budapest autóbuszvonal-hálózata
Budapest villamosvonal-hálózata
Budapest trolibuszvonal-hálózata
Éjszakai hálózat Budapest éjszakai autóbuszvonal-hálózata
Üzemeltetés
Megrendelő Budapesti Közlekedési Központ
Üzemeltető Budapesti Közlekedési Zrt., Volánbusz, VT-Arriva
Tarifarendszer papíralapú
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

Budapest tömegközlekedésének lebonyolítója a Budapesti Közlekedési Zrt., a Volánbusz, a VT-Arriva és a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt., amelyek a Budapesti Közlekedési Központ és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megrendelésére a metró-, autóbusz-, trolibusz-, HÉV- és villamoshálózatot üzemeltetik, valamint a MÁV-START és a Volánbusz.

Története[szerkesztés]

A Millenniumi Földalatti Vasút felszíni szakasza a Hősök terénél

Budapest közlekedése a 19. században[szerkesztés]

A 19. században az ország fejlesztésének középpontja Pest-Buda, ill. Budapest lett. A város fejlődése elválaszthatatlanul egybeforr a központosítottan kiépített vasúthálózat térszervező, társadalmi munkamegosztást elősegítő, városodást elősegítő hatásaival.

Amikor a főváros nagyvárossá válásának összetett folyamatából (népesedési, gazdasági, politikai, tárgyi feltételek) kiemeljük a modern közlekedési infrastruktúrát, (kiépítését, működésének jellemzőit, városra gyakorolt járulékos hatásait) óhatatlanul leegyszerűsítünk.

A fejlődés minőségi és mennyiségi mutatói eltakarják azokat a különböző érdekstruktúrákat, melyek befolyásolják (felgyorsítják vagy késleltetik) a folyamatokat. Szinte egyenes vonalúnak tűnik a modernizáció, pedig egy nagyváros hálózataihoz fűződő érdekek a legváltozatosabbak – gyakran egymásnak ellentmondóak – lehetnek. A Lánchíd tulajdonosai nem voltak érdekeltek egy második Duna-híd megépítésében, a bérkocsisok sikerrel odázták el a taxiközlekedés engedélyezését, a lóvasutak önköltségeiket akarják leszorítani, az utasok a járatszámot növelni. Értelemszerűen, az erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok hatékonyabban tudták képviselni érdekeiket.

A városegyesítés utáni periódusban – tehát tudatos városfejlesztés eredményeként – jön létre a budapesti életet máig átható gyűrűs-sugaras városszerkezet. Elkészülnek a város – jelentőségüket ma is őrző – modern útvonalai: az Andrássy út és a Nagykörút. A pesti oldal két nagy pályaudvarának forgalmi kapcsolatai is kiválóak: a Nyugati pályaudvar közvetlenül a Nagykörúton áll, a Keleti pályaudvar pedig kezdőpontja annak a hangsúlyos forgalmi tengelynek, amelyik a Rákóczi út, kiszélesített Kossuth Lajos utca, Erzsébet híd mentén áthalad a Duna jobb partjára és ott több irányban szétágazik.

A város növekvő és egyre jobban strukturált közlekedési rendszerének fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a főváros népességének gyarapodásával. A növekvő városban a 19. század valamennyi közlekedési eszköze (bérkocsik, omnibusz, lóvasút, villamos, földalatti) jelen van.

Az 1870 előtti évtizedekben a város közlekedési eszközeit leginkább kisvállalkozók működtetik. Az 1870-es évtizedtől kezdődően lassan, de fokozatosan megváltozik a korszellem: a város közlekedési infrastruktúrájában egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési vállalatok, részvénytársaságok. Az 1880-as évtized utolsó éveitől pedig már nem az invenció, hanem sokkal inkább az innováció jellemzi a közlekedés fejlődését. Már nem vállalkozó kedvű emberek ötletessége, speciális technikai ismeretei alakítják a város közlekedési struktúráját, hanem szabadalmak, gyártmányok, technikai fejlesztések formálják. Budapest nyitott az újdonságokra és büszke eredményeire.

Az első fővárosi lóvasúti vonal (1866) Európában a hatodik. Budapest az első olyan európai város, melynek belvárosában épült meg a villamosvasút (1887). Az 1896-ban megnyitott Földalatti vasút pedig London után a második Európában.

Érdekes módon, a korszerűtlen és legkevésbé kényelmes omnibusz (1832-1929 között működő) forgalma a századforduló éveiben teljesedett ki leginkább. 1900-ban 48 db, egy év múlva már 122 omnibuszkocsi járta a város utcáit. A járatok elsősorban a város szórakoztató (színházak, orfeumok, mulatók) és kiránduló pontjait (budai hegyvidék) érintették. A csak "mérsékelt ügetésben" haladó omnibuszokat karlengetéssel lehetett megállítani.

Az 1866-tól működő lóvasút utasforgalma – eltekintve az 1874-1880 közötti időszaktól – egyenletesen emelkedett. A hangos kürtszóval robogó lóvasutak szállítják az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai felé. A járatok irányát más és más szín-összeállítású zászlókkal jelzik.

A lóvasút és villamosvasút fejlődésében 1896-ban döntő fordulat következik be: ebben az évben a villamos már 130 km hosszú vágányhálózaton mintegy 27 viszonylaton közlekedik, a lóvasutak forgalma pedig drasztikusan visszaesik. 1895-ben még 23 millió utast szállítanak, 1896-ban alig 300 ezret. A villamosvasúti társaságok külön nyári és téli menetrendet készítettek. A legsűrűbb járat percenként indult, a legritkább 10 percenként. A századforduló fővárosának utcaképéhez szervesen hozzátartozik a sűrű vonalhálózattal rendelkező, sárga és barna villamoskocsik látványa.

Budapest közlekedése a 20. században[szerkesztés]

A legmodernebb autóbusz 1930 előtt
75-ös villamos 1930 előtti évekből

Budapest közlekedése a 21. században[szerkesztés]

Népligetig közlekedő Volvo 7700A típusú autóbusz a 103-as vonalán, 2005-ben

A 2008-as új paraméterkönyv[szerkesztés]

2008. augusztus 21-én átszervezték a budapesti közlekedést: elsősorban a buszhálózatot gyökeresen átalakították, sok járatot átszámoztak, több megállót is átneveztek.

A metró-, HÉV- és vasúti átszállási lehetőségeket a megállónevekben jelölték: a metróközlekedést "M" betűvel, a HÉV-közlekedést "H" betűvel jelölték. A vasúti kapcsolatok jelzésére a vasútállomás, illetve a pályaudvar neve lett a megálló neve is. (Például: Népliget M, Batthyány tér H, Zugló vasútállomás, Kelenföld vasútállomás.) Ahol ezek közül több is megtalálható, ott ezt is jelzik: Örs vezér tere M+H, Keleti pályaudvar M. Ezek a feliratok feltűnnek a menetrendekben és a viszonylatjelző táblákon is (lásd a jobb oldali képet).

Az átszervezés célja egy olcsóbban üzemeltethető, az igényekhez mégis jobban alkalmazkodó, jobb szolgáltatást nyújtó hálózat kialakítása volt: a kocsikilométerek számát összevonásokkal igyekeztek csökkenteni, ezzel a kényszerátszállások számát csökkentve (például hosszú 5-ös autóbuszvonal, a korábbi 5-ös, 67V és a 25-ös járatok egyesítésével). Emellett menetrendi hangolásokkal tervezték csökkenteni az utazásra fordítandó időt. Az új rendszer gyakori kritikája[forrás?], hogy az előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényesülni, mert a BKV nem képes a megnövekedett menetirányítási feladatokat kezelni. Valamint a változtatások nem voltak kellően előkészítve, így a menetidőket számos helyen irreálisan határozták meg, és a változással járó utastájékoztatási feladatokat nem látták el megfelelően.

Metró[szerkesztés]

BKV metro.svg

A budapesti metró jelenleg négy vonalon üzemel:

Járműpark[1][szerkesztés]

  • 23 db Ganz gyártmányú villamos motorkocsi az M1-es metróvonalon. Pályaszám: 21-43. Beszerzés: 1973., 1987.
  • 22 db Alstom Metropolis (AM5M2) típusú metrószerelvény az M2-es metróvonalon. Pályaszám: 410-519. Beszerzés: 2009-2012.
  • Mityiscsi vagongyár által gyártott metrókocsik az M3-as metróvonalon.
    • 86 db EV3 típusú motorkocsi. Pályaszám: 200-294. Beszerzés: 1975-1979.
    • 63 db 81-717 típusú vezérlő-motorkocsi. Pályaszám: 300-362. Beszerzés: 1980-1991.
    • 122 db 81-714 típusú motorkocsi. Pályaszám: 3000-3122. Beszerzés: 1980-1991.
  • 15 db Alstom Metropolis (AM4M4) típusú metrószerelvény az M4-es metróvonalon. Pályaszám: 520-579. Beszerzés: 2012-2013.

Villamos[szerkesztés]

Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten) az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, mely jelentős népszerűségre tett szert, így számos újabb követte. Az első villamos közúti vasút azonban nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült. Ma 27 különböző villamosjárat közlekedik a városban, mely így közlekedési rendszerében a mai napig meghatározó jelentőségű. Fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett.

Járműpark[szerkesztés]

Autóbusz[szerkesztés]

BKV busz symbol.svg
Volvo 7700A típusú autóbusz a 200E jelzésű járaton, Budapesten
901-es éjszakai busz jelzése

Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. Jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére több, mint 200 járat közlekedik. Megkülönböztetnek alap-, betét- és gyorsjáratokat, valamint ideiglenes pótlójáratokat. Az alapjáratok az útvonalukat érintő minden megállóban megállnak, a gyorsjáratok csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, a betétjáratok pedig rövidített útvonalon haladnak.

Járműpark: BKV Zrt.[szerkesztés]

Mennyiség (db) Gyártó/Típus Gyártás éve Beszerzés éve
87 Ikarus 260 szóló busz 1983-1992, 1998-1999 1983-1992, 1998-1999
4 Ikarus 263 szóló busz 1999-2001 2010
92 Ikarus 280 csuklós busz 1986-1993 1986-1993
9 Ikarus 405 midibusz 1994-1995 1994-1995, 2014-2015
50 Ikarus 412 szóló busz 1999-2001 1999-2001
17 Ikarus 415 szóló busz 1987-1988, 1992-1994 1987-1988, 1992-1994
40 Ikarus 435 csuklós busz 1993-1996 1993-1996
36 Volvo 7000 szóló busz 2002 2015
29 Volvo 7000A csuklós busz 2000 2013
38 Volvo 7700 szóló busz 2004 2012
150 Volvo 7700A csuklós busz 2004-2006 2004-2006
15 Alfabusz Cívis 12 B9L szóló busz 2009 2014 (bérlés)
13 Van Hool A300 szóló busz 2000 2012
32 Van Hool AG300 csuklós busz 2000-2001 2009
1 Van Hool NewA330 szóló busz 2003 2013
49 Van Hool NewA330 CNG szóló busz 2004-2008 2014-2015
25 Van Hool NewAG300 csuklós busz 2005 2015
63+5 Mercedes-Benz Citaro O530 szóló busz 2000–2003, 2005 2012-2013, 2015
22 Mercedes-Benz Citaro CNG O530 szóló busz 2005 2015
45 Mercedes-Benz Conecto szóló busz 2015–2017 2015
54 Mercedes-Benz Conecto G csuklós busz 2016–2017 2016 (bérlés)
18 Ikarus V127 szóló busz 2014 2014
50+1 Mabi-Bus Modulo M108d szóló busz 2015 2015-2016
1 Ikarus V187 csuklós busz 2010 2012
20 Evopro Modulo Medio midibusz 2015 2015
4 Solaris Urbino 10 midibusz 2008 2014-2015
15 Karsan ATAK midibusz 2015 2015

Járműpark: VT-Arriva[szerkesztés]

Járműpark: Volánbusz[szerkesztés]

Járműpark: T&J Busz Projekt[szerkesztés]

A T&J Busz Projekt 2015. január 17-étől 2016. július 8-áig üzemeltette a buszait.

Járműpark: Nógrád Volán volt alvállalkozó[szerkesztés]

A Nógrád Volán 2005. július 1-2012. április 30-ig volt a BKV alvállalkozója. Nógrád Volán alvállalkozó záró autóbusz állománya 2012. április 30-án:

Trolibusz[szerkesztés]

A ma is üzemelő budapesti trolibuszhálózat kialakulása 1949-ben indult, a 70-es trolibusz megnyitásával, (amely Sztálin 70. születésnapja alkalmából kapta a számát). A trolibusz mai formájában azonban először 1933-ban jelent meg Budapesten, Óbudán. Budapesten jelenleg 14 trolibuszviszonylat van.

Járműpark[szerkesztés]

Típus Gyártás éve Darabszám Pályaszám(ok)
Csuklós
Ikarus 280T 1987–1989 45 200–201, 207–209, 212–213, 215–217, 219, 222–227, 229, 233, 235–237, 239, 242, 245–248, 252, 255, 257, 260–261, 263–264, 266–268, 271, 275, 277–279, 281–282
ÖAF Gräf & Stift NGE152 1993–1994 9 350, 352, 356–359, 362–364
Ikarus 435T 1994–1996 14 300–312, 314
Solaris-Škoda Trollino 18 2015 16 9000–9015
Szóló
Ikarus 411T 1994 1 400
Ikarus 412T 2002 15 700–714
Ganz-Solaris Trollino 12B 2005 6 601–606
Ganz-Škoda-Solaris Trollino 12B 2007 10 607–616
Solaris-Škoda Trollino 12 2015 20 8000–8019

Mikrobusz[szerkesztés]

A BKV – a BKV Tours-on keresztül - turisztikai célból mikrobuszokat üzemeltet március elejétől október közepéig a Margitszigeten. Ezek az UAZ 451-es típusú mikrobuszok egy gépes- és két pótkocsiból állnak. Az első generációt 1977. április 1-jén állították forgalomba.

2015. november 6-tól a mikrobusz a Városligetben közlekedik, Budapesti Sétajárat néven.

BKK Telebusz[szerkesztés]

2013 novemberében a BKK elindította a 219-es járatot, mely csak előre, telefonon bejelentett igény esetén közlekedik. Ugyanekkor a 260-as buszt a Virágosnyereg útig hosszabbították, azonban a Kocsis Sándor úttól csak igény esetén érintette Csúcshegy–Harsánylejtő térségét (ez a járat 2016 januárjától már mindenképpen végigközlekedik, a Telebusz-rendszer megszűnt).

Az első hónapok sikeres üzemeltetési tapasztalatai után a rendszert több helyen elterjesztették, például Solymáron a 157-es buszon (melyen a szolgáltatás csak este 20:00-tól és hétvégén van érvényben), illetve Rákoscsabán 297-es és 298-es járaton csúcsidőszakon kívül.

Helyiérdekű és környéki vasutak[szerkesztés]

BSicon MAV.svg
A Közvágóhíd HÉV-állomás, egy háromkocsis szerelvénnyel
Budapest hev symbol.svg

Budapest a magyarországi vasúti hálózat központja; a fővároson átmegy minden Magyarországot érintő transzeurópai vasúti folyosó. Az agglomerációt a fővárossal összekötő öt helyiérdekű vasutat a BKV üzemelteti.

Különleges vasutak[szerkesztés]

A Gyermekvasút személyvonata

Budapest több különleges vasúttal rendelkezik. A fogaskerekű, a sikló drótkötél-vontatású különleges vasút, a libegő pedig egy, a sífelvonókhoz hasonló drótkötélpályás felvonó. A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedik a Gyermekvasút (eredeti nevén Úttörővasút). Ez egy olyan kisvasút, ahol 10-14 éves gyermekek teljesítenek szolgálatot.

Dunai hajózás[szerkesztés]

BKK hajo symbol.svg
A fogaskerekű vasút egyik szerelvénye

Sétahajózáson kívül Budapest megközelíthető hajóval távolabbról is. Bécsből szárnyashajóval az utazás a város közepére, a Belgrád rakpartra, kb. 5-6 órát igényel. A Magyar Hajózási Részvénytársaság számos hajót üzemeltet a Dunán.

2012. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Zrt. elindította a hétvégén hajójeggyel, hétköznapokon pedig Budapest-bérlettel vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jeggyel igénybe vehető hajójáratait. A járatok közül egy csak hétköznapokon (BKK hajo symbol.svg D11 budapest.svg ), egy pedig minden nap (BKK hajo symbol.svg D12 budapest.svg ) közlekedik. 2014 márciusában a BKV vette át a Soroksári rév üzemeltetését, mely BKK hajo symbol.svg D14 budapest.png -es jelzéssel közlekedik minden nap.[2]

Utastájékozatás[szerkesztés]

Budapesten az utastájékoztatás rendkívül sokat fejlődött az elmúlt 3-4 évben. A 2013-2014 között megvalósult FUTÁR-projekt keretében minden járművet felszereltek GPS-es nyomkövető rendszerrel, mely képes ellátni a hangos, mind a vizuális utastájékoztatást (amennyiben a jármű elektronikus kijelzőkkel rendelkezik). A város kb. 250-260 pontján vizuális kijelzők mutatják, hogy mikor érkezik az adott járat a megállóba, ez szintén a FUTÁR-projekt keretében valósult meg. A megállókat géphang közli a buszokon/trolikon/villamosokon, melynek orgánuma rendkívül hasonlít a korábbi Vultron-os hangoknál használt Tarcsa Zsuzsáéra, az MTV egykori bemondónőjére.

A 2-es, illetve a 3-as metró legtöbb szerelvényein Szalóczy Pál és Rachel Appleby tájékoztatja az utasokat következő megállóról. A 3-as metró egyes szerelvényein még a korábbi Tarcsa Zsuzsa bemondások hallhatóak, ezen szerelvények a közeljövőben felújításon esnek át, a felújítás után pedig ezek is az új Szalóczy-s utastájékoztató hangokat fogják használni. Az M1-es metrón Varga János hangja hallható.

A HÉV szerelvényein Tarcsa Zsuzsa bemondásai hallhatóak, illetve a H8/H9-es vonalon Rachel Appleby is hallható.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest tömegközlekedése témájú médiaállományokat.