Budapest tömegközlekedése
| Budapest tömegközlekedése | |
 | |
_%C3%A9s_19-es_villamos_(2235).jpg) | |
| A 7-es busz és a 19-es villamos | |
| Adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Város | Budapest |
| Működés kezdete | 1800-as évek |
| Járműfajta | autóbusz, villamos, trolibusz, metró, fogaskerekű vasút stb. |
| Hálózat | metró, HÉV, autóbusz, villamos, trolibusz |
| Éjszakai hálózat | éjszakai autóbusz |
| Üzemeltetés | |
| Megrendelő | |
| Üzemeltető | |
| Tarifarendszer | főként papíralapú, néhány jegytípus elektronikus is[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest tömegközlekedése témájú médiaállományokat. | |
Budapest tömegközlekedésének lebonyolítója a Budapesti Közlekedési Zrt., a Volánbusz, a VT-Arriva és a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt., amelyek a Budapesti Közlekedési Központ és az Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére a metró-, autóbusz-, trolibusz-, HÉV- és villamoshálózatot üzemeltetik.
Története[szerkesztés]
Budapest közlekedése a 19. században[szerkesztés]
A 19. században az ország fejlesztésének középpontja Pest-Buda, ill. Budapest lett. A város fejlődése elválaszthatatlanul egybeforr a központosítottan kiépített vasúthálózat térszervező, társadalmi munkamegosztást elősegítő, városodást elősegítő hatásaival.
Amikor a főváros nagyvárossá válásának összetett folyamatából (népesedési, gazdasági, politikai, tárgyi feltételek) kiemeljük a modern közlekedési infrastruktúrát, (kiépítését, működésének jellemzőit, városra gyakorolt járulékos hatásait) óhatatlanul leegyszerűsítünk.
A fejlődés minőségi és mennyiségi mutatói eltakarják azokat a különböző érdekstruktúrákat, melyek befolyásolják (felgyorsítják vagy késleltetik) a folyamatokat. Szinte egyenes vonalúnak tűnik a modernizáció, pedig egy nagyváros hálózataihoz fűződő érdekek a legváltozatosabbak – gyakran egymásnak ellentmondóak – lehetnek. A Lánchíd tulajdonosai nem voltak érdekeltek egy második Duna-híd megépítésében, a bérkocsisok sikerrel odázták el a taxiközlekedés engedélyezését, a lóvasutak önköltségeiket akarják leszorítani, az utasok a járatszámot növelni. Értelemszerűen, az erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok hatékonyabban tudták képviselni érdekeiket.
A városegyesítés utáni periódusban – tehát tudatos városfejlesztés eredményeként – jön létre a budapesti életet máig átható gyűrűs-sugaras városszerkezet. Elkészülnek a város – jelentőségüket ma is őrző – modern útvonalai: az Andrássy út és a Nagykörút. A pesti oldal két nagy pályaudvarának forgalmi kapcsolatai is kiválóak: a Nyugati pályaudvar közvetlenül a Nagykörúton áll, a Keleti pályaudvar pedig kezdőpontja annak a hangsúlyos forgalmi tengelynek, amelyik a Rákóczi út, kiszélesített Kossuth Lajos utca, Erzsébet híd útvonalon átvezet a Duna jobb partjára, és ott több irányba szétágazik.
A város növekvő és egyre jobban strukturált közlekedési rendszerének fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a főváros népességének gyarapodásával. A növekvő városban a 19. század valamennyi közlekedési eszköze (bérkocsik, omnibusz, lóvasút, villamos, földalatti) jelen van.
Az 1870 előtti évtizedekben a város közlekedési eszközeit leginkább kisvállalkozók működtetik. Az 1870-es évtizedtől kezdődően lassan, de fokozatosan megváltozik a korszellem: a város közlekedési infrastruktúrájában egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési vállalatok, részvénytársaságok. Az 1880-as évtized utolsó éveitől pedig már nem az invenció, hanem sokkal inkább az innováció jellemzi a közlekedés fejlődését. Már nem vállalkozó kedvű emberek ötletessége, speciális technikai ismeretei alakítják a város közlekedési struktúráját, hanem szabadalmak, gyártmányok, technikai fejlesztések formálják. Budapest nyitott az újdonságokra és büszke eredményeire.
Az első fővárosi lóvasúti vonal (1866) Európában a hatodik. Budapest az első olyan európai város, melynek belvárosában épült meg a villamosvasút (1887). Az 1896-ban megnyitott Földalatti vasút pedig London után a második Európában.
Érdekes módon, a korszerűtlen és legkevésbé kényelmes omnibusz (1832-1929 között működő) forgalma a századforduló éveiben teljesedett ki leginkább. 1900-ban 48 db, egy év múlva már 122 omnibuszkocsi járta a város utcáit. A járatok elsősorban a város szórakoztató (színházak, orfeumok, mulatók) és kiránduló pontjait (budai hegyvidék) érintették. A csak "mérsékelt ügetésben" haladó omnibuszokat karlengetéssel lehetett megállítani.
Az 1866-tól működő lóvasút utasforgalma – eltekintve az 1874-1880 közötti időszaktól – egyenletesen emelkedett. A hangos kürtszóval robogó lóvasutak szállítják az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai felé. A járatok irányát más és más szín-összeállítású zászlókkal jelzik.
A lóvasút és villamosvasút fejlődésében 1896-ban döntő fordulat következik be: ebben az évben a villamos már 130 km hosszú vágányhálózaton mintegy 27 viszonylaton közlekedik, a lóvasutak forgalma pedig drasztikusan visszaesik. 1895-ben még 23 millió utast szállítanak, 1896-ban alig 300 ezret. A villamosvasúti társaságok külön nyári és téli menetrendet készítettek. A legsűrűbb járat percenként indult, a legritkább 10 percenként. A századforduló fővárosának utcaképéhez szervesen hozzátartozik a sűrű vonalhálózattal rendelkező, sárga és barna villamoskocsik látványa.
Budapest közlekedése a 20. században[szerkesztés]
Budapest közlekedése a 21. században[szerkesztés]
A 2008-as új paraméterkönyv[szerkesztés]
2008. augusztus 21-én átszervezték a budapesti közlekedést: elsősorban a buszhálózatot gyökeresen átalakították, sok járatot átszámoztak, több megállót is átneveztek.
A metró-, HÉV- és vasúti átszállási lehetőségeket a megállónevekben jelölték: a metróközlekedést "M" betűvel, a HÉV-közlekedést "H" betűvel jelölték. A vasúti kapcsolatok jelzésére a vasútállomás, illetve a pályaudvar neve lett a megálló neve is. (Például: Népliget M, Batthyány tér M+H, Zugló vasútállomás, Kelenföld vasútállomás.) Ahol ezek közül több is megtalálható, ott ezt is jelzik: Örs vezér tere M+H, Keleti pályaudvar M. Ezek a feliratok feltűnnek a menetrendekben és a viszonylatjelző táblákon is (lásd a jobb oldali képet).
Az átszervezés célja egy olcsóbban üzemeltethető, az igényekhez mégis jobban alkalmazkodó, jobb szolgáltatást nyújtó hálózat kialakítása volt: a kocsikilométerek számát összevonásokkal igyekeztek csökkenteni, ezzel a kényszerátszállások számát csökkentve (például hosszú 5-ös autóbuszvonal, a korábbi 5-ös, 67V és a 25-ös járatok egyesítésével). Emellett menetrendi hangolásokkal tervezték csökkenteni az utazásra fordítandó időt. Az új rendszer gyakori kritikája[forrás?], hogy az előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényesülni, mert a BKV nem képes a megnövekedett menetirányítási feladatokat kezelni. Valamint a változtatások nem voltak kellően előkészítve, így a menetidőket számos helyen irreálisan határozták meg, és a változással járó utastájékoztatási feladatokat nem látták el megfelelően.
Metró[szerkesztés]
A budapesti metró jelenleg négy vonalon üzemel:
(sárga metró; kisföldalatti): Mexikói út–Vörösmarty tér
(piros metró; kelet–nyugati metró): Örs vezér tere–Déli pályaudvar
(kék metró; észak–déli metró): Kőbánya-Kispest–Újpest-Központ
(zöld metró; Dél-Buda–Rákospalota-metró): Kelenföld vasútállomás–Keleti pályaudvar
Járműpark[2][szerkesztés]
- 23 db Ganz gyártmányú villamos motorkocsi az M1-es metróvonalon. Pályaszám: 21–43. Beszerzés: 1973–1987.
- 22 db Alstom Metropolis (AM5–M2) típusú metrószerelvény az M2-es metróvonalon. Pályaszám: 410–519. Beszerzés: 2009–2013.
- 15 db Alstom Metropolis (AM4–M4) típusú metrószerelvény az M4-es metróvonalon. Pályaszám: 520–579. Beszerzés: 2012–2013.
- Metrovagonmas által gyártott metrókocsik az M3-as metróvonalon (37 db szerelvény):
- 74 db 81–717.2K típusú vezérlő-motorkocsi. Pályaszámok: 600–673. Beszerzés: 2017–2018.
- 148 db 81–714.2K típusú motorkocsi. Pályaszámok: 6000–6147. Beszerzés: 2017–2018.
Villamos[szerkesztés]
Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten) az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, mely jelentős népszerűségre tett szert, így számos újabb követte. Az első villamos közúti vasút azonban nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült. Ma 36 különböző villamosjárat közlekedik a városban, mely így közlekedési rendszerében a mai napig meghatározó jelentőségű. Fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett.
Járműpark[szerkesztés]
- 38 Ganz CSMG
- 30 Ganz KCSV–7
- 34 ČKD Tatra T5C5
- 286 ČKD Tatra T5C5K
- 89 DÜWAG TW6000
- 24 LHB TW6000
- 40 Siemens Combino Supra
- 47 CAF Urbos 3
- 14 SGP (fogaskerekű)
Ganz CSMG
Ganz KCSV–7
Tatra T5C5
Tatra T5C5K
TW 6000
Siemens Combino
CAF Urbos 3
.JPG)
.jpg)
.jpg)
Autóbusz[szerkesztés]
Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. Jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére több mint 200 járat közlekedik. Megkülönböztetnek alap-, betét- és gyorsjáratokat, valamint ideiglenes pótlójáratokat. Az alapjáratok az útvonalukat érintő minden megállóban megállnak, a gyorsjáratok csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, a betétjáratok pedig rövidített útvonalon haladnak.
Járműpark[szerkesztés]
BKV Zrt.[szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve | Beszerzés éve |
|---|---|---|---|
| 22 | Ikarus 260 szólóbusz | ||
| 53 | Ikarus 280 csuklósbusz | ||
| 7 | Ikarus 405 midibusz | ||
| 32 | Ikarus 412 szólóbusz | ||
| 4 | Ikarus 415 szólóbusz | ||
| 24 | Ikarus 435 csuklósbusz | ||
| 4 | Ikarus-EAG E91 midibusz | ||
| 18 | Ikarus V127 szólóbusz | ||
| 1 | Ikarus V187 csuklósbusz | ||
| 49 | Modulo M108d szólóbusz | ||
| 10 | Modulo M168d csuklósbusz | ||
| 19 | Modulo C68E midibusz | ||
| 17 | Alfa Cívis 12 szólóbusz | ||
| 36 | Volvo 7000 szólóbusz | ||
| 25 | Volvo 7000A csuklósbusz | ||
| 38 | Volvo 7700 szólóbusz | ||
| 28 | Volvo 7700 hybrid szólóbusz | ||
| 147 | Volvo 7700A csuklósbusz | ||
| 12 | Volvo 7900 hybrid szólóbusz | ||
| 7 | Van Hool A300 szólóbusz | ||
| 25 | Van Hool AG300 csuklósbusz | ||
| 4 | Van Hool newA330 szólóbusz | ||
| 44 | Van Hool newA330 CNG szólóbusz | ||
| 37 | Van Hool newAG300 csuklósbusz | ||
| 11 | MAN Lion’s City GL csuklósbusz | ||
| 5 | Solaris Urbino 10 midibusz | ||
| 16 | Karsan ATAK midibusz | ||
| 71 | Mercedes-Benz Citaro szólóbusz | ||
| 2 | Mercedes-Benz Citaro CNG szólóbusz | ||
| 19 | Mercedes-Benz Citaro G csuklósbusz | ||
| 97 | Mercedes-Benz Conecto szólóbusz | ||
| 74 | Mercedes-Benz Conecto G csuklósbusz | ||
| 5 | Vehixel Cytios mikrobusz | ||
| 6 | Renault Master mikrobusz |
VT-Arriva Kft.[szerkesztés]
- 19 Alfa Localo szólóbusz
- 132 MAN Lion’s City szólóbusz
- 4 Mercedes-Benz Citaro szólóbusz
- 80 Mercedes-Benz Citaro2 szólóbusz
- 81 Mercedes-Benz Citaro2 G csuklósbusz
- 132 Mercedes-Benz Conecto G csuklósbusz
Volánbusz Zrt.[szerkesztés]
- 61 Volvo 7900A csuklósbusz
- 106 MAN Lion’s City szólóbusz
T&J Busz Projekt Kft. volt üzemeltető[szerkesztés]
A T&J Busz Projekt 2015. január 17-étől 2016. július 8-áig üzemeltette a buszait.
- 28 Volvo 7900A hybrid csuklósbusz
Nógrád Volán Zrt. volt üzemeltető[szerkesztés]
A Nógrád Volán 2005. július 1-étől 2012. április 30-áig üzemeltette a buszait a BKV alvállalkozójaként. Záró autóbuszállomány 2012. április 30-án:
- 29 Alfa Localo szólóbusz
Trolibusz[szerkesztés]
A ma is üzemelő budapesti trolibuszhálózat kialakulása 1949-ben indult, a 70-es trolibusz megnyitásával, (amely Sztálin 70. születésnapja alkalmából kapta a számát). A trolibusz mai formájában azonban először 1933-ban jelent meg Budapesten, Óbudán. Budapesten jelenleg 15 trolibuszviszonylat van.
Járműpark[szerkesztés]
- 32 Ikarus 280.94T csuklóstroli
- 1 Ikarus 411T szólótroli
- 14 Ikarus 412.81T szólótroli
- 1 Ikarus 412.81GT szólótroli
- 11 Ikarus 435.81 csuklóstroli
- 10 MAN NGE152 csuklóstroli
- 6 Ganz-Solaris Trollino 12 szólótroli
- 10 Ganz-Škoda-Solaris Trollino 12 szólótroli
- 30 Škoda-Solaris Trollino 12 szólótroli
- 28 Škoda-Solaris Trollino 18 csuklóstroli
Ikarus 280T
Ikarus 435T
Ikarus 411T
Ikarus 412T
Ganz-Škoda-Solaris Trollino 12
MAN NGE152
Škoda-Solaris Trollino 12
Škoda-Solaris Trollino 18
_Budapest.jpg)
.JPG)
_3.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.jpg)
Mikrobusz[szerkesztés]
A BKV – a BKV Tours-on keresztül – turisztikai célból mikrobuszokat üzemeltet március elejétől október közepéig a Margitszigeten. Ezek az UAZ 451-es típusú mikrobuszok egy gépes- és két pótkocsiból állnak. Az első generációt 1977. április 1-jén állították forgalomba.
2015. november 6-tól a mikrobusz a Városligetben közlekedik, Budapesti Sétajárat néven.
BKK Telebusz[szerkesztés]
2013 novemberében a BKK elindította a 219-es járatot, mely csak előre, telefonon bejelentett igény esetén közlekedik. Ugyanekkor a 260-as buszt a Virágosnyereg útig hosszabbították, azonban a Kocsis Sándor úttól csak igény esetén érintette Csúcshegy–Harsánylejtő térségét (ez a járat 2016 januárjától már mindenképpen végigközlekedik, a Telebusz-rendszer megszűnt).
Az első hónapok sikeres üzemeltetési tapasztalatai után a rendszert több helyen elterjesztették, például Solymáron a 157-es buszon (melyen a szolgáltatás csak este 20:00-tól és hétvégén van érvényben), illetve Rákoscsabán a 269-es, 297-es és 298-as járatokon csúcsidőszakon kívül.
Helyiérdekű és környéki vasutak[szerkesztés]
Budapest a magyarországi vasúti hálózat központja; a fővároson átmegy minden Magyarországot érintő transzeurópai vasúti folyosó. Az agglomerációt a fővárossal összekötő öt helyiérdekű vasutat a MÁV-HÉV üzemelteti.
Különleges vasutak[szerkesztés]
Budapest több különleges vasúttal rendelkezik. A fogaskerekű, a sikló drótkötél-vontatású különleges vasút, a libegő pedig egy, a sífelvonókhoz hasonló drótkötélpályás felvonó. A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedik a Gyermekvasút (eredeti nevén Úttörővasút). Ez egy olyan kisvasút, ahol 10-14 éves gyermekek teljesítenek szolgálatot.
Dunai hajózás[szerkesztés]
Sétahajózáson kívül Budapest megközelíthető hajóval távolabbról is. Bécsből szárnyashajóval az utazás a város közepére, a Belgrád rakpartra, kb. 5-6 órát igényel. A Magyar Hajózási Részvénytársaság számos hajót üzemeltet a Dunán.
2012. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Zrt. elindította a hétvégén hajójeggyel, hétköznapokon pedig Budapest-bérlettel vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jeggyel igénybe vehető hajójáratait. A járatok közül egy csak hétköznapokon ( 
), egy pedig minden nap ( 
) közlekedik. 2014 márciusában a BKV vette át a Soroksári rév üzemeltetését, mely 
-es jelzéssel közlekedik minden nap.[3]
Utastájékozatás[szerkesztés]
Budapesten az utastájékoztatás rendkívül sokat fejlődött az elmúlt 5-6 évben. A 2013–2014 között megvalósult FUTÁR-projekt keretében minden járművet felszereltek GPS-es nyomkövető rendszerrel, mely képes ellátni a hangos, mind a vizuális utastájékoztatást (amennyiben a jármű elektronikus kijelzőkkel rendelkezik). A város kb. 250-260 pontján vizuális kijelzők mutatják, hogy mikor érkezik az adott járat a megállóba, ez szintén a FUTÁR projekt keretében valósult meg. A megállókat géphang közli a buszokon, trolikon, villamosokon és hajókon, melynek hangja legtöbbször a korábbi FOK-Gyem-es és Vultron-os hangoknál is használt Tarcsa Zsuzsa, aki az MTV egykori bemondónője volt.
A metrók többségén Szalóczy Pál és Rachel Appleby tájékoztatja az utasokat következő megállóról. Az M1-es metrón Varga János hangja hallható.
A HÉV szerelvényein Tarcsa Zsuzsa és Rachel Appleby bemondásai hallhatóak.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Villamos
- Ganz CSMG
- ČKD Tatra T5C5
- ČKD–BKV Tatra T5C5K
- TW 6000
- Siemens Combino Supra
- Metró
- Budapesti helyiérdekű vasút (HÉV)
- Trolibusz
- Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
- Jegyellenőr
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mobiljegy. Budapesti Közlekedési Központ. [2019. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
- ↑ Járműállomány. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ A BKV honlapján lévő közlemény. [2012. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 1.)
További információk[szerkesztés]
- Budapesti Közlekedési Vállalat
- Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
- Honlap a budapesti metróról
- A 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötéséről szóló tanulmány
- A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel
- A MAHART–Passnave weblapja
- Budapest Villamos (angolul)
|
Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |