Budapest tömegközlekedése

Budapest tömegközlekedése
Adatok
Ország	Magyarország
Város	Budapest
Működés kezdete	1800-as évek
Járműfajta	autóbusz, villamos, trolibusz, metró, fogaskerekű vasút stb.
Hálózat	Budapesti metró Budapest autóbuszvonal-hálózata Budapest villamosvonal-hálózata Budapest trolibuszvonal-hálózata
Éjszakai hálózat	Budapest éjszakai autóbuszvonal-hálózata
Üzemeltetés
Megrendelő	Budapesti Közlekedési Központ
Üzemeltető	Budapesti Közlekedési Zrt., Volánbusz, VT-Arriva
Tarifarendszer	papíralapú
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

Budapest tömegközlekedésének lebonyolítója a Budapesti Közlekedési Zrt., a Volánbusz, a VT-Arriva és a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt., amelyek a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére a metró-, autóbusz-, trolibusz-, HÉV- és villamoshálózatot üzemeltetik.

Története

A Millenniumi Földalatti Vasút felszíni szakasza a Hősök terénél

Budapest közlekedése a 19. században

A 19. században az ország fejlesztésének középpontja Pest-Buda, ill. Budapest lett. A város fejlődése elválaszthatatlanul egybeforr a központosítottan kiépített vasúthálózat térszervező, társadalmi munkamegosztást elősegítő, városodást elősegítő hatásaival.

Amikor a főváros nagyvárossá válásának összetett folyamatából (népesedési, gazdasági, politikai, tárgyi feltételek) kiemeljük a modern közlekedési infrastruktúrát, (kiépítését, működésének jellemzőit, városra gyakorolt járulékos hatásait) óhatatlanul leegyszerűsítünk.

A fejlődés minőségi és mennyiségi mutatói eltakarják azokat a különböző érdekstruktúrákat, melyek befolyásolják (felgyorsítják vagy késleltetik) a folyamatokat. Szinte egyenes vonalúnak tűnik a modernizáció, pedig egy nagyváros hálózataihoz fűződő érdekek a legváltozatosabbak – gyakran egymásnak ellentmondóak – lehetnek. A Lánchíd tulajdonosai nem voltak érdekeltek egy második Duna-híd megépítésében, a bérkocsisok sikerrel odázták el a taxiközlekedés engedélyezését, a lóvasutak önköltségeiket akarják leszorítani, az utasok a járatszámot növelni. Értelemszerűen, az erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok hatékonyabban tudták képviselni érdekeiket.

A városegyesítés utáni periódusban – tehát tudatos városfejlesztés eredményeként – jön létre a budapesti életet máig átható gyűrűs-sugaras városszerkezet. Elkészülnek a város – jelentőségüket ma is őrző – modern útvonalai: az Andrássy út és a Nagykörút. A pesti oldal két nagy pályaudvarának forgalmi kapcsolatai is kiválóak: a Nyugati pályaudvar közvetlenül a Nagykörúton áll, a Keleti pályaudvar pedig kezdőpontja annak a hangsúlyos forgalmi tengelynek, amelyik a Rákóczi út, kiszélesített Kossuth Lajos utca, Erzsébet híd mentén áthalad a Duna jobb partjára és ott több irányban szétágazik.

A város növekvő és egyre jobban strukturált közlekedési rendszerének fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a főváros népességének gyarapodásával. A növekvő városban a 19. század valamennyi közlekedési eszköze (bérkocsik, omnibusz, lóvasút, villamos, földalatti) jelen van.

Az 1870 előtti évtizedekben a város közlekedési eszközeit leginkább kisvállalkozók működtetik. Az 1870-es évtizedtől kezdődően lassan, de fokozatosan megváltozik a korszellem: a város közlekedési infrastruktúrájában egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési vállalatok, részvénytársaságok. Az 1880-as évtized utolsó éveitől pedig már nem az invenció, hanem sokkal inkább az innováció jellemzi a közlekedés fejlődését. Már nem vállalkozó kedvű emberek ötletessége, speciális technikai ismeretei alakítják a város közlekedési struktúráját, hanem szabadalmak, gyártmányok, technikai fejlesztések formálják. Budapest nyitott az újdonságokra és büszke eredményeire.

Az első fővárosi lóvasúti vonal (1866) Európában a hatodik. Budapest az első olyan európai város, melynek belvárosában épült meg a villamosvasút (1887). Az 1896-ban megnyitott Földalatti vasút pedig London után a második Európában.

Érdekes módon, a korszerűtlen és legkevésbé kényelmes omnibusz (1832-1929 között működő) forgalma a századforduló éveiben teljesedett ki leginkább. 1900-ban 48 db, egy év múlva már 122 omnibuszkocsi járta a város utcáit. A járatok elsősorban a város szórakoztató (színházak, orfeumok, mulatók) és kiránduló pontjait (budai hegyvidék) érintették. A csak "mérsékelt ügetésben" haladó omnibuszokat karlengetéssel lehetett megállítani.

Az 1866-tól működő lóvasút utasforgalma – eltekintve az 1874-1880 közötti időszaktól – egyenletesen emelkedett. A hangos kürtszóval robogó lóvasutak szállítják az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai felé. A járatok irányát más és más szín-összeállítású zászlókkal jelzik.

A lóvasút és villamosvasút fejlődésében 1896-ban döntő fordulat következik be: ebben az évben a villamos már 130 km hosszú vágányhálózaton mintegy 27 viszonylaton közlekedik, a lóvasutak forgalma pedig drasztikusan visszaesik. 1895-ben még 23 millió utast szállítanak, 1896-ban alig 300 ezret. A villamosvasúti társaságok külön nyári és téli menetrendet készítettek. A legsűrűbb járat percenként indult, a legritkább 10 percenként. A századforduló fővárosának utcaképéhez szervesen hozzátartozik a sűrű vonalhálózattal rendelkező, sárga és barna villamoskocsik látványa.

Budapest közlekedése a 20. században

A legmodernebb autóbusz 1930 előtt

75-ös villamos 1930 előtti évekből

Budapest közlekedése a 21. században

Népligetig közlekedő Volvo 7700A típusú autóbusz a 103-as vonalán, 2005-ben

A 2008-as új paraméterkönyv

2008. augusztus 21-én átszervezték a budapesti közlekedést: elsősorban a buszhálózatot gyökeresen átalakították, sok járatot átszámoztak, több megállót is átneveztek.

A metró-, HÉV- és vasúti átszállási lehetőségeket a megállónevekben jelölték: a metróközlekedést "M" betűvel, a HÉV-közlekedést "H" betűvel jelölték. A vasúti kapcsolatok jelzésére a vasútállomás, illetve a pályaudvar neve lett a megálló neve is. (Például: Népliget M, Batthyány tér M+H, Zugló vasútállomás, Kelenföld vasútállomás.) Ahol ezek közül több is megtalálható, ott ezt is jelzik: Örs vezér tere M+H, Keleti pályaudvar M. Ezek a feliratok feltűnnek a menetrendekben és a viszonylatjelző táblákon is (lásd a jobb oldali képet).

Az átszervezés célja egy olcsóbban üzemeltethető, az igényekhez mégis jobban alkalmazkodó, jobb szolgáltatást nyújtó hálózat kialakítása volt: a kocsikilométerek számát összevonásokkal igyekeztek csökkenteni, ezzel a kényszerátszállások számát csökkentve (például hosszú 5-ös autóbuszvonal, a korábbi 5-ös, 67V és a 25-ös járatok egyesítésével). Emellett menetrendi hangolásokkal tervezték csökkenteni az utazásra fordítandó időt. Az új rendszer gyakori kritikája^[forrás?], hogy az előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényesülni, mert a BKV nem képes a megnövekedett menetirányítási feladatokat kezelni. Valamint a változtatások nem voltak kellően előkészítve, így a menetidőket számos helyen irreálisan határozták meg, és a változással járó utastájékoztatási feladatokat nem látták el megfelelően.

Metró

A budapesti metró jelenleg négy vonalon üzemel:

• (sárga metró; kisföldalatti): Mexikói út–Vörösmarty tér
• (piros metró; Kelet-nyugati metró): Örs vezér tere–Déli pályaudvar
• (kék metró; Észak-déli metró): Kőbánya-Kispest–Újpest-Központ
• (zöld metró; DBR metró): Kelenföld vasútállomás–Keleti pályaudvar

Járműpark

• 23 db Ganz gyártmányú villamos motorkocsi az M1-es metróvonalon. Pályaszám: 21-43. Beszerzés: 1973., 1987.
• 22 db Alstom Metropolis (AM5M2) típusú metrószerelvény az M2-es metróvonalon. Pályaszám: 410-519. Beszerzés: 2009-2012.
• 15 db Alstom Metropolis (AM4M4) típusú metrószerelvény az M4-es metróvonalon. Pályaszám: 520-579. Beszerzés: 2012-2013.
• Metrovagonmas által gyártott metrókocsik az M3-as metróvonalon (34 db szerelvény).
  • 68 db 81-717 2K típusú vezérlő-motorkocsi. Pályaszám: 600-667. Beszerzés: 2017-2018.
  • 136 db 81-714 2K típusú motorkocsi. Pályaszám: 6000-6135. Beszerzés: 2017-2018.

Villamos

Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten) az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, mely jelentős népszerűségre tett szert, így számos újabb követte. Az első villamos közúti vasút azonban nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült. Ma 27 különböző villamosjárat közlekedik a városban, mely így közlekedési rendszerében a mai napig meghatározó jelentőségű. Fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett.

Járműpark

• 

  Ganz CSMG

• 

  Ganz KCSV–7

• 

  Tatra T5C5

• 

  Tatra T5C5K

• 

  TW 6000

• 

  Siemens Combino

• 

  CAF Urbos 3

Autóbusz

Volvo 7700A típusú autóbusz a 200E jelzésű járaton, Budapesten

901-es éjszakai busz jelzése

Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. Jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére több, mint 200 járat közlekedik. Megkülönböztetnek alap-, betét- és gyorsjáratokat, valamint ideiglenes pótlójáratokat. Az alapjáratok az útvonalukat érintő minden megállóban megállnak, a gyorsjáratok csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, a betétjáratok pedig rövidített útvonalon haladnak.

Járműpark: BKV Zrt.

Mennyiség (db)	Gyártó/Típus	Gyártás éve	Beszerzés éve
87	Ikarus 260 szóló busz	1983-1992, 1998-1999	1983-1992, 1998-1999
4	Ikarus 263 szóló busz	1999-2001	2010
92	Ikarus 280 csuklós busz	1986-1993	1986-1993
9	Ikarus 405 midibusz	1994-1995	1994-1995, 2014-2015
50	Ikarus 412 szóló busz	1999-2001	1999-2001
17	Ikarus 415 szóló busz	1987-1988, 1992-1994	1987-1988, 1992-1994
40	Ikarus 435 csuklós busz	1993-1996	1993-1996
36	Volvo 7000 szóló busz	2002	2015
29	Volvo 7000A csuklós busz	2000	2013
38	Volvo 7700 szóló busz	2004	2012
150	Volvo 7700A csuklós busz	2004-2006	2004-2006
15	Alfabusz Cívis 12 B9L szóló busz	2009	2014 (bérlés)
13	Van Hool A300 szóló busz	2000	2012
32	Van Hool AG300 csuklós busz	2000-2001	2009
1	Van Hool NewA330 szóló busz	2003	2013
49	Van Hool NewA330 CNG szóló busz	2004-2008	2014-2015
25	Van Hool NewAG300 csuklós busz	2005	2015
63+5	Mercedes-Benz Citaro O530 szóló busz	2000–2003, 2005	2012-2013, 2015
22	Mercedes-Benz Citaro CNG O530 szóló busz	2005	2015
45	Mercedes-Benz Conecto szóló busz	2015–2017	2015
54	Mercedes-Benz Conecto G csuklós busz	2016–2017	2016 (bérlés)
18	Ikarus V127 szóló busz	2014	2014
50+1	Mabi-Bus Modulo M108d szóló busz	2015	2015-2016
1	Ikarus V187 csuklós busz	2010	2012
20	Evopro Modulo Medio midibusz	2015	2015
4	Solaris Urbino 10 midibusz	2008	2014-2015
15	Karsan ATAK midibusz	2015	2015

Járműpark: VT-Arriva

• 19 Volvo-Alfa Localo B7RLE (szóló) beszerzés: 2006-2007
• 80 Mercedes-Benz Citaro2 (szóló) beszerzés: 2013-2014
• 81 Mercedes-Benz Citaro2 (csuklós) beszerzés: 2013-2014
• 4 Mercedes-Benz Citaro O530 (szóló) beszerzés: 2012
• 132 MAN Lion’s City A21 (szóló) beszerzés: 2015, 2017
• 132 Mercedes-Benz Conecto G (csuklós) beszerzés: 2015

Járműpark: Volánbusz

• 106 MAN Lion’s City A21 (szóló) beszerzés: 2014
• 57 Volvo 7900A (csuklós) beszerzés: 2014

Járműpark: T&J Busz Projekt

A T&J Busz Projekt 2015. január 17-étől 2016. július 8-áig üzemeltette a buszait.

• 28 Volvo 7900A Hybrid (csuklós) beszerzés: 2015

Járműpark: Nógrád Volán volt alvállalkozó

A Nógrád Volán 2005. július 1-2012. április 30-ig volt a BKV alvállalkozója. Nógrád Volán alvállalkozó záró autóbusz állománya 2012. április 30-án:

• 29 Volvo-Alfa Localo B7RLE (szóló) beszerzés: 2005-2007.

Trolibusz

A ma is üzemelő budapesti trolibuszhálózat kialakulása 1949-ben indult, a 70-es trolibusz megnyitásával, (amely Sztálin 70. születésnapja alkalmából kapta a számát). A trolibusz mai formájában azonban először 1933-ban jelent meg Budapesten, Óbudán. Budapesten jelenleg 15 trolibuszviszonylat van.

Járműpark

• 

  Ikarus 280T

• 

  Ikarus 435T

• 

  Ikarus 411T

• 

  Ikarus 412T

• 

  Ganz–Solaris Trollino 12

• 

  MAN NGE152

• 

  Solaris–Škoda Trollino 12

• 

  Solaris–Škoda Trollino 18

Mikrobusz

A BKV – a BKV Tours-on keresztül - turisztikai célból mikrobuszokat üzemeltet március elejétől október közepéig a Margitszigeten. Ezek az UAZ 451-es típusú mikrobuszok egy gépes- és két pótkocsiból állnak. Az első generációt 1977. április 1-jén állították forgalomba.

2015. november 6-tól a mikrobusz a Városligetben közlekedik, Budapesti Sétajárat néven.

BKK Telebusz

2013 novemberében a BKK elindította a 219-es járatot, mely csak előre, telefonon bejelentett igény esetén közlekedik. Ugyanekkor a 260-as buszt a Virágosnyereg útig hosszabbították, azonban a Kocsis Sándor úttól csak igény esetén érintette Csúcshegy–Harsánylejtő térségét (ez a járat 2016 januárjától már mindenképpen végigközlekedik, a Telebusz-rendszer megszűnt).

Az első hónapok sikeres üzemeltetési tapasztalatai után a rendszert több helyen elterjesztették, például Solymáron a 157-es buszon (melyen a szolgáltatás csak este 20:00-tól és hétvégén van érvényben), illetve Rákoscsabán 297-es és 298-as járaton csúcsidőszakon kívül.

Helyiérdekű és környéki vasutak

A Közvágóhíd HÉV-állomás, egy háromkocsis szerelvénnyel

Budapest a magyarországi vasúti hálózat központja; a fővároson átmegy minden Magyarországot érintő transzeurópai vasúti folyosó. Az agglomerációt a fővárossal összekötő öt helyiérdekű vasutat a MÁV-HÉV üzemelteti.

Különleges vasutak

A Gyermekvasút személyvonata

Budapest több különleges vasúttal rendelkezik. A fogaskerekű, a sikló drótkötél-vontatású különleges vasút, a libegő pedig egy, a sífelvonókhoz hasonló drótkötélpályás felvonó. A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedik a Gyermekvasút (eredeti nevén Úttörővasút). Ez egy olyan kisvasút, ahol 10-14 éves gyermekek teljesítenek szolgálatot.

Dunai hajózás

A fogaskerekű vasút egyik szerelvénye

Sétahajózáson kívül Budapest megközelíthető hajóval távolabbról is. Bécsből szárnyashajóval az utazás a város közepére, a Belgrád rakpartra, kb. 5-6 órát igényel. A Magyar Hajózási Részvénytársaság számos hajót üzemeltet a Dunán.

2012. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Zrt. elindította a hétvégén hajójeggyel, hétköznapokon pedig Budapest-bérlettel vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jeggyel igénybe vehető hajójáratait. A járatok közül egy csak hétköznapokon ( ), egy pedig minden nap ( ) közlekedik. 2014 márciusában a BKV vette át a Soroksári rév üzemeltetését, mely -es jelzéssel közlekedik minden nap.

Utastájékozatás

Budapesten az utastájékoztatás rendkívül sokat fejlődött az elmúlt 3-4 évben. A 2013-2014 között megvalósult FUTÁR-projekt keretében minden járművet felszereltek GPS-es nyomkövető rendszerrel, mely képes ellátni a hangos, mind a vizuális utastájékoztatást (amennyiben a jármű elektronikus kijelzőkkel rendelkezik). A város kb. 250-260 pontján vizuális kijelzők mutatják, hogy mikor érkezik az adott járat a megállóba, ez szintén a FUTÁR-projekt keretében valósult meg. A megállókat géphang közli a buszokon/trolikon/villamosokon, melynek orgánuma rendkívül hasonlít a korábbi Vultron-os hangoknál használt Tarcsa Zsuzsáéra, az MTV egykori bemondónőjére.

A 2-es, illetve a 3-as metró legtöbb szerelvényein Szalóczy Pál és Rachel Appleby tájékoztatja az utasokat következő megállóról. A 3-as metró egyes szerelvényein még a korábbi Tarcsa Zsuzsa bemondások hallhatóak, ezen szerelvények a közeljövőben felújításon esnek át, a felújítás után pedig ezek is az új Szalóczy-s utastájékoztató hangokat fogják használni. Az M1-es metrón Varga János hangja hallható.

A HÉV szerelvényein Tarcsa Zsuzsa bemondásai hallhatóak, illetve a H8/H9-es vonalon Rachel Appleby is hallható.

Lásd még

• Villamos
• Ganz CSMG
• ČKD Tatra T5C5
• ČKD–BKV Tatra T5C5K
• TW 6000
• Siemens Combino Supra
• Metró
• Budapesti Helyiérdekű Vasút (HÉV)
• Trolibusz
• Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
• Jegyellenőr

Külső hivatkozások

• Budapesti Közlekedési Vállalat
• Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
• Honlap a budapesti metróról
• A 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötéséről szóló tanulmány
• A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel
• MAHART Passnave weblapja
• Budapest Villamos (angolul)