Budapest tömegközlekedése
| Budapest tömegközlekedése | |
 |
|
| Adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Város | Budapest |
| Működés kezdete | 1800-as évek |
| Járműfajta | autóbusz, villamos, trolibusz, metró, fogaskerekű vasút stb. |
| Hálózat | Budapesti metró Budapest autóbuszvonal-hálózata Budapest villamosvonal-hálózata Budapest trolibuszvonal-hálózata |
| Éjszakai hálózat | Budapest éjszakai autóbuszvonal-hálózata |
| Üzemeltetés | |
| Megrendelő | Budapesti Közlekedési Központ |
| Üzemeltető | Budapesti Közlekedési Zrt., Volánbusz, VT-Arriva |
| Tarifarendszer | papíralapú |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest tömegközlekedése témájú médiaállományokat.
|
|
Budapest tömegközlekedésének lebonyolítója a Budapesti Közlekedési Zrt., a Volánbusz, a VT-Arriva és a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt., amelyek a Budapesti Közlekedési Központ és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megrendelésére a metró-, autóbusz-, trolibusz-, HÉV- és villamoshálózatot üzemeltetik, valamint a MÁV-START és a Volánbusz.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Budapest közlekedése a 19. században[szerkesztés]
A 19. században az ország fejlesztésének középpontja Pest-Buda, ill. Budapest lett. A város fejlődése elválaszthatatlanul egybeforr a központosítottan kiépített vasúthálózat térszervező, társadalmi munkamegosztást elősegítő, városodást elősegítő hatásaival.
Amikor a főváros nagyvárossá válásának összetett folyamatából (népesedési, gazdasági, politikai, tárgyi feltételek) kiemeljük a modern közlekedési infrastruktúrát, (kiépítését, működésének jellemzőit, városra gyakorolt járulékos hatásait) óhatatlanul leegyszerűsítünk.
A fejlődés minőségi és mennyiségi mutatói eltakarják azokat a különböző érdekstruktúrákat, melyek befolyásolják (felgyorsítják vagy késleltetik) a folyamatokat. Szinte egyenes vonalúnak tűnik a modernizáció, pedig egy nagyváros hálózataihoz fűződő érdekek a legváltozatosabbak – gyakran egymásnak ellentmondóak – lehetnek. A Lánchíd tulajdonosai nem voltak érdekeltek egy második Duna-híd megépítésében, a bérkocsisok sikerrel odázták el a taxiközlekedés engedélyezését, a lóvasutak önköltségeiket akarják leszorítani, az utasok a járatszámot növelni. Értelemszerűen, az erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok hatékonyabban tudták képviselni érdekeiket.
A városegyesítés utáni periódusban – tehát tudatos városfejlesztés eredményeként – jön létre a budapesti életet máig átható gyűrűs-sugaras városszerkezet. Elkészülnek a város – jelentőségüket ma is őrző – modern útvonalai: az Andrássy út és a Nagykörút. A pesti oldal két nagy pályaudvarának forgalmi kapcsolatai is kiválóak: a Nyugati pályaudvar közvetlenül a Nagykörúton áll, a Keleti pályaudvar pedig kezdőpontja annak a hangsúlyos forgalmi tengelynek, amelyik a Rákóczi út, kiszélesített Kossuth Lajos utca, Erzsébet híd mentén áthalad a Duna jobb partjára és ott több irányban szétágazik.
A város növekvő és egyre jobban strukturált közlekedési rendszerének fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a főváros népességének gyarapodásával. A növekvő városban a 19. század valamennyi közlekedési eszköze (bérkocsik, omnibusz, lóvasút, villamos, földalatti) jelen van.
Az 1870 előtti évtizedekben a város közlekedési eszközeit leginkább kisvállalkozók működtetik. Az 1870-es évtizedtől kezdődően lassan, de fokozatosan megváltozik a korszellem: a város közlekedési infrastruktúrájában egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési vállalatok, részvénytársaságok. Az 1880-as évtized utolsó éveitől pedig már nem az invenció, hanem sokkal inkább az innováció jellemzi a közlekedés fejlődését. Már nem vállalkozó kedvű emberek ötletessége, speciális technikai ismeretei alakítják a város közlekedési struktúráját, hanem szabadalmak, gyártmányok, technikai fejlesztések formálják. Budapest nyitott az újdonságokra és büszke eredményeire.
Az első fővárosi lóvasúti vonal (1866) Európában a hatodik. Budapest az első olyan európai város, melynek belvárosában épült meg a villamosvasút (1887). Az 1896-ban megnyitott Földalatti vasút pedig London után a második Európában.
Érdekes módon, a korszerűtlen és legkevésbé kényelmes omnibusz (1832-1929 között működő) forgalma a századforduló éveiben teljesedett ki leginkább. 1900-ban 48 db, egy év múlva már 122 omnibuszkocsi járta a város utcáit. A járatok elsősorban a város szórakoztató (színházak, orfeumok, mulatók) és kiránduló pontjait (budai hegyvidék) érintették. A csak "mérsékelt ügetésben" haladó omnibuszokat karlengetéssel lehetett megállítani.
Az 1866-tól működő lóvasút utasforgalma – eltekintve az 1874-1880 közötti időszaktól – egyenletesen emelkedett. A hangos kürtszóval robogó lóvasutak szállítják az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai felé. A járatok irányát más és más szín-összeállítású zászlókkal jelzik.
A lóvasút és villamosvasút fejlődésében 1896-ban döntő fordulat következik be: ebben az évben a villamos már 130 km hosszú vágányhálózaton mintegy 27 viszonylaton közlekedik, a lóvasutak forgalma pedig drasztikusan visszaesik. 1895-ben még 23 millió utast szállítanak, 1896-ban alig 300 ezret. A villamosvasúti társaságok külön nyári és téli menetrendet készítettek. A legsűrűbb járat percenként indult, a legritkább 10 percenként. A századforduló fővárosának utcaképéhez szervesen hozzátartozik a sűrű vonalhálózattal rendelkező, sárga és barna villamoskocsik látványa.
Budapest közlekedése a 20. században[szerkesztés]
Budapest közlekedése a 21. században[szerkesztés]
A 2008-as új paraméterkönyv[szerkesztés]
2008. augusztus 21-én átszervezték a budapesti közlekedést: elsősorban a buszhálózatot gyökeresen átalakították, sok járatot átszámoztak, több megállót is átneveztek.
A metró-, HÉV- és vasúti átszállási lehetőségeket a megállónevekben jelölték: a metróközlekedést "M" betűvel, a HÉV-közlekedést "H" betűvel jelölték. A vasúti kapcsolatok jelzésére a vasútállomás, illetve a pályaudvar neve lett a megálló neve is. (Például: Népliget M, Batthyány tér H, Zugló vasútállomás, Kelenföld vasútállomás.) Ahol ezek közül több is megtalálható, ott ezt is jelzik: Örs vezér tere M+H, Keleti pályaudvar M. Ezek a feliratok feltűnnek a menetrendekben és a viszonylatjelző táblákon is (lásd a jobb oldali képet).
Az átszervezés célja egy olcsóbban üzemeltethető, az igényekhez mégis jobban alkalmazkodó, jobb szolgáltatást nyújtó hálózat kialakítása volt: a kocsikilométerek számát összevonásokkal igyekeztek csökkenteni, ezzel a kényszerátszállások számát csökkentve (például hosszú 5-ös autóbuszvonal, a korábbi 5-ös, 67V és a 25-ös járatok egyesítésével). Emellett menetrendi hangolásokkal tervezték csökkenteni az utazásra fordítandó időt. Az új rendszer gyakori kritikája[forrás?], hogy az előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényesülni, mert a BKV nem képes a megnövekedett menetirányítási feladatokat kezelni. Valamint a változtatások nem voltak kellően előkészítve, így a menetidőket számos helyen irreálisan határozták meg, és a változással járó utastájékoztatási feladatokat nem látták el megfelelően.
Metró[szerkesztés]
A budapesti metró jelenleg négy vonalon üzemel:
(sárga metró; kisföldalatti): Mexikói út–Vörösmarty tér
(piros metró; Kelet-nyugati metró): Örs vezér tere–Déli pályaudvar
(kék metró; Észak-déli metró): Kőbánya-Kispest–Újpest-Központ
(zöld metró; DBR metró): Kelenföld vasútállomás–Keleti pályaudvar
Járműpark[1][szerkesztés]
- 23 db Ganz gyártmányú villamos motorkocsi az M1-es metróvonalon. Pályaszám: 21-43. Beszerzés: 1973., 1987.
- 22 db Alstom Metropolis (AM5M2) típusú metrószerelvény az M2-es metróvonalon. Pályaszám: 410-519. Beszerzés: 2009-2012.
- Mityistyi vagongyár által gyártott metrókocsik az M3-as metróvonalon.
- 86 db EV3 típusú motorkocsi. Pályaszám: 200-294. Beszerzés: 1975-1979.
- 63 db 81-717 típusú vezérlő-motorkocsi. Pályaszám: 300-362. Beszerzés: 1980-1991.
- 122 db 81-714 típusú motorkocsi. Pályaszám: 3000-3122. Beszerzés: 1980-1991.
- 15 db Alstom Metropolis (AM4M4) típusú metrószerelvény az M4-es metróvonalon. Pályaszám: 520-579. Beszerzés: 2012-2013.
Villamos[szerkesztés]
Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten) az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, mely jelentős népszerűségre tett szert, így számos újabb követte. Az első villamos közúti vasút azonban nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült. Ma 27 különböző villamosjárat közlekedik a városban, mely így közlekedési rendszerében a mai napig meghatározó jelentőségű. Fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett.
Járműpark[szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve | Beszerzés éve | Pályaszám |
|---|---|---|---|---|
| 58 | Ganz CSMG | 1967–1972., 1974–1975., 1977–1978. | 1967–1972., 1974–1975., 1977–1978. | 1301, 1307, 1310, 1313-1320, 1324, 1333, 1341-1342, 1349, 1357, 1360-1361, 1363-1369, 1400-1402, 1404, 1406-1413, 1415-1435, 1437-1448, 1450-1481 |
| 30 | Ganz KCSV–7 | 1969–1971. | 1969–1971. | 1321, 1325-1332, 1335-1337, 1339-1340, 1343-1348, 1350-1356, 1359, 1362, 1370 |
| 92 | DÜWAG TW 6000 | 1975–1977. | 2001–2002., 2010–2011. | 1500–1592 |
| 20 | LHB TW 6000 | 1980–1982. | 2011–2012. | 1600-1619 |
| 184 | Tatra T5C5 | 1979–1980., 1984. | 1979–1980., 1984. | 4002, 4008-4011, 4014-4015, 4017-4018, 4020-4023, 4028-4029, 4031, 4034-4049, 4051-4055, 4057-4059, 4061, 4070-4071, 4074, 4077-4094, 4096, 4098-4101, 4103, 4106-4108, 4110, 4112-4113, 4116-4117, 4123, 4125, 4127, 4130-4132, 4134-4135, 4137-4138, 4140, 4143-4144, 4147, 4149, 4151-4170, 4200, 4202-4221, 4223-4224, 4227-4230, 4232-4234, 4236-4265, 4267-4273, 4275-4313, 4315, 4317-4323, 4325-4326, 4328-4329, 4332, 4335-4336, 4339, 4341, 4344-4346, 4349 |
| 134 | Tatra T5C5K | 1979–1980., 1984. | 1979–1980., 1984. | 4001, 4003-4007, 4012-4013, 4016, 4019, 4024-4027, 4030, 4032-4033, 4050, 4056, 4060, 4062-4069, 4072-4073, 4075-4076, 4095, 4097, 4102, 4104-4105, 4109, 4111, 4114-4115, 4118-4120, 4122, 4124, 4126, 4128-4129, 4133, 4136, 4139, 4141-4142, 4145-4146, 4148, 4150, 4201, 4225-4226, 4231, 4235, 4266, 4274, 4314, 4316, 4324, 4327, 4330-4331, 4333-4334, 4337-4338, 4340, 4342-4343, 4347-4348 |
| 40 | Combino Supra NF12B | 2006–2007. | 2006–2007. | 2001-2040 |
| 47 | CAF Urbos 3 | 2014–2016 | 2014–2016 | 2101-2112, 2201-2235 |
Autóbusz[szerkesztés]
Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. Jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére több, mint 200 járat közlekedik. Megkülönböztetnek alap-, betét- és gyorsjáratokat, valamint ideiglenes pótlójáratokat. Az alapjáratok az útvonalukat érintő minden megállóban megállnak, a gyorsjáratok csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, a betétjáratok pedig rövidített útvonalon haladnak.
Járműpark: BKV Zrt.[szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve | Beszerzés éve |
|---|---|---|---|
| 104 | Ikarus 260 szólóbusz | 1983-1992, 1998-1999 | 1983-1992, 1998-1999 |
| 4 | Ikarus 263 szólóbusz | 1999-2001 | 2010 |
| 79 | Ikarus 280 csuklós busz | 1986-1993 | 1986-1993 |
| 9 | Ikarus 405 midibusz | 1994-1995 | 1994-1995, 2014-2015 |
| 50 | Ikarus 412 szólóbusz | 1999-2001 | 1999-2001 |
| 22 | Ikarus 415 szólóbusz | 1987-1988, 1992-1994 | 1987-1988, 1992-1994 |
| 31 | Ikarus 435 csuklós busz | 1993-1996 | 1993-1996 |
| 37 | Volvo 7000 szólóbusz | 2002 | 2015 |
| 29 | Volvo 7000A csuklós busz | 2000 | 2013 |
| 38 | Volvo 7700 szólóbusz | 2004 | 2012 |
| 150 | Volvo 7700A csuklós busz | 2004-2006 | 2004-2006 |
| 15 | Alfabusz Cívis 12 B9L szólóbusz | 2009 | 2014 (bérlés) |
| 13 | Van Hool A300 szólóbusz | 2000 | 2012 |
| 32 | Van Hool AG300 csuklós busz | 2000-2001 | 2009 |
| 1 | Van Hool newA330 szólóbusz | 2003 | 2013 |
| 49 | Van Hool A330 CNG szólóbusz | 2004-2008 | 2014-2015 |
| 25 | Van Hool newAG300 csuklós busz | 2005 | 2015 |
| 63+5 | Mercedes-Benz Citaro O530 szólóbusz | 2000-2003, 2005 | 2012-2013, 2015 |
| 22 | Mercedes-Benz Citaro CNG O530 szólóbusz | 2005 | 2015 |
| 15 | Mercedes-Benz Conecto szólóbusz | 2015 | 2015 |
| 18 | Ikarus V127 szólóbusz | 2014 | 2014 |
| 50+1 | Mabi-Bus Modulo M108d szólóbusz | 2015 | 2015-2016 |
| 1 | Ikarus V187 csuklós busz | 2010 | 2012 |
| 20 | Evopro Modulo Medio midibusz | 2015 | 2015 |
| 4 | Solaris Urbino 10 midibusz | 2008 | 2014-2015 |
| 16 | Karsan ATAK midibusz | 2015 | 2015 |
Járműpark: VT-Arriva[szerkesztés]
- 19 Volvo-Alfa Localo B7RLE (szóló) beszerzés: 2006-2007
- 80 Mercedes-Benz Citaro2 (szóló) beszerzés: 2013-2014
- 81 Mercedes-Benz Citaro2 (csuklós) beszerzés: 2013-2014
- 4 Mercedes-Benz Citaro O530 (szóló) beszerzés: 2012
- 82 MAN Lion’s City A21 (szóló) beszerzés: 2015
- 132 Mercedes-Benz Conecto G (csuklós) beszerzés: 2015
Járműpark: Volánbusz[szerkesztés]
- 106 MAN Lion’s City A21 (szóló) beszerzés: 2014
- 61 Volvo 7900A (csuklós) beszerzés: 2014
Járműpark: T&J Busz Projekt[szerkesztés]
A T&J Busz Projekt 2015. január 17-étől 2016. július 8-áig üzemeltette a buszait.
- 28 Volvo 7900A Hybrid (csuklós) beszerzés: 2015
Járműpark: Nógrád Volán volt alvállalkozó[szerkesztés]
A Nógrád Volán 2005. július 1-2012. április 30-ig volt a BKV alvállalkozója. Nógrád Volán alvállalkozó záró autóbusz állománya 2012. április 30-án:
- 29 Volvo-Alfa Localo B7RLE (szóló) beszerzés: 2005-2007.
Trolibusz[szerkesztés]
A ma is üzemelő budapesti trolibuszhálózat kialakulása 1949-ben indult, a 70-es trolibusz megnyitásával, (amely Sztálin 70. születésnapja alkalmából kapta a számát). A trolibusz mai formájában azonban először 1933-ban jelent meg Budapesten, Óbudán. Budapesten jelenleg 14 trolibuszviszonylat van.
Járműpark[szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve | Pályaszám |
|---|---|---|---|
| 58 | Ikarus 280T csuklós troli | 1987-1989. | 200–201, 203–204, 207–209, 212–213, 215–220, 222–227, 229, 233, 235–242, 245–248, 250–252, 255–257, 259–261, 263–268, 271–272, 275, 278–279, 281–282 |
| 14 | ÖAF Gräf & Stift NGE152 csuklós troli | 1993-1994. | 350–360, 362–364 |
| 14 | Ikarus 435T csuklós troli | 1994-1996. | 300–312, 314 |
| 16 | Solaris-Škoda Trollino 18 csuklós troli | 2015 | 9000–9015 |
| 1 | Ikarus 411T szóló troli | 1994. | 400 |
| 15 | Ikarus 412T szóló troli | 2002. | 700–714 |
| 6 | Ganz-Solaris Trollino 12B szóló troli | 2005. | 601–606 |
| 10 | Ganz-Škoda-Solaris Trollino 12B szóló troli | 2007. | 607–616 |
| 20 | Solaris-Škoda Trollino 12 szóló troli | 2015. | 8000–8019 |
Mikrobusz[szerkesztés]
A BKV – a BKV Tours-on keresztül - turisztikai célból mikrobuszokat üzemeltet március elejétől október közepéig a Margitszigeten. Ezek az UAZ 451-es típusú mikrobuszok egy gépes- és két pótkocsiból állnak. Az első generációt 1977. április 1-jén állították forgalomba.
2015. november 6-tól a mikrobusz a Városligetben közlekedik, Budapesti Sétajárat néven.
BKK Telebusz[szerkesztés]
2013 novemberében a BKK elindította a 219-es járatot, mely csak előre, telefonon bejelentett igény esetén közlekedik. Ugyanekkor a 260-as buszt a Virágosnyereg útig hosszabbították, azonban a Kocsis Sándor úttól csak igény esetén érintette Csúcshegy–Harsánylejtő térségét (ez a járat 2016 januárjától már mindenképpen végigközlekedik, a Telebusz-rendszer megszűnt).
Az első hónapok sikeres üzemeltetési tapasztalatai után a rendszert több helyen elterjesztették, például Solymáron a 157-es buszon (melyen a szolgáltatás csak este 20:00-tól és hétvégén van érvényben), illetve Rákoscsabán 297-es és 298-es járaton csúcsidőszakon kívül.
Helyiérdekű és környéki vasutak[szerkesztés]
Budapest a magyarországi vasúti hálózat központja; a fővároson átmegy minden Magyarországot érintő transzeurópai vasúti folyosó. Az agglomerációt a fővárossal összekötő öt helyiérdekű vasutat a BKV üzemelteti.
Különleges vasutak[szerkesztés]
Budapest több különleges vasúttal rendelkezik. A fogaskerekű, a sikló drótkötél-vontatású különleges vasút, a libegő pedig egy, a sífelvonókhoz hasonló drótkötélpályás felvonó. A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedik a Gyermekvasút (eredeti nevén Úttörővasút). Ez egy olyan kisvasút, ahol 10-14 éves gyermekek teljesítenek szolgálatot.
Dunai hajózás[szerkesztés]
Sétahajózáson kívül Budapest megközelíthető hajóval távolabbról is. Bécsből szárnyashajóval az utazás a város közepére, a Belgrád rakpartra, kb. 5-6 órát igényel. A Magyar Hajózási Részvénytársaság számos hajót üzemeltet a Dunán.
2012. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Zrt. elindította a hétvégén hajójeggyel, hétköznapokon pedig Budapest-bérlettel vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jeggyel igénybe vehető hajójáratait. A járatok közül egy csak hétköznapokon ( 
), egy pedig minden nap ( 
) közlekedik. 2014 márciusában a BKV vette át a Soroksári rév üzemeltetését, mely 
-es jelzéssel közlekedik minden nap.[2]
Utastájékozatás[szerkesztés]
Budapesten az utastájékoztatás rendkívül sokat fejlődött az elmúlt 3-4 évben. A 2013-2014 között megvalósult FUTÁR-projekt keretében minden járművet felszereltek GPS-es nyomkövető rendszerrel, mely képes ellátni a hangos, mind a vizuális utastájékoztatást (amennyiben a jármű elektronikus kijelzőkkel rendelkezik). A város kb. 250-260 pontján vizuális kijelzők mutatják, hogy mikor érkezik az adott járat a megállóba, ez szintén a FUTÁR-projekt keretében valósult meg. A megállókat géphang közli a buszokon/trolikon/villamosokon, melynek orgánuma rendkívül hasonlít a korábbi Vultron-os hangoknál használt Tarcsa Zsuzsáéra, az MTV egykori bemondónőjére.
A 2-es, illetve a 3-as metró legtöbb szerelvényein Szalóczy Pál és Rachel Appleby tájékoztatja az utasokat következő megállóról. A 3-as metró egyes szerelvényein még a korábbi Tarcsa Zsuzsa bemondások hallhatóak, ezen szerelvények a közeljövőben felújításon esnek át, a felújítás után pedig ezek is az új Szalóczy-s utastájékoztató hangokat fogják használni. Az M1-es metrón Varga János hangja hallható.
A HÉV szerelvényein Tarcsa Zsuzsa bemondásai hallhatóak, illetve a H8/H9-es vonalon Rachel Appleby is hallható.
Lásd még[szerkesztés]
- Villamosok
- Ganz CSMG
- Tatra T5C5
- Tatra T5C5K
- TW 6000
- Combino Supra
- Metró
- Budapesti Helyiérdekű Vasút (HÉV)
- Trolibuszok
- Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
- Jegyellenőr
Jegyzetek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Budapesti Közlekedési Vállalat
- Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
- Honlap a budapesti metróról
- A 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötéséről szóló tanulmány
- A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel
- MAHART Passnave weblapja
- Budapest Villamos (angolul)
 |
Ez a Budapestről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
