Bőzsöny Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bőzsöny Ferenc
Bőzsöny Ferenc 2007-ben
Bőzsöny Ferenc 2007-ben
Született 1931. január 7. (86 éves)
Pécs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvész,
előadóművész,
tanár

Bőzsöny Ferenc (Pécs, 1931. január 7.[1]) magyar előadóművész, tanár, a Magyar Rádió főbemondója. A Magyar Rádió hangja, a tiszta, érthető beszéd egyik etalonja.

Életútja[szerkesztés]

Családjával Budapestre költözött. Papnak készült, 1947-ben Veszprémben a Piarista Gimnáziumban tanult, ahol osztálytársa volt többek között Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök is. 1952-ben az akkori hatalom feloszlatta a gimnáziumot; főiskolára és egyetemre öt ízben sem vették fel, származása és előélete miatt. Esztergomban volt sorkatona, ahol egyik parancsnoka tanácsára jelentkezett rádióbemondónak. Többszöri meghallgatás után a több mint 3000 pályázó közül végül egyedüliként került a Magyar Rádióhoz. 1956. augusztus 24-én szólalt meg először élőben a Kossuth Rádióban 16 óra 30 perckor. A forradalom napjaiban személyes tanúja, résztvevője volt a rádióban történt eseményeknek. Rádiósként már felvették az ELTE magyar–történelem szakára, ahol tanári képesítést szerzett, majd újabb három év angol szak után magyar nyelvészetből doktorált 1973-ban.[1]

A  Magyar Televízió népszerű műsorának, a Delta kisfilmjeinek egyik állandó narrátora. 2000 pünkösdjétől indult el a rádióban a magyar harangok történetét bemutató sorozat,[1] amelynek során minden héten más-más templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Ennek narrátori feladatait a kezdetektől ellátta. Több mint 300 harangot szólaltattak meg, többek között a határon túli templomok harangjait is. Több nevezetes személy temetését vezette le: Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetését, Bethlen István miniszterelnök hamvainak hazai földbe elhelyezését és Grósz Károly temetését. A Mesélő Krónikák című ismeretterjesztő műsort is ő vezeti.[1] A 2000-es évek elejétől egészen 2011-ig, a budapesti M2-es metró állomásainak nevét mondta.

Szakmai pozíciók[szerkesztés]

1973-tól tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. Elnökségi tagja az Anyanyelvápolók elnökségének. A Magyar Nemzeti Fórum elnöke, Lezsák Sándor vezetésével alakult meg 2004. március 5-én, Veszprémben a Mindszenty társaság: a 15 „alapító atya” egyike. Nyugdíjazását követően a Központi Papnevelő Intézet rektorának, Bíró László püspöknek meghívására az intézet retorikatanára lett.

Kötetek[szerkesztés]

  • A nagyítás, túlzás, kicsinyítés stilisztikai vizsgálata a Magyar Rádió nyelvében; ELTE, Bp., 1975 (Nyelvtudományi dolgozatok)
  • A fehér szmokingos lovag. I. m. Reithauser Frigyes; szerk. Koltay Gábor, Bőzsöny Ferenc; Szabad Tér, Bp., 2001
  • Aki a harangért szól... azaz Harangszótól a hangszórón át harangszóig, avagy Bőzsöny, azaz "mélyhangú érchegység a dumakanyarban"; Schöck Bt., Szekszárd, 2006 + CD-ROM

Hangoskönyv[szerkesztés]

  • Wass Albert: Hagyaték

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 120. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés]