Hűvösvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hűvösvölgy
A hűvösvölgyi közös villamos- és autóbusz-végállomás ma (2011-ben)
A hűvösvölgyi közös villamos- és autóbusz-végállomás ma (2011-ben)
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület II.
Népesség
Teljes népesség 1326 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Hűvösvölgy (Budapest)
Hűvösvölgy
Hűvösvölgy
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 28″, k. h. 18° 57′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 28″, k. h. 18° 57′ 55″

Hűvösvölgy Budapest egyik városrésze, és egyben fontos közlekedési csomópontja a II. kerületben.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Budapest 1949. december 31-i határa a Nagykovácsi úttól (a 171. és 184. sz. határkövek között) – Ördög-árok – Nyéki út – Hűvösvölgyi útNagykovácsi út Budapest 1949. december 31-i határáig.

Története[szerkesztés]

Pasarét és Hűvösvölgy határvidékének látképe 1923-ból

1847-ben kapta mai nevét a német Im Kühlental helyett. Itt van a Gyermekvasút (korábbi nevén Úttörővasút) vonalának alsó végpontja és rendező pályaudvara. Közelében van a gyermekvasutasok otthona, amihez régen még mozgólépcső is vezetett. Szintén itt található az észak-budai agglomeráció településeit (Nagykovácsi, Remeteszőlős, Solymár) a fővárossal összekötő, illetve ezek utasait a budai belvárosig továbbító tömegközlekedési járatok végállomása.

1999-ig Hűvösvölgy területén két autóbusz-végállomás és ezek közelében egy hurokvágányos villamos-végállomás is létezett – a városközponthoz közelebb a Hűvösvölgy, Népkert elnevezésű állomás az agglomerációba induló buszok (57, 157, 257, 63, 64, 164) –, a mai Bátori László utcai megálló helyén, illetve annak közelében lévő, Hűvösvölgy, Hidegkúti út elnevezésű végállomásról pedig a Moszkva (ma Széll Kálmán) tér,[2] illetve időszakonként más, belsőbb végállomásokra közlekedő, azóta megszűnt 56-os és 56E buszok indultak. 1998. októbere és 1999 júliusa között a két külön végállomás helyett egy közös csomópontot építettek ki a Hűvösvölgyet érintő összes autóbusz és villamos számára, ennek átadása 1999. július 7-én történt. Az új állomás átadásával a fekete 56-os buszt és az 56E expresszjáratot összevonták az új – azóta egyébként (2008-ban) szintén megszüntetett – 56-os autóbusz formájában, viszont rövid időn belül lecsökkentették a megállóhelyek számát is az 56-os villamos vonalán, annak érdekében, hogy csökkenjen az utazási idő a vonalon, és versenyképesebbé válhasson a villamos ezen a szakaszon, az állandó torlódásokkal terhelt Hűvösvölgyi úton közlekedő buszokkal szemben.[3]

Hűvösvölgyi villamos végállomás 1935-ben
Rendészeti iroda a Bánffy György parknál (Rezeda u. 10.)

2009 óta a hűvösvölgyi végállomást csak villamosvonalak kötik össze a budai belvárossal és a 2-es metróval (56-os, 56A, 59B, 61-es), míg a főváros belső részei felé haladó egyetlen buszjárat (jelenlegi számozása szerint 29-es) belső végállomása a III. kerületi Szentlélek téren található. Az agglomerációs buszjáratokat érintően annyi változás történt a közös végállomás átadása óta, hogy a Solymárra közlekedő, korábbi 64-es és 164-es buszok helyett 2012-től óta négy solymári, nappali buszjárat (64, 64A, 164, 264) útvonala ér véget ezen a végállomáson. A 2000-es évtized vége óta éjszakai tömegközlekedési járatokkal is elérhető Hűvösvölgy, a belváros felől érkező 956-os buszhoz később két, innen az agglomerációba induló éjszakai járat is társult, a 963-as és 964-es.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Hűvösvölgy környékének talán legérdekesebb, épített értéke a 2006 óta műemléknek számító Magyar Szentföld-templom, amely valójában egy templomi célra emelt, de a teljes befejezése előtt félbemaradt, ám még így is monumentális hatású, ovális alakú épülettorzó a Heinrich István utca 5. számú telken. A templom építését a ferences rendtartomány szentföldi hivatali biztosa, Majsai János Mór szerzetes kezdeményezte az 1930-as években, az építkezés 1940-től 1949-ig tartott, amikor – nem sokkal a már kizsaluzott kupolaszerkezet kibetonozása előtt – az építkezést leállíttatták, sőt a tetőszerkezet elkészült részeit is lebontották. Számos különböző, világi funkció után 2013 óta ismét a ferences rendtartomány az épület kezelője. (Az 1930-40-es években a szomszédos Heinrich István u. 3. számú villaépületben és a 7. számú ingatlanon is a ferences rend által fenntartott létesítmények – zárda, árvaház, nyomda és szentföldi múzeum – működtek.)
  • A városrész látványának meghatározó eleme a villamosvégállomás épületegyüttese, amely szintén műemléki védettséget élvez. Az épületegyüttes érdekessége, hogy a forgalmi irodát és jegypénztárat is magában foglaló utasforgalmi főépület korábban mintegy 150 méterrel arrébb állt, az 1999 előtti régi végállomás felszállóhelyén (még régebben pedig, képeslapok tanúsága szerint a leszálló oldalon), de 1999-ben a végállomási vágányrendszer teljes átépítésekor és a közös busz- és villamosvégállomás kialakításakor elbontották, majd felújított állapotban a mai helyén állították fel. A főépület mellett álló kisebb, tornyos épület jelenleg is az eredeti helyén áll, korábban ez volt a sofőrök pihenőhelye a már megszűnt végállomási hurokvágány által körbeölelt kis területen, jelenleg szociális helyiségek találhatók benne.
  • Bánffy György emlékpark Bánffy György emlékhelyével.

A városrész az irodalomban[szerkesztés]

  • Hűvösvölgy a fő (címadó) helyszíne Gelléri Andor Endre Hűvösvölgyi nászutasok című novellájának.

Források[szerkesztés]