Felhévíz
| Felhévíz | |
 | |
| A Lukács fürdő kertje (2010) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest II. kerülete |
| Kerület | Budapest II. kerülete |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2298 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Felhévíz
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
| |
| é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 19° 02′ 11″ | |
Felhévíz (németül Aigen) Budapest egyik városrésze a II. kerületben, a Margit híd északi oldalán, a Duna mentén.
Fekvése[szerkesztés]
Határai: Kavics utca – Duna folyam – Bem József tér déli és nyugati oldala – Frankel Leó út – Margit körút – Török utca – Gül Baba utca – Vérhalom utca a Kavics utcáig.
Története[szerkesztés]
A középkor folyamán Buda önálló külvárosa volt Gézavására néven, a mai városrésznél jelentősen nagyobb területen. A területén levő melegvízforrásokról kapta a nevét. Területén feküdt a középkori Buda legjelentősebb kórháza, a Szent Lélek ispotály, illetve a stefanita rend Szentháromság-temploma és konventje, mely utóbbi a 13–14. században hiteleshelyként is működött.[2]
Uszodák, fürdők[szerkesztés]
- Szent Lukács gyógyfürdő
- Császár-Komjádi Béla Sportuszoda
- Veli Bej fürdő
Főbb útvonalak[szerkesztés]
- Margit körút (egy része)
- Frankel Leó út (egy része)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről. Orvostörténeti közlemények, (1991 – 1992) 133–140. sz. 13 és 23. o. ISSN 0010-3551 Hozzáférés: 2019. június 23.
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7