Pálos kolostor (Budaszentlőrinc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pálos kolostor
Budaszentlőrinckolostor légifotó.jpg
Ország Magyarország
Település Budapest II. kerülete
Elhelyezkedése
Pálos kolostor (Budapest)
Pálos kolostor
Pálos kolostor
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 18° 57′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 18° 57′ 21″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálos kolostor témájú médiaállományokat.
A kolostor romjai
A kolostor légifotója

A budaszentlőrinci pálos kolostor. Az egyik a Budapest mai II. kerületében, a Szépjuhászné felett állt.A másik Eselburgban más néven Eselberg Attila városánál volt. (Eselberg magyarul Szamárhegy) A 13. – 14. században pálos szerzetesek telepedtek meg itt, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy hágójában, és kolostort létesítettek.

Története[szerkesztés]

A mai Budakeszi út 91–95. sz. teleknél Szent Lőrincnek szentelt kápolnát létesítettek, amelyről 1290-es forrás maradt fenn. A kápolnát egy remete gondjaira bízták. A helyet utóbb Budaszentlőrincnek nevezték.

1301 körül kezdték építeni Budaszentlőrincen a Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostort, melyet a negyedik prior, Lőrinc, 1308-ban a rend főkolostorává tett, és fennállásáig e minőségében működött. A kolostorhoz fürdőházat is építettek. Károly Róbert király az első jelentős donátorok között volt, csakúgy, mint Henc fia János, aki a környékbeli erdőket a rendnek adományozta.

1381-től a kolostor búcsújáróhellyé vált, miután a rend bőkezű támogatója, Nagy Lajos király itáliai hadjárata nyomán ide hozatták Remete Szent Pál testét, amelyet Budaszentlőrincen temettek újra. Kevesek által ismert tény, hogy a király Thebai Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, társ-védőszentként. A király adományai nyomán további jelentős építkezés kezdődött a területen, mely 1403-ban fejeződött be.

A Magyar Pálos Rend tagja volt Bátori vagy Báthory László (kb. 1420–1484), a név helyesírása a történészek szerint bizonytalan. A szerzetes, hogy munkájának szentelhesse minden idejét, a perjel engedélyével felköltözött a zárda melletti hegyen található, rejtélyes és róla elnevezett Bátori-barlangba, ahol 14371457 között lakott, és lefordította a Szentírást. Egészsége megrendülte miatt azonban visszatért a kolostorba, ahol 27 évvel későbbi halála után a Szent István oltár előtti kriptában helyezték örök nyugalomra. A későbbiekben a földrajzi névként is használatos Budaszentlőrinc kifejezés lassan a feledés homályába merült, mivel az itteni fényes kolostor és templom, a mohácsi csata után a török pusztítás áldozata lett. A barátok könyvtáruk és ereklyéik egy részét magukhoz véve, elmenekültek, Budaszentlőrincet a török csapatok felgyújtották, és földig rombolták. Martalékuk lett minden kódex, eltűnt a magyar Biblia is.

1527-ben Remete Szent Pál ereklyéjét Trencsén várába vitték, ahol egy tűzvész során végképp eggyé vált a magyar földdel. A pálos kincstárt Felsőelefántra, majd a horvátországi Lepoglavára menekítették.

1542-ben a templom helyén egy kolostor van.

1700-as évek elején a földdel tetté egyenlővé, bár a fala,padlózata,altemploma a mai napig megvan.

Régészeti feltárás[szerkesztés]

A török korban elpusztult épület még a 19. században is romokban állt. 1847-ben kezdett hozzá feltárásához Henszlmann Imre. A munkálatokat 1934-től Garády Sándor folytatta, 1961 és 1985 között pedig Zolnay László vezetésével folyt a feltáró munka. 1985-től Bencze Zoltán vezetésével készült a rommező legutóbbi állagmegóvása. A kolostornak ma már csak az alapfalai láthatók, a századok során a kövek nagy részét felhasználták a környékbeli házak építésekor (néhány faragott követ például ma is látni a Városkút forrásházába beépítve).

További információk[szerkesztés]