Remete-szurdok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kilátás a Remete-hegyről, előtérben a Remete-szurdok
A Remete-szurdok a patakkal

A Remete-szurdok az Ördög-árok szurdokvölgye a Budai-hegységben, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Nagykovácsi és a Budapest II. kerületéhez tartozó Máriaremete területén.

Földrajz[szerkesztés]

A Remete-szurdok a Remete-hegy és a Hosszú-Erdő-hegy között található. Mindkét oldala meredek, sok helyen sziklás. A völgy nyugat-kelet főirányú, de sokat kanyarog. A hosszúsága körülbelül egy kilométer, a völgytalp körülbelül 280 méter tengerszint feletti magasságban van. A két oldalán a hegyek majdnem 80, illetve 130 méterrel emelkednek fölé. Az országos felsőrendű szintezés Budapest főalappontja a völgy keleti bejáratánál van.

Barlangok[szerkesztés]

A Remete-szurdokban található a Hét-lyuk, a Remete-barlang, a Remete-hegyi 2. sz. barlang, a Remete-hegyi 3. sz. barlang, a Remete-hegyi 4. sz. barlang, a Remete-hegyi 7. sz. barlang, a Remete-hegyi 8. sz. barlang, a Remete-hegyi 10. sz. barlang, a Remete-hegyi 11. sz. barlang, a Remete-hegyi 13. sz. barlang, a Remete-hegyi 14. sz. barlang, a Remete-hegyi 15. sz. barlang, a Remete-hegyi-kőfülke és a Remete-völgyi Felső-barlang. Ezek közül kettő fokozottan védett barlang, a Remete-barlang és a Remete-völgyi Felső-barlang, valamint kettő megkülönböztetetten védett barlang, a Hét-lyuk és a Remete-hegyi-kőfülke.

Történelem[szerkesztés]

A szurdok barlangjaiban jégkorszak előtti állatok, például hófajd, barlangi oroszlán, barlangi medve, barlangi hiéna maradványait tárták fel. A Remete-völgyi Felső-barlangból mintegy ötvenezer éve élt gyapjas orrszarvú, jégkori vadló és gímszarvas maradványai, valamint a neandervölgyi ember három foga került elő. Ugyanitt ötven darabos bronzkori családi kincset is feltártak.

Ugyancsak az egyik barlangban bukkantak egy V. István magyar király korabeli pénzhamisító műhely maradványaira teljes szerszámkészlettel, valamint vert és veretlen ezüstpénzekkel.

A Remete-barlangba a 18. században remete költözött. Ezért kapta a Remete-szurdok és a Remete-hegy is a remete nevet.

Flóra[szerkesztés]

Erdős a Remete-hegy és a Hosszú-Erdő-hegy oldala, valamint a völgytalp is. A jégkorszaki maradványnövényeknek, azaz a glaciális reliktumoknak az élettere a zárt és hűvös mikroklímája miatt. A völgy nyugati részén egy különleges fa él, a hegyi szil és a mezei szil természetes hibridje, a holland szil. Ez az ország egyetlen holland szil példánya.

Fauna[szerkesztés]

A barlangokban a denevérek több faja, köztük a kis patkósdenevér is megtalálható.

Turizmus[szerkesztés]

A sétaút, ahol az Országos Kéktúra és a tanösvény vezet

A szurdokban vezet az Országos Kéktúra útvonala,[1] amely mellett megtalálható Pápa Miklós emléktáblája is, valamint egy Pápa Miklósról elnevezett tanösvényt is kialakítottak itt.,[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zsíros-hegy - Kerek-hegy - Kovácsi-erdőföldek - Remete-hegy - Remete-szurdok - Máriaremete, kegytemplom - Nagy-rét - Hűvösvölgy TÚRALEÍRÁSSAL! (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség, 2011. augusztus 17. [2016. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
  2. Őslények, kincsásók és pénzhamisító zsiványok a Remete-barlangokban (magyar nyelven). Budai Tér, 2011. augusztus 4. [2016. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)

További információk[szerkesztés]