Remete-szurdok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Remete-szurdok az Ördög-árok szurdokvölgye a Budai-hegységben, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Remeteszőlős és a Budapest II. kerületéhez tartozó Máriaremete területén.

A név eredete[szerkesztés]

A hegy és a környék egy remetéről kapta nevét, aki a 18. században költözött a Remete-barlangba.

Földrajz[szerkesztés]

Kilátás a Remete-hegyről, előtérben a szurdok

A Remete-szurdok a Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy között húzódik. Mindkét oldala igen meredek, sok helyen sziklás. A völgy fő iránya nyugat-keleti, de igen kanyargós. A hosszúsága körülbelül egy kilométer, a völgytalp nagyjából 280 méter tengerszint feletti magasságban van. A szurdok két oldalán a hegyek kb. 80, illetve 130 méter magasra emelkednek. Az országos felsőrendű szintezés, tehát Budapest főalappontja a völgy keleti bejáratánál található.

Történelem[szerkesztés]

A szurdok barlangjaiban jégkorszak előtti állatok, például hófajd, barlangi oroszlán, barlangi medve, barlangi hiéna maradványait tárták fel. A Remete-völgyi Felső-barlangból a mintegy ötvenezer évvel ezelőtt honos gyapjas orrszarvú, jégkori vadló és gímszarvas leletei, valamint a neandervölgyi ember három fogmaradványa kerültek elő. Ugyanitt egy kb. ötven darabos bronzkori családi kincset is feltártak.

A Remete-barlang

Az egyik barlangban ezen felül egy V. István magyar király korabeli pénzhamisító műhely maradványaira bukkantak, méghozzá teljes szerszámkészlettel, valamint vert és veretlen ezüstpénzekkel.

Barlangok[szerkesztés]

A Remete-szurdok a patakkal

A szurdokban számos barlang bújik meg.

Fokozottan védett barlangok[szerkesztés]

Megkülönböztetett védettségű barlangok[szerkesztés]

Fonsotsabb számozott barlangok[szerkesztés]

A Kéktúra és a tanösvény egy részlete

Élővilág[szerkesztés]

Növények[szerkesztés]

A Remete-hegy és a Hosszúerdő-hegy oldala erdőborítású, csakúgy, mint a völgytalp. A környék – elsősorban zárt és hűvös mikroklímája miatt – több glaciális reliktumnak, azaz jégkorszaki maradványnövény számára nyújt életteret. A völgy nyugati részén egy különleges fafaj, a holland szil is megtalálható, ami a hegyi szil és a mezei szil természetes hibridje. Ez az ország egyetlen ismert, vadon élő példánya.

Állatok[szerkesztés]

A barlangokban a denevérek több faja, köztük a kis patkósdenevér is megtelepszik.

Turizmus[szerkesztés]

A szurdokban halad át az Országos Kéktúra egy szakasza,[1] az út mentén látható Pápa Miklós emléktáblája, valamint egy róla elnevezett tanösvényt is kialakítottak itt.,[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zsíros-hegy - Kerek-hegy - Kovácsi-erdőföldek - Remete-hegy - Remete-szurdok - Máriaremete, kegytemplom - Nagy-rét - Hűvösvölgy TÚRALEÍRÁSSAL! (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség, 2011. augusztus 17. [2016. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
  2. Őslények, kincsásók és pénzhamisító zsiványok a Remete-barlangokban (magyar nyelven). Budai Tér, 2011. augusztus 4. [2016. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)

További információk[szerkesztés]