Ferenc-halmi Szűz Mária- és Nepomuki Szent János-kápolna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ferenc-halmi Szűz Mária- és Nepomuki Szent János-kápolna
Budapest, Ferenc-halmi római katolikus kápolna 2022 01.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Védőszent Szűz Mária és Nepomuki Szent János
Építési adatok
Építése 1821
Stílus protoromantikus
Építtetője Kalmárffy Ignác
Felszentelés 1822
Település Budapest II. kerülete
Elhelyezkedése
Ferenc-halmi Szűz Mária- és Nepomuki Szent János-kápolna (Budapest)
Ferenc-halmi Szűz Mária- és Nepomuki Szent János-kápolna
Ferenc-halmi Szűz Mária- és Nepomuki Szent János-kápolna
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 18° 58′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 18° 58′ 32″

A Ferenc-halmi Szűz Mária- és Nepomuki Szent János-kápolna Budapest egyik műemlék temploma, mely a Budakeszi úton található, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet szomszédságában, a Ferenc-halmon.

Története[szerkesztés]

Az egyhajós kápolna 1821-ben épült Kalmárffy Ignác (Buda örökös bírája) és neje, Reinprecht Katalin telkén és költségén. Az 1822. október 6-án Szűz Mária és Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt épületet valamiféle félreértés miatt hosszú ideig Szent László-kápolna néven jegyezték. A kápolna egyes elmondások alapján részben az egykori pálos kolostor köveinek felhasználásával készült el.

A kis kápolnának Sissi is gyakori látogatója volt, mikor gyermekeivel, Gizellával és Rudolffal 1866-ban a szomszédos Kochmeister-villában töltötték a nyarat, Kochmeister Frigyes báró invitálására.

Amikor 1927-ben a főváros Kalmárffy örököseitől megvásárolta a kápolnát, szépen restaurálták és oldalsekrestyével bővítették. A Nepomuki Szent János képét ábrázoló főoltárképet Raksányi Rezső készítette. Belső berendezése a fa karzattal még a II. világháború idején is sértetlen maradt. Pusztulása ezután kezdődött, s később egy tűzeset is tovább rontott állapotán. Az ingatlant 1927-ben a főváros megvásárolta, a kápolnát sekrestyével bővítette. Ekkor a hárshegyi cserkésztábor tartotta benne istentiszteleteit.

A II. világháború után az épület évtizedekig gazdátlanul állt, állapota súlyosan leromlott. Helyreállítására 1968-69-ben került sor, amikor az Országos Műemlék Felügyelet restaurátor műhely céljára alakította át. A felújítás során végzett kutatással állapították meg azt, hogy a kápolna építéséhez az elfogadott történet ellenére nem használták fel a pálos kolostor köveit.

2011-ben az épület a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába került, akik gyerekek részére szeretnének itt foglalkoztatót, valamint a felügyelőknek vizesblokkal ellátott szobákat létesíteni. A szabályozási tervek alapján a kápolna bővítését a föld alatt kívánják megvalósítani.

Épület[szerkesztés]

Az épületet Budapest egyetlen jelentős protoromantikus építészeti emlékeként tartják számon. A 19. század elejének sajátos, gótizáló épületei az egész országban viszonylag ritkák, ez avatja a kápolnát különleges értékű műemlékké. A kápolnát már 1924-ben a Főváros védendő épületeinek listáján szerepeltették.

A kéttornyos, neogótikus kápolnához pár lépcső vezet fel az úttól, melyet rozsdás vaskapu és szögesdrótos kerítés véd a betolakodók ellen. Szép, fehér homlokzatán szolid díszítések láthatók. Ablakait rács fedi. A tornyok között az oromzaton Kalmárffy és Reinprecht család címere látható. A főhomlokzat két rizalit módjára előreugró tornya kulisszaszerű oromfalat fog közre. A gúla alakú kősisakban végződő tornyok párkányát csonka féloszlopok sora támasztja alá, a sarkokat háromnegyed oszlopok hangsúlyozzák. A kisebb-nagyobb oszlopfők párnatagok és gyűrűk együtteséből állnak. A torony főpárkánya egy rövid szakaszon az oromfalra is átfordul. A főhomlokzat az épületen körülfutó főpárkány övpárkányaként osztja két szintre. A bejárati kapu szemöldökét és a félkörös kórusablak mellvédmezőjét gótizáló ívsorok díszítik. A tornyok földszintjén csúcsíves falmezőket, az emeleten csúcsíves ablakokat találunk. Az oromfalat óraablak és a kápolna oldalhomlokzati egyszerű keretezés tagolja, a hajó és a szentély mindkét oldalán egy-egy csúcsíves ablak nyílik.

A belső teret egyszerűen tagozott vállpárkány felett teknő-, illetve csúcsíves dongaboltozat fedi. A bejárat felett két vasoszlopon nyugvó karzatot találunk, melyre falépcső vezet fel. A korábbi restaurátor műhely mellékhelyiségeit alakították ki a sekrestyében, mely később elbontásra került. Az egykori berendezésből semmi sem maradt, csupán az oltár architektúrája található a helyén.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]