Budaliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budaliget
A Budapesti Francia Iskola
A Budapesti Francia Iskola
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület II. kerület
Alapítás éve 1920-as évek
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Korábbi rangja Pesthidegkút része
Irányítószám 1029
Népesség
Teljes népesség 2448 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság kb. 300 m
Távolság a központtól 10,5 km
Elhelyezkedése
Budaliget (Budapest)
Budaliget
Budaliget
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 58″, k. h. 18° 56′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 58″, k. h. 18° 56′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaliget témájú médiaállományokat.

Budaliget (németül Neuriß) Budapest városrésze a II. kerületben az egykori Pesthidegkút község területén. A kerület kertvárosi részéhez tartozik, nagyrészt sík területek jellemzik. 1950-ben csatolták a fővároshoz.

Budaligeti panoráma.jpg

Fekvése[szerkesztés]

Budaliget déli része szinte sík, ezen a területen a sakktábla típusú településszerkezet a jellemző, míg az északi részén (a Honfoglalás út feletti területen) a meredek, s az erdőben végződő zsákutcák a meghatározóak.[2]

Határai[szerkesztés]

Határai a Hidegkúti út Budapest határától, Máriaremetei út, Hímes utca, a Tátra utca északnyugati oldalán kijelölt vonal és végül a főváros határa a Hidegkúti útig.

Története[szerkesztés]

A városrészt eredetileg Szögligetnek nevezték. Az 1920-as években épült ki, családi házas lakóterületként. Várkonyi Mátyás, külügyminisztériumi tisztviselő kezdeményezésére néhány értelmiségi (Kózol Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Clair Vilmos, a Párbajkódex szerzője, Szörényi Rezső rendőr-százados, Daróczi Endre erdélyi ügyvéd) egyesületet alakított, Budaliget Érdekeit Védő Egyesület néven. Mivel Magyarországon van Szögliget nevű település, ezért a terület nevét hivatalosan Budaligetre változtatták. Utakat építtettek; a mai utcaneveket is ők adták, ősmagyar nevekből. (Egyedül a remetei szervita templom környékén ragaszkodott az egyház a vallásos elnevezésekhez.) Bevezették a villanyvilágítást és a telefont. A Röszler (Jandák) vendéglőben tekepályát építtettek, ami a társaséletet kulturált formába terelte. A kultúrház a második világháború után jött létre, szintén Várkonyi Mátyás kezdeményezésére.

Budaligetet 1950-ben csatolták a fővároshoz, a II. kerület részeként.

Oktatás[szerkesztés]

Budaligeten található 2002 szeptembere óta a Budapesti Gustave Eiffel Francia Általános Iskola és Gimnázium (Lycée Français Gustave Eiffel de Budapest), mely francia tantervet követ, tanulói elsősorban francia állampolgárságú diákok, de igen jelentős a magyar és más nemzetekhez tartozó diákok száma is.

Lakók és ingatlanpiac[szerkesztés]

Budaligetet főleg a ’90-es években idetelepült felső- és felső-középosztálybeliek lakják, illetve az idősödő helybeli népesség. Jelentős a külföldi népesség a kerületre jellemzően, amely részben a külföldi oktatási intézmények közelségének tudható be (Gustave Eiffel Francia Általános Iskola és Gimnázium, Amerikai Nemzetközi Iskola, International Business School, Greater Grace International School).

Budaliget a II. kerületben található, mely az ország legmagasabb értékövezeti átlagával bír, így ez jelentősen befolyásolja az ingatlanpiaci árakat. Budaligeten 1000-nél is több ingatlan található. A négyzetméterárak az új építésű házak esetében átlagosan 500 000 Ft-tól kezdődnek. A telekárak utcáról utcára mások, de jellemzően 40-70 milliós tartományba esnek a méretek függvényében. A telkek általában kisebbek (600-800 nm) így a házak sűrűbben helyezkednek el. Budaligeten relatíve alacsony a beépíthetőségi százalék, zöldövezeti jellege miatt, így jellemzőek a nagy alapterületű több szintes esetleg több generációs házak, magas komfortfokozattal. Említésre méltó a megújuló energiaforrások elterjedt használata. Az ingatlanárak elmaradnak a Rózsadomb villáinak áraitól, azonban így is igen borsosak.

Budaliget csendes, kellemes, amerikai típusú, modern kertvárosként jellemezhető.

Közlekedés[szerkesztés]

Budaliget közlekedését a 157A (Hűvösvölgy – Budaliget, Géza fejedelem útja) illetve a 157 (HűvösvölgySolymár, Kerekhegy) jelzésű autóbuszok szolgálják ki. Budaliget határán közlekednek továbbá az 57-es, a 64-es, a 64A, a 164-es, a 257-es és a 264-es jelzésű autóbuszok.

Budaliget éjszakai közlekedést a 956 jelű autóbusz szolgálja ki, mely Pécel és Budaliget határa (máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika) között közlekedik Budapest belvárosán át.[3]).

Itt lakott/lakik[szerkesztés]

  • Clair Vilmos (80 éves korától)
  • Gyulai Gaál János zeneszerző (1957-től)
  • Csaba Gyula őrnagy, 1950-53 között a tatai Rákosi Mátyás Páncélos Tiszti Iskola politikai tisztje (a Kózol-villában, 1956-ban).
  • Schmitt Pál Köztársasági Elnök, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó
  • Presser Gábor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongorista, énekes
  • Kovács László szocialista politikus, volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke, az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa, 2010 júliusa óta az MSZP alelnöke
  • Geszti Péter EMeRTon-díjas magyar dalszövegíró, énekes, reklámszakember
  • Balázs Péter Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, színházigazgató
  • Ragályi Elemér operatőr
  • Cserna Antal színész, rendező
  • Szalay Krisztina színművésznő
  • Markos György színész, humorista, parodista
  • Madaras József színész
  • Pápai Erika színésznő, szinkronszínész
  • Angelina Jolie és Brad Pitt 2011-ben a Brad Pitt rendezésében készülő "World War Z" című film forgatásakor családjukkal itt béreltek ingatlant

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Budaliget a II. kerület honlapján
  3. [Újabb buszjáratok Solymáron. Solymári Magazin, 2012. július, p07]
  • Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 39. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 9639469068
  • Várkonyi Mátyás fiának, dr. Várkonyi Tibornak a közlése