Gül Baba türbéje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gül Baba türbéje
Gül Baba türbéje 2011-ben
Gül Baba türbéje 2011-ben
Település Budapest
Hely 1023 Budapest, Mecset utca 14.
Építési adatok
Építés éve 16. század
Hasznosítása
Felhasználási terület türbe (síremlék)
Tulajdonos Törökország
Egyéb jellemzők
Nevezetességei Gül Baba sírja
Elhelyezkedése
Gül Baba türbéje (Budapest)
Gül Baba türbéje
Gül Baba türbéje
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 58″, k. h. 19° 02′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 58″, k. h. 19° 02′ 06″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gül Baba türbéje témájú médiaállományokat.

Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében. A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik.

Története[szerkesztés]

Gül Baba, a Rózsák atyja, bektási dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára.[1] A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták rendszeres úticélja.

Leírása[szerkesztés]

Gül Baba síremléke
Légi felvétel

Az épület gondosan épített kőzsámolyon áll, nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett. Kváderkőből épült, külső homlokzata egyszerű, oldalait faltükrök tagolják, minden másodikon ablak nyílik.[vitatott] Bejárata a keleti oldalon van. A bejárat nyíláskeretét mészkőhasábok alkotják, félkörívesen záródnak, eredetileg viszont szamárhátíves volt. Belső falát alaktalan homokkőből rakták, egyetlen építészeti dísze egy téglából készült szamárhátívsor volt. Félgömbkupola zárja le, amelyet csegelyek tartanak. Padozata simára gyalult deszkával van fedve, melyen turbánnal díszített nagy fakoporsó áll. 1912-ben pótolták az eredetit.

Utóélete[szerkesztés]

A 16. században kolostor épült a türbe mellé, amely Gül baba tekkeszi néven volt ismert. Buda visszafoglalása után, 1690-ben a türbét a jezsuita rend keresztény kápolnává építtette át. Ekkor átépítették a csúcsíveket: a szamárhátívek helyére félkörívek és kosárívek kerültek. Barokk átalakítások eredménye volt a kupolán épült lanterna is, melyet mára már elbontottak. 1790-ig jezsuita kápolnaként szolgált, a rend feloszlatása után magánház lett belőle. 1822-ben már török zarándokhelyként adnak róla hírt források. 1872. március 17-én a Vasárnapi Ujságban megjelent a hír: „a török kormány meghagyásából egy magasabb rangú dervis érkezett Budára, kinek feladata (…) a mecset kijavítása és csinosítása tárgyában szakértővel értekezni és ezután a költségvetést kormányához beterjeszteni”.[2] 1885-ben a török kormány Grill Lajossal felújíttatta. Újabb munkálatokat az első világháború előtt és után végeztek rajta, az 1940-es évekbeli restaurálások során egy eredeti szamárhátívre és Korán-feliratos festett üvegablakdarabra találtak. A második világháború előtt akkori tulajdonosa, Wagner Lajos körbeépíttette, az épülethez nem illő környezetet hozva ezzel létre. Ma látható alakját 1962-ben nyerte el, Pfannl Egon tervei szerint múzeummá alakították. 1996-ban a terepszint rendezése, pergolák, kutak, teljes külső-belső restaurálás történt.

Legutóbbi nagyszabású felújítása 2016-ban kezdődött. A magyar és a török kormány közösen állták a 2,5 milliárd forintos beruházást (kb. ⅔-⅓ arányban). Eredetileg egy év alatt fejezték volna be, de végül csak 2018. október elején adták át, amikor Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök Orbán Viktorral együtt személyesen avathatta fel a felújított síremléket.[3][4][5]

Kicsinyített mása megtalálható az isztambuli Miniatürk parkban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gül baba türbéje. In Budapest Lexikon. Főszerk. Berza László. Budapest: Akadémiai. 1973. 394–395. o.  
  2. Gül Baba sírjának restautálása. Vasárnapi Ujság, XIX. évf. 11. sz. (1872. márc. 17.) 10. o. Hozzáférés: 2015. márc. 31.
  3. Körbe-körbe megújul Gül Baba türbéje (index.hu, 2016. szeptember 6.)
  4. Már régen kész van, de nem adják át a Gül Baba türbéjét (24.hu, 2018. április 8.)
  5. Orbán szerint Gül Baba korának nagyságához kellene felnőnünk (24.hu, 2018. október 9.)

Források[szerkesztés]

  • Gerő Győző: Buda török emlékei. Budapest: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1957.  
  • Budapest Lexikon. Főszerk. Berza László. Budapest: Akadémiai. 1973. AK 381 k 7378  
    • Fekete Lajos: Budapest a törökkorban (Bp., 1944)
    • Budapest műemlékei (szerk. Pogány Frigyes, II., Bp., 1962)
  • Dénes György: Budapest és a Dunakanyar. Budapest: Cartographia. 2001. ISBN 963-353-185-3  
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet. Budapest: Műszaki. 1961. 161–168. o. ETO 72 (439) 091  
  • A magyarországi művészet története. Szerk. Fülep L. Budapest: Képzőműv. Alap K. – Kossuth Ny. 61.3465. 1961. 371–372. o.  
  • Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. Budapest: Gondolat. 1981. ISBN 963-280-607-7  
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9  
  • Henri Stierlin: Türkei: Architektur von Seldschuken bis Osmanen. (németül) = Taschen Weltarchitektur, ISBN 3-8228-7857-X  
  • Henri Stierlin: Iszlám művészet és építészet. Pécs: Alexandra. ISBN 963-368-127-8  
  • Gül baba türbéje. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat. [2008. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 2.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gül Baba türbéje témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]