Kula-vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kulavár
Kula-torony
A Kulavár légifotón
A Kulavár légifotón
Ország  Magyarország
Mai település Szabadbattyán
Tszf. magasság 106 m

Épült 14. század (?)
Elhagyták 18. század
(magtárrá alakították)
Típusa őrtorony
Elhelyezkedése
Kulavár (Magyarország)
Kulavár
Kulavár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 18″, k. h. 18° 22′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 18″, k. h. 18° 22′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulavár témájú médiaállományokat.

A Kula-vár vagy Kula-torony Székesfehérvár városától déli irányban található, kőből készült 14. század környéki őrtorony. A középkor folyamán áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelőhelyét a Szabadbattyán települése melletti gázló alkotta.

A vár rövid története[szerkesztés]

A régészeti kutatások szerint már a 14. században királyi vámhelyet állítottak fel ezen a helyen, majd őrsége számára emelték a zömök, támpillérekkel támogatott vastag falú őrtornyot. Hadi alkalmazására csak a 16. században került sor, amikor a hadászatilag fontos Székesfehérvár 1543-as ostroma és bevétele után a hódító török csapatok Battyánt is megszállták. A nagyobb létszámú helyőrség befogadására a mocsaras talajba levert fatörzsekből álló palánkfalat készítettek, melyet kívülről vizesárok is oltalmazott. Egy 1568-as zsoldlista szerint a védőseregét 109 főnyi zsoldos alkotta, kiket gyakran megtámadtak a környékbeli királyi végvárak vitézei. Mint a török uralta Fehérvár egyik elővárának, feladata főként a nagyobb Habsburg csapatok érkezéséről történő híradás volt, hogy a fehérvári bég felkészülhessen a védelemre. Sorsa mindig a sokkal jelentősebb Fehérvártól függött, így 1601 szeptemberében ismét a keresztény katonaság vonult be falai közé, majd annak következő évi sikeres ostroma után a török csapatok. Evlija Cselebi török világutazó az 1660-as években ezt jegyezte fel itt jártakor: „E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek, ha a várat ostromolják, Fehérvárról egyszerre odajönnek és megszabadítják.” Véglegesen csak 1687 októberében sikerült falai közül kiűzni a hódítókat, helyüket a Fehérvárt blokád alá vonó Habsburg zsoldos sereg foglalta el.

A palánkvárat elpusztították az időjárás viszontagságai, míg a háromemeletes kőépületben gabonaraktárt alakítottak ki a helybeli lakosok. Korszerű műemlékvédelmi feltárására és helyreállítására az 1970-es években került sor. Ma már Fejér megye török kori életét bemutató kiállítást láthatunk a sok véres harcot megélt falak között.

Az 1660-as években így írnak a várról:

E vár Székesfehérvárnak az előpajzsa az ellenséggel szemben, s katonái naponta három-négyszer is harcolnak az ellenséggel, mert a Sárvíz folyón való átmenetelre más út nincsen. E folyón átmenőktől a vár katonái vámot szednek...

– Evlia Cselebi, török utazó[1]

Képgaléria[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 95. oldal. ISBN 9789633576496

Külső hivatkozások[szerkesztés]