Egri minaret

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egri minaret
Eger minaret irgalmasok.jpg
A minaret és a római katolikus templom (korábban: irgalmasok temploma)
Alapadatok
Torony magassága 40 m
Elhelyezkedése
Egri minaret (Magyarország)
Egri minaret
Egri minaret
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 17″, k. h. 20° 22′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 17″, k. h. 20° 22′ 35″

A Knézich Károly utcában található (5072/2 helyrajzi számú) egri minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emléke; Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. Látogatható.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz. A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.

A dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották. A helyén templomot építettek.

A minaret eredeti kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, az épület állaga folyamatosan romlott. 1829-ben Pyrker János László érsek bádogtetővel vonta be a tornyot, megóvva azt a teljes lepusztulástól. A jelenlegi, az épület arculatához jól illeszkedő kőkúpot a műemlék védelme érdekében 1897-ben Möller István tervei alapján, közadakozásból építették rá — ekkor készülhetett az erkély korlátja is. A torony külsejét legutóbb az 1960-as, belső részeit az 1970-es években újították fel.

2013-tól müezzin hívja imára a hívőket a minaretből.[1]

Az építmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlék; törzsszáma: 1982.

A négy utca találkozásánál kialakult téren álló tornyot kovácsoltvas kerítés veszi körül.

Alapja 14-szögletű, csúcsa 40 m magas. A szélesebb lábazat plasztikusan kialakított, kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. A toronytörzs felső harmadában gazdagon tagolt konzolsor fölött kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe 26 méter magasan. A torony belsejében csigalépcső vezet fel, 97 keskeny, magas lépcsőfokkal.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tietze Károly: Újra szól a müezzin Egerben. www.hetek.hu (2013. okt. 31.) Hozzáférés: 2014. júl. 23.