Rudas gyógyfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudas gyógyfürdő
Rudas gyogyfurdo P7290076.jpg
Elhelyezkedése
Rudas gyógyfürdő (Budapest)
Rudas gyógyfürdő
Rudas gyógyfürdő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 52″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudas gyógyfürdő témájú médiaállományokat.

A Rudas gyógyfürdő Budapest egyik gyógyfürdője, egy része a török hódoltság idejéből megmaradt török fürdő (ilidzsá vagy más néven kaplidzsá).

Fekvése[szerkesztés]

A Rudas gyógyfürdő az Erzsébet híd budai hídfőjénél található. Hivatalos címe: 1013 Bp, Döbrentei tér 9.

Elnevezése[szerkesztés]

A fürdő török neve egykor a "Zöldoszlopos fürdő" (törökül yeşil direkli ılıca) volt, amit azért kapott, mert a fürdőmedencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. A magyar elnevezés kialakulásában megoszlik a kutatók véleménye. Vannak, akik szerint a Rudas elnevezés, a fürdő vendégeit Pestről átszállító komp rúdjára utal. Mások délszláv etimológiát sejtenek a szó mögött, a ruda (bánya) délszláv kifejezés alapján, ami ugyanazt jelenti, mint a Mineralbad német elnevezés. A fürdő törökül illidzse, a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsének nevezték. A rudnából ered a ruda (bánya) főnév, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost jelöl. Rudna ilidzse tehát annyit jelent, mint „ásványvízfürdő”. Vagyis a fürdő neve a délszláv-török Rudna ilidzse elnevezésből német közvetítéssel magyar nyelven Rudas fürdő lett.

Története[szerkesztés]

1292-ből származó okirat említi először a Rudas gyógyfürdő forrásait az un. Alhévizi források között. Az Anjou királyok korából ismert útleírások már "messze-földről keresett" gyógyforrásként, és fürdőhelyként jelezték.[1] A telek a török hódoltság előtt a kalocsai érsek tulajdona volt. A mai fürdő közelében állt Szent Gellért templomának alapjait 1937-ben feltárták, és ugyanekkor egy fürdőmedence alapjait is megtalálták. Az eredeti fürdőt Ali budai pasa 1556-ban megkezdett munkálatokkal kijavíttatta, majd Szokollu Musztafa átépíttette, és "Zöldoszlopos fürdő"-nek nevezte el. Evila Cselebi részletesen beszámol a fürdőről úti leírásban:

A Rudas gyógyfürdő a 19. század közepén
A Zöldoszlopos hévíz leírása: (...) E nagy medence körül, a nyolc boltív alatt, nyolc darab hánefi mosómedence van. Elbűvölő, tiszta és szennytelen masszőrök is vannak ott, akik indigókék törülközőbe csavarják fehér testüket. A fülkékben a fürdőzők szolgálatára állnak, s kívánságuk szerint letisztítják őket. Ám ennek a hévíznek a vize mérsékelten meleg. (...) A öltözőterem fala kívülről négyszögletes, rajta egy zsindellyel fedett, nagyon széles hatalmas kupola van, amely alá ezer muszlim harcos is befér.[2]
A Rudas fürdő egy 20. század eleji képeslapon
A Rudas gyógyfürdő bélyegen (2012)

A török uralom megszűnését követően a fürdő a Császári és Királyi Kincstár birtokába került, majd 1703-ban I. Lipót császár és király adományozó levelével kísérten azt Buda városának ajándékozta. A Rudas gyógyfürdő így nemcsak a főváros, hanem az ország egyik legrégebbi, több mint háromszáz esztendős ma is működő közintézménye.[3] Buda városa üzemeltetésre vállalkozóknak adta bérbe az igazgatást, akik 1794-ben ill. 1804-ben kibővítették az épületet. A 19. század elején már a Rudas a társasági élet központja volt, a gyógyudvarban zenekar játszott. Számos apróbb alakítást követően Offner Ferenc polgármester megbízásából Dankó József tervei alapján 1831-ben fejezik be fürdő átalakítását, átépítését. Buda városa a régi török fürdőhöz kád és kőfürdőt építtetett, valamint egy 15 szobából álló "vendég-szállást" is létesített, mai szóhasználattal élve szállodát, ahol egy hatalmas ebédlőterem, és az urak részére billiárd terem is létesült. Ez a klasszicista épület-együttes rész sajnálatosan, a főváros ostroma során, 1944-ben elpusztult. A fürdőt 1831-től 24 krajcár - 1 forint 30 krajcár között vehették igénybe azon kevesek, akik ezt a magas összeget megengedhették maguknak. Mégis a fürdő, és a szálloda rész innentől fogva telt-házzal működött. Buda városának előkelőségei, Pest városából átránduló urak, és társaságukhoz tartozó hölgyek, valamint külhoni gyógyulni szándékozó vendégek megtöltötték a kádfürdőket, az előcsarnok vendéglőjét, s a szállodát.

1866-ban újból átépítették a fürdőt, majd Buda városa saját kezelésbe vette. Az első intézkedések egyike az volt, hogy megtiltották a nők és férfiak közös fürdőzését. 1876-ban Ybl Miklós tervei alapján belül is átépítik a fürdőt és bővítik az un. Dankó-szárnyat. 1883-ban a főváros átépítette a fürdőt, ekkor a törökfürdőt egybenyitották az akkor megépült gőzfürdővel. 1894-ben megnyílt a Rudas úszócsarnoka, melyet azonban csak a nyári hónapokban üzemeltettek, ugyanis a vendégforgalom a téli időszakban nagyon gyér volt. Úgy tervezték, hogy a fürdő iránti érdeklődés a szomszédos Erzsébet híd átadását követő ugrásszerű fog megnőni, azonban a valódi látogatói létszám csak lassan emelkedett. A fürdő forgalma az első világháború alatti időkben érte el a csúcspontját, amikor már az éjszakai nyitva tartást is fontolóra vették. A nagy forgalomra való tekintettel 1908-ban a főváros közgyűlése határozatot fogadott el, a mindinkább elavult, helyenként több, mint százesztendős részek teljes felújítására, amelyre azonban az első világháború kitörése miatt nem került sor.[4] A látogatók elsősorban a fürdőrészt látogatták, az "Aranybárány" szálloda rész épülete - elkerülve a lebontást - több hullámban is átalakítást nyert. Főváros közgyűlésének 1916. április 12-én ülésén határozatot hozott, hogy az akkori nevén Eskü-téri híd (ma: Erzsébet híd) építésekor feltörő Hungária forrás vizét palackozva is elérhetővé teszi, forgalomba hozza, közel 90 éven keresztül működő "Harmatvíz" márkanévvel[5]. Erre a célra a szálloda kevéssé kihasznált épületét ásványvíz-palackozó üzemmé alakították át. A változások elsősorban a földszinti szobákat érintették, amelyek egybenyitásával jött létre a töltőüzemrész. A korábbi lépcsőházat elbontották, szélesebb, új építésűvel helyettesítették. Új födém készült, új ablakok kerültek a régebbiek helyére. 1944 elején a pince és a földszinti részen félköríves vasbeton töltőrész került kialakításra, amely változások mai napig megőrződtek.

1933-ban a Rudast gyógyfürdővé nyilvánították, 1936 szeptemberében a nők számára megszűnt a gőzfürdő, ugyanis a női napokon (heti három délután) alig 20-30 vendég volt, míg férfinapokon több mint 120. Az úszócsarnokot 1930-ig a férfiak és nők csak felváltva vehették igénybe. A főváros közgyűlésének 1936 június 26-ai határozata alapján a fürdő homlokzatának teljes felújítása kezdődhetett meg, valamint a Juventus kádfürdő kabinok számát 10 helyiséggel növelték. 1936. november 27-én a főváros közgyűlése hozzájárult a meglévő, és korábban már működő rádiumos kádfürdőhelyek számának hárommal történő kibővítésére, valamint külön orvosi kezelőhelyek létesítéséről, továbbá a szállodai férőhelyek növeléséről döntött, a korábbiak felújításával azt összekötve. Így ez az épületrész immáron 23 szobával - hivatalos nevén is - "gyógyszállóként" működött. A munkálatok különböző ütemben, de összességében 1937 őszén fejeződtek be. Átadták mindezekkel egy időben a felújított étterem részt is, ahol a főváros kívánalmainak megfelelően már az új diétás étrend dominált. Tervbe volt véve a műemlékjellegű kupolás csarnok, továbbá az egyes ivócsarnokok épületbe foglalása is, de ezek már a nem valósulhattak meg.

Rudas épülete a második világháborúban súlyosan megsérült. 1951–52-ben Tőkés György tervei alapján építik újjá a fürdőt, 1954-től 28 ágyas kórházi osztályt is létrehoznak. Ivócsarnokát 1965-ben adták át. Az uszodarészt 1986-ban Tóth Tamás tervei alapján állították helyre. 2012-ben a fogadócsarnokot újították fel és az épület homlokzatát állították helyre.[6]

Épülete[szerkesztés]

A fürdő hosszúkásan elnyúló épülete három részből áll: a déli épületrészben korábban palackozóüzem működött, ezt 2014-ben teljesen átépítették wellness részleggé. Érdekessége a tető déli végén kialakított szabadtéri medence, ahonnan a fürdőzők a rakpart és a Duna forgalmát a szabad térből figyelhetik meg. Ettől északabbra az uszoda épülete található, az épületegyüttes északi végében pedig a török kori fürdő kupolás épülete található. A törökfürdő és az uszoda között helyezkedik el a fogadócsarnok.

A fürdő medencéi, szaunák, gőzfürdő[szerkesztés]

A Rudas fürdő saját fedett úszómedencével, Budapest legmelegebb, gyógyvizes uszodájával rendelkezik (29 °C-os). A medence két részre van osztva, a keskenyebb sáv a mellúszóknak van fenntartva. Az úszócsarnokban egy szauna is található.

Az épület külön részében található a gőzfürdő. Itt van Budapest legmelegebb gyógyvizes medencéje (42 °C). A gőzfürdőben további három meleg vizes (30, 33, 36 °C), egy langyos vizes (28 °C), valamint egy hideg vizes (16 °C merülőmedence) medence található.

A fürdő gyógyvize[szerkesztés]

A Rudas fürdő közelében 21 meleg vizű forrás található, a legnagyobbak az Árpád I., II., III., a Beatrix, a Mátyás, a Gül Baba, a Török, a Kossuth, a Kara Musztafa és a Rákóczi, valamint Hygieia és a Diána (utóbbi kettőből elsősorban az uszodát táplálják). Az ivócsarnokban az Attila-, a Hungária- és a Juventus-forrás vize iható. A források feltárását és a víz elemzését Weszelszky Gyula végezte el a 20. század elején.

A radioaktív hévíz tartalmaz nátriumot, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátot és szulfátot, továbbá a fluoridion-tartalma igen jelentős. A fürdőzés javasolt az ízületek degeneratív betegségeivel, ízületi gyulladásokkal, porckorongsérvvel, idegzsábákkal, valamint a csontrendszer mészhiányával küzködők részére.

Proxy-órás rendszer[szerkesztés]

A Rudas gyógyfürdőben ún. proxy-karórás beléptető rendszer működik. A „karórában” egy, bizonyos információk tárolására alkalmas csip van. Ezeket különböző leolvasó-berendezéssel jeleníthetjük meg. A ruhafogas piktogrammal ellátott, a fürdő számos pontján megtalálható berendezéssel például megtudhatjuk, melyik szekrényben vagy kabinban helyeztük el ruhánkat. Ha például szekrényes belépőt veszünk, akkor a számozott szekrény gombjához nyomva vagy a kabin ajtajához érintve proxy-óránkat, azt a szekrényt ill. kabint magunknak lefoglaljuk, s ezután csak saját „óránkkal” tudunk nyitni ill. zárni.

Érdekességek[szerkesztés]

  • A Martinovics összeesküvés leleplezése után az összeesküvésben részt vevők közül többen itt vetettek véget életüknek. A 19. században is számos ember követett el öngyilkosságot a Rudasban.
  • A CTV és a Showtimes által Budapesten forgatott Borgiák című angol tv-sorozat első évadának 9. részében látható nápolyi fürdőjelenetet a Rudas fürdőben forgatták.[7]

Képgaléria[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Zöldoszlopos fürdő újjászületése - A Pesti Városháza, 1937, november, 11. szám, 6.oldal
  2. Idézi: Sudár Balázs: Török fürdő a hódoltságban, Megjelent: Történelmi szemle 45(2003[2004]):3/4. 213-263.
  3. A Zöldoszlopos fürdő újjászületése - A Pesti Városháza, 1937, november, 11. szám, 6.oldal
  4. A Zöldoszlopos fürdő újjászületése - A Pesti Városháza, 1937, november, 11. szám, 6.oldal
  5. 2001-ben az OGYFI engedélyezte, a kút tulajdonosa pedig hozzájárult, hogy a Harmatvíz márkanév helyett a "Gellérthegyi Kristályvíz" néven forgalmazza a palackozott vizet. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa határozata 2004-ben megtiltotta ezen a néven az ásványvíz további forgalmazását. (Dr. Dobos Irma: Változások a főváros palackozott ásványvíz-térképén, 2009) http://www.fava.hu/siofok2009/osszefoglalok/dobos.pdf
  6. Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 9638376783   18-21. oldal
  7. Képek a forgatásról: http://jeremyirons.net/2011/09/29/the-borgias-behind-the-scenes-season-1/borgias-bts-9-rudas-bath/ Hozzáférés: 2012. augusztus 21.

Egyéb források[szerkesztés]

  • A Rudas fürdő kiépítése a 19. században
  • Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
  • Fülep L. (szerk.): A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp. 1961. Képzőműv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
  • Budapest Fürdőváros, ISBN 963-029-932-1
  • Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963-280-607-7
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
  • H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
  • H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudas gyógyfürdő témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]