Horváth-kert
| Horváth-kert | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Horváth-kert
Pozíció Budapest I. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 47″, k. h. 19° 02′ 03″47.496305°N 19.034261°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 47″, k. h. 19° 02′ 03″47.496305°N 19.034261°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth-kert témájú médiaállományokat. | |
A Horváth-kert közpark Budapest I. kerületében, a Krisztinavárosban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Krisztina körút, az Attila út és az Alagút utca határolja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A park nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta. (A Szentgyörgyi Horváth család nevéhez fűződik a balatonfüredi Anna-bál is.) 1862-ben, az Alagút megépültekor Buda városa megvásárolta, és közparkká alakította. Az eladó Horváth család kikötötte, hogy a parkban játszóteret is kell létesíteni. A Horváth-kerten keresztül folyt az Ördög-árok, amely ma is a park alatt folyik, de már több mint 130 éve befedték. (A befedés munkálatait itt, a János hídnál kezdték el 1873. március 5-én, de csak 1876 júniusában adták át a Vérmezőig tartó szakaszt.) Azóta csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor emlékeztet a patak hajdani felszíni nyomvonalára. Az addigra megrongálódott szobrot az 1950-es években lebontották.[1]
A Nepomuki Szent János-szobor mögötti területen (szemben az 1900-ban épült állami főreálgimnáziummal, a mai Petőfi gimnáziummal) állt az 1878-ban felépített, és 1941-ben lebontott Budai Tornacsarnok.[2]
A Horváth-kert északnyugati sarkán (az Alagút utca és a Krisztina körút sarkán) működött a Budai Színkör. Épületében 1843-tól kezdve játszottak német vándortársulatok. Miután 1870-ben Buda városa határozatban tiltotta meg a német nyelvű színielőadásokat, számos magyar rendező váltotta egymást, általában kevés sikerrel. A nyári színházként működő épületet végül 1937-ben lebontották.[3] Helyén csak az 1935-ben állított Déryné-szobor maradt (Ligeti Miklós műve), amely az ostrom idején elpusztult. 2010-ben az Önkormányzat felállította a szobor másolatát (Polgár Botond művét).
A parkot a benne álló Haydn-szoborról egy időben Haydn-parknak is nevezték, de az elnevezés nem gyökeresedett meg. A bronz mellszobrot Kocsis András készítette 1960-ban.[4]
A park északi felén, az egykori Budai Színkör helyén 1961-ben szökőkutas vízmedencét létesítettek, partján állították fel Ferenczy Béni „Ülő nő” című bronzszobrát. A szökőkút csak néhány évig üzemelt, az 1970-es évek közepén tönkrement, azóta nem működött.[forrás?] 2010 körül felújították, modern díszvilágítással látták el és ismét üzembe helyezték.
1935-ig az Alagút utca 3. sz. alatt állt a Philadelphia Kávéház, amelynek a 19–20. század fordulóján Ady Endre is gyakori vendége volt, majd később Márai Sándor és Szabó Dezső törzshelye lett. A kávéház 1936-ban egy sarokkal odébb, a Budai Polgári Casino földszintjén nyitott újra, ahol a 40-es évek végéig működött.[5]
A rendszerváltás után visszaállították a Nepomuki Szent János-szobrot, amely korábban az Ördög-árok hídján állt.[6]
2011 októberében a lengyelországi Chopin-2010 Emlékbizottság elnöke, Waldemar Dabrowski korábbi kulturális miniszter, a varsói Nemzeti Operaház főigazgatója, Szilasi Alex zongoraművészen keresztül a Budavári Önkormányzatnak egy Chopin-mellszobrot ajándékozott, amelyet a Horváth-kert nyugati szélén, a Krisztina körúti úton állítottak fel az adományozók jelenlétében. A szobor Bolesław Syrewicz lengyel szobrászművész (1835–1899) eredeti művének másolata.[7][8]
Említése egy örökzöld slágerben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Békeffi István írta a szövegét a „Legyen a Horváth-kertben, Budán” című dalnak, amelynek két sora idővel szállóigévé vált: „Legyen a Horváth-kertben, Budán / Szombaton este fél nyolc után”.[9]
- Budapest Bár, Szűcs Krisztián
Képek a Horváth-kertről
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ferenczy Béni Ülő nő-szobra, 1961.
Ferenczy Béni szobra, felújítás után (2011).
Nepomuki Szent János-szobor.
A Budai Tornacsarnok emléktáblája a Petőfi gimnázium falán
Budai Tornacsarnok, Szent János-szobor és főreálgimnázium (1900)
A Budai Színkör a park Alagút utcai oldalán (1837)
A volt Philadelphia Kávéház és Szabó Dezső emléktáblája.
Ottlik Géza emléktáblája az Attila út 45. sz. házon.
Déryné régi/új szobra (er. Ligeti Miklós (1935), másolat Polgár Botond (2010).
Chopin emlékműve (2011).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Dr. Szablyár Péter (1999). "Az Ördög-árok". Élet és Tudomány. Sulinet. 2007. március 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 1.
- ↑ http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/petofi-sandor-gimnazium/3316
- ↑ "A budai színházak". Magyar színháztörténet II. 1870-1920. Hozzáférés: 2008. augusztus 1.
- ↑ "Kocsis András". HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár. 2007. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 1.
- ↑ Id.: Jancsó Ágnes: Ahol cimbalomra borulva írta verseit Ady – A legendás krisztinavárosi Philadelphia kávéház c. cikkből,
- ↑ Ifju György (2008. július 31.). "A budai Horváth kert". Vendégváró. 2008. augusztus 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 1.
- ↑ "Archivált másolat". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 27.
- ↑ "Archivált másolat". 2015. szeptember 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 27.
- ↑ http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/33713/operettek/legyen-a-horvath-kertben-budan-a-regi-nyar---zeneszoveg.html
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- "A Horváth-kert a Vendégvárón". Hozzáférés: 2017. február 27.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - A Horváth-kert szobrai[halott link]
- Saly Noémi (2005. január 18.). "A Krisztinaváros és a Philadelphia kávéház". Budapesti Negyed 12–13 (1996/2–3). száma. Hozzáférés: 2017. február 19.
- "Horváth-kert, Szent János tér". Zöldkalauz.hu. 2022. augusztus 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 25.
