Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom
Church of St Anne in Budapest I. district.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia
Püspök(ök) Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok) Jánosa Domokos (plébános)
Építési adatok
Építése 17401761
Stílus barokk
Tervezője Hamon Kristóf
Felszentelés 1805. augusztus 4.
Elérhetőség
Település Budapest I. kerület
Hely 1011 Budapest,
Batthyány tér 7.
Elhelyezkedése
Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom (Budapest)
Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom
Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 02′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 02′ 18″
A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom weboldala

A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom Budapest I. kerületének egyik római katolikus temploma, a budai Víziváros északi részének plébániatemploma, a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete, a budai Duna-part látképének jellegzetes eleme. Építését Hamon Kristóf budai építőmester kezdte meg 1740-ben, és Nöpauer Máté fejezte be 1761-ben.

Építése[szerkesztés]

Építését 1740-ben kezdték meg. A tervezéssel és az építésvezetéssel Hamon Kristóf építőmestert bízták meg. 1746-ra készült el a szentély, amelyet ideiglenesen templomként használtak. 1748-ban Hamon meghalt, a templom építését egykori pallérja, később özvegyének férje, a brünni származású Nöpauer Máté folytatta, majd 1761-ben fejezte be. Az 1763. évi földrengés kárainak helyreállítását Kögl Ádám SJ és Hamon János, az építést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Egyúttal a főhomlokzat dús szobordíszének elhelyezéséről is gondoskodott. 1773-ban a rend feloszlatása és a sűrű plébánosváltozás miatt a templomot elhanyagolták; helyreállítását Hikisch Kristóf építőmester végezte el, majd 1805. augusztus 4-én felszentelték a templomot.

1950 környékén a metróépítés közben felmerülő talajmunkálatokra hivatkozva a templomot le akarták bontani, ám 1954-ben elálltak a tervtől. 1978 és 1985 között teljes belső-, majd 1992 és 1997 között teljes külső felújítást végeztek az épületen.

Külseje[szerkesztés]

A templom belseje
A templom éjszaka

A 21,5 méter széles és 55 méter magas kéttornyú homlokzatával északi irányba néző templomhoz a plébániaház kelet felől csatlakozik. A főhomlokzat síkjában a kosáríves főkapu a Hit, Remény és Szeretet szoborallegóriáival díszített, felette helyezkedik el a kórus nagy, kronosztikonnal ékesített ablaka. A második emeleten álló fülkében Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanonban Buda városának címere, legfelül Istenszem sugárzik, hódoló angyalok között.

Belseje[szerkesztés]

Ovális kupola fedi a templomhajó nyolcszög alapú terét, északi irányból csatlakozik a toronyalapoktól körülvett orgonakarzat alatti előcsarnok, dél felől pedig a diadalívvel nyíló, csehboltozatos szentély, amelynek Szentháromság-freskóját Vogl Gergely, a kupola Oltáriszentség-képét Kontuly Béla és Molnár C. Pál festették, 1938-ban. Az ovális kupolateret kompozit pilaszterek szegélyezik keleti és nyugati sarkai mögött lévő négy csigalépcsőn keresztül érhetők el az emeleti helyiségek. Délen találhatóak az oratóriumok, északon pedig az orgonakarzat.

Oltárai[szerkesztés]

A főoltár a jeruzsálemi nagytemplomot szimbolizáló építmény, hatalakos szoborcsoporttal: a gyermek Máriát a templomban bemutató Szent Anna, Joachim, Zakariás pap és Erzsébet valamint Dávid király. A szoborcsoport 1771 és 1773 között készült, alkotója Bebo Károly, aki a szószéket is faragta. 1767–68-ban készítette a Szent kereszt- és Xavéri Szent Ferenc mellékoltárokat Eberhard Antal.

A faragott sekrestyeszekrény Feldmayer Antal munkája. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka.

Lorettói kápolna[szerkesztés]

Az itáliai Loretóban, Szűz Mária názáreti „Szent Házában” tisztelt, 1921-ben elégett szobor másolata 1749 óta állt a Szent Anna-templom lorettói kápolnájában. A 20. század elején szentsírrá átalakított kápolnát 2011 elején állították helyre eredeti formájában. A régi kegyszobor 2013. december 10-én került vissza a kápolna fő helyére. A kápolna gazdag vonalvezetésű, síkban tartott, szimmetrikus kompozíciójú záró kovácsoltvas rácsfala 1752-ből származik, Pugl Ignác alkotása.

Orgona[szerkesztés]

A templom orgonáját a drezdai Jehmlich Orgonaüzem építette 1985-ben, Magyarország egyik legkiválóbb orgonáinak egyike.

Harangok[szerkesztés]

A templomnak egykor 5 harangja volt; az 1600 kilogramm súlyú nagyharang (mely a Duna felőli, keleti toronyban lakott) társaival együtt elpusztult a második világháborúban. A nyugati toronyból a kb. 50–100 kg tömegű legkisebb harang hiányzik. A többi három harang is áldozatául esett a világháborúnak, de azokat a jelenlegi harangokkal pótolták már. Egyet 1947-ben, kettőt 2005-ben öntöttek újjá.

Azóta három harangja van, mindhárom a nyugati (szemből nézve jobb oldali) toronyban lakik, a keleti, Duna felőli, szemből nézve bal oldali torony üres.

Szent Anna-nagyharang[szerkesztés]

A 710 kilogrammos, 110,5 centiméter alsó átmérőjű, f1 alaphangú nagyharangot Szlezák Ráfael öntötte az 1950-ben Budapesthez csatolt Rákospalotán, 1947-ben. A második világháborúban elvitt második legnagyobb harangot pótolja. Felirata: „ÖRÜLÖK AZ ÖRVENDEZŐKKEL ÉS SÍROK A SÍRÓKKAL. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT ANNA TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A BUDAPEST-FELSŐVIZIVÁROSI PLÉBÁNIA HÍVEI 1947. ÖNTÖTTE SZLEZÁK RAFAEL RÁKOSPALOTÁN.” A másik oldalán Szent Anna képe látható.

Magyarok Nagyasszonya-középharang[szerkesztés]

A 325 kilogrammos, 85 centiméteres alsó átmérőjű, a1 alaphangú középharangot Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2005-ben. A második világháborúban elvitt harmadik legnagyobb (legközépső) harang helyére került. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZT. ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „VIGASZTALD MEG S MENTSD MEG NEMZETÜNK!” felirat olvasható (egy, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló képpel).

Szent István-kisharang (lélekharang)[szerkesztés]

A 162 kilogrammos, 67,5 centiméter alsó átmérőjű, c2 alaphangú kisharangot úgyszintén Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, ugyancsak 2005-ben. A második világháborúban elvitt negyedik legnagyobb (második legkisebb) harang pótlására készült. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, HALOTTAINK EMLÉKÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZENT ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „TE MIATTAD HITTÜNK KRISZTUSBAN, TE MIATTAD ÜDVÖZÜLÜNK IS KRISZTUSBAN” szöveg olvasható (Szent István király képével)

A két kisebb harang felszentelése és toronyba emelése 2005. július 31-én történt, a 11 órakor kezdődő szentmise keretében. Eredetileg a Duna felőli toronyba tervezték őket, de mindkettő a Dunától távolabbi toronyba került, ahol a korábbi hasonló méretű harangok is laktak.

Harangozási rend[szerkesztés]

  • Hétköznap (hétfőtől péntekig):
    • 6.30-6.31 Középharang (Magyarok Nagyasszonya)
    • 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 12.00-12.02 Nagyharang (Szent Anna)
    • 15.00-15.02 Nagyharang (csak pénteken)
    • 18.00-18.01 Középharang
    • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
    • 19.00-19.02 Nagyharang
    • 19.02-19.03 Kisharang (Szent István)
  • Hétköznap (szombaton):
    • 8.30-8.31 Középharang
    • 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 12.00-12.02 Nagyharang
    • 18.00-18.01 Középharang
    • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
    • 19.00-19.02 Nagyharang
    • 19.02-19.03 Kisharang
  • Vasárnap és nagyobb egyházi ünnepeken:
    • 6.30-6.31 Középharang
    • 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 8.30-8.31 Középharang
    • 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 10.30-10.31 Középharang
    • 11.00-11.01 Nagy+Közép+Kisharang
    • 12.00-12.02 Nagyharang
    • 18.00-18.01 Középharang
    • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
    • 19.00-19.02 Nagyharang
    • 19.02-19.03 Kisharang

A templomban eltemetett személyek[szerkesztés]

  • Jelky András (1738–1783) világutazó (mint „consiliarius Hollandicus”)
  • Sajnovics János (1733–1785) jezsuita matematikus, csillagász, nyelvész

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]