Loreto (település)
| Loreto | |
 |
|
| A bazilika | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Marche |
| Megye | Ancona (AN) |
| Rang | város |
| Frazionék | Costabianca, Grotte, Stazione, Villa Berghigna, Villa Costantina, Villa Musone, Villa Papa |
| Polgármester | Paolo Niccoletti |
| Irányítószám | 60025 |
| Körzethívószám | 071 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 12 791 fő (2015. máj 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 690 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Terület | 17,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Loreto
Pozíció Olaszország térképén
|
|
| é. sz. 43° 26′ 20″, k. h. 13° 36′ 31″Koordináták: é. sz. 43° 26′ 20″, k. h. 13° 36′ 31″ | |
.svg) |
|
| Elhelyezkedése Ancona megyében | |
| Loreto weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Loreto témájú médiaállományokat.
|
|
Loreto egy 13 ezres kisváros Közép-Olaszország keleti részén, Marche régió Ancona megyéjében, Ancona városától 20 km-rel dél-délkeletre, nem messze az Adriától, a Loreto-hegység előterében. Olaszország leghíresebb búcsújáró helye.
Tartalomjegyzék
A legenda[szerkesztés]
Maga a kegyhely egy kis, egyszerű, terméskőből rakott házikó (a Santa Casa), ami – egy, a 14. században kelt legenda szerint – eredetileg a Szentföldön állt; ez volt a szent család otthona. Amikor a keresztesek kiszorultak Palesztinából, a házat angyalok kapták föl és telepítették át:
- először a dalmáciai Tersattóba,
- majd egy Recanati melletti babérligetbe,
- végül jelenlegi helyére.
A legendát máig nem tudták tudományosan cáfolni, míg a ház hitelességét a 20. század 60-as éveiben vizsgálatok igazolták.
Az épületegyüttes[szerkesztés]
A házikó köré a 15-16. században bazilikát emeltek; a kis ház a székesegyház (Santuario della Santa Casa) kupolája alatt áll, és alacsony fal veszi körül. A fal márvány díszítményeit Donato Bramante tervezte. A bazilika ékessége három, a 16. század végén készített bronz kapu; művészileg jelentősek beltéri mozaikjai és freskói.
A Santa Casát kápolnává alakították. A házikóban álló, fekete, arannyal és elefántcsonttal díszített Madonna-szobrot állítólag Lukács evangélista faragta cédrusfából.
Kulturális hatása[szerkesztés]
Valószínűleg innen származik az egyik legrégibb bűnbánó ima, a loretói litánia.
Az ellenreformáció idején a Santa Casa mintegy félszáz másolatát építették föl Közép-Európa különböző országaiban, főként Csehországban. A prágai Hradzsinban a teljes épületegyüttest lemásolták (1626–1750 között): ez ott a Loretói Szűz Mária-templom.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ ISTAT
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 436. o. ISBN 9639257079
- John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998, 38. o. ISBN 963-8475-28-5
- Armin Schwibach: http://www.katolikus-honlap.hu/1102/loreto.htm
|
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
