Régi Szent János-kórház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Régi) Szent János-kórház
Korábbi nevek:
1713: Szent János Közkórház
1820: Polgári Városi Kórház
1932: Székesfőváros Dunajobbparti Szeretetotthona
Hely Budapest, II. ker. Széna tér 5. / Margit körút 68.
Építési adatok
Építés éve 1710
Megnyitás 1713
Rekonstrukciók évei 1818–1820
Lebontás éve 1949
Lebontás oka romos állapot
Tervező 1818–1820 Boulandt József, Eckermann József
Hasznosítása
Felhasználási terület kórház, szegényház, szeretetotthon
Tulajdonos 1710-től: Buda városa
1873-tól: Budapest Székesfőváros
Elhelyezkedése
(Régi) Szent János-kórház (Budapest)
(Régi) Szent János-kórház
(Régi) Szent János-kórház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 01′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 01′ 39″

Az egykori Szent János Közkórház a 18. század elején épült Budán, a mai II. kerületi Széna téren, az I. kerület határán. Eredetileg járványkórháznak szánták, majd közkórházzá és szegényházzá alakították. 1818–20 között épületét kibővítették. 1898 után Régi Szent János-kórház-nak nevezték, hogy megkülönböztessék a Diós-árok mellett felépített „Új Szent János-kórháztól”. Buda 1944–45-ös ostroma során súlyosan megsérült. 1949-ben lebontották, helyén közpark és busz-végállomás található.

Története[szerkesztés]

18. század[szerkesztés]

Buda városának elöljárósága az 1710-es pestisjárvány után határozatba tette, hogy a fertőző betegek ápolásának céljára egy faszerkezetű karantént (korabeli kifejezéssel „veszteglőházat” (Contumazhaus) építtet. Ezt 1713-ban átalakították szegényházzá, és közkórházzá, melyben 26 beteget ápolhattak.[1] A közkórház és a szegényház fogalma ezekben az időkben még egybemosódott, az ilyen intézmények a szegényebb néposztály fertőző betegeit vették fel. A 18. századi magyar kórházakat a jómódú polgárok adományai tartották fenn. A szakosított gyógyító egységek sokkal később, az orvostudomány fejlődésével jöttek létre.[2]

A kórház mellett, különálló épületként egy kápolnát is építettek, alapkövét 1735-ben helyezték el. A kápolnát Kayr Mátyás (Mathias Kayr) tervezte és építette. Nepomuki Szent János nevére szentelték. Elhelyezték benne egy középkorból fennmaradt cilicium-ereklyét, melyet Árpád-házi Szent Margitnak tulajdonítottak. Az oltárképet Mertz János (Johannes Mertz) festette 1801-ben. A templomban Szent Vendel arcképét is kihelyezték.[1]

1777-ben Mária Terézia királynő rendeletére a Nagyszombati Egyetemet visszaköltöztették Budára. A közkórház új, klinikai rendeltetést is kapott. A orvosok elméleti képzése a Várban folyt, a gyakorlati képzés a közkórházban.[1]

19. század[szerkesztés]

1818–1820 között Boulandt József (Joseph Boulandt) és Eckermann József (Josef Eckermann) tervei szerint kibővítették a kórházat, melyet „Polgári Városi Kórháznak” kezdtek nevezni. A megnagyobbított alapterületű épület ekkor már magába foglalta az addig különálló Szent János-kápolnát is.[1] Az épület Margit körút felé néző frontja barokk stílusban készült. Az épület mellett felállították Nepomuki Szent János új szobrát. Ignaz Schlesinger 1840-es könyvében leírja, hogy az intézményt Szent János Kórháznak nevezik.[2]

A 19. század első felében a közkórháznak nem voltak saját állandó orvosai, de Buda város tiszti főorvosa, Phisterer András és Christen Xavér Ferenc, Buda város főorvosa, és más, a pesti orvosegyetemen tanító budai orvosok a kórház betegeit is kezelték.[2] A korabeli szemléletet Hőgyes Endre így jellemezte: „Budán e tekintetben valamivel jobban ment a dolog, mert a tanítást a szegények kórházának betegein végezhették.”[2]

Az 1848–49-es magyar szabadságharc idejében az emeleten sebészeti műtőt létesítettek.[2] 1849-ben, miután a magyar honvéd sereg visszafoglalta Budát a császáriaktól, az orvosi feljegyzések szerint sok szifiliszes női beteget vettek fel, akik azonban a kórházban is folytatták „mesterségüket”. 1863-ban a kórház utcai főbejárata nagyívű új kőkeretet kapott, Gangusch István kőfaragó művét.[1] A templom tornyába két harang került, ezeket Zehenter Antal (Anton Zehenter) mester műhelyében öntötték. A toronyórát 1864-ben Henszler János (Johannes Hensler), a templom orgonáját 1893-ban Országh Sándor készítette.[1]

Budapest 1873-as egyesítése után a kórház élére önálló igazgatót neveztek ki. Az ágyak számát 100-ról 234-ra növelték, 20 kórteremben 6 állandó orvos kezelte a betegeket. A kórház évente 4-5000 főnyi betegforgalmat bonyolított. A szabadságharc előtti időkben az orvosi feljegyzéseket német nyelven, gót betűs (fraktúr) írással készítették. 1849 után a kórlapokat már magyar nyelven írták.[2]

1887. június 28-án Budapest székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése egy 300 ágyas új kórház építését határozta el, az 1887. évi 534. határozatában. Az építkezés telkét a Diós-árok dűlőjében jelölték ki, a mai XII. kerületben. Darányi Ignác kerületi képviselő javaslatára az új kórházat már pavilonrendszerben építették. 1898. augusztus 3-án ünnepélyesen megnyitották „Budapest Székesfőváros Új Szent János Kórházát”, 420 ággyal. A Margit körúti öreg közkórházat ettől kezdve „Régi Szent János kórháznak” nevezték, megkülönböztetésül.[2]

20. század[szerkesztés]

A Margit körúti volt közkórházat 1932-től a „Székesfőváros Dunajobbparti Szeretetotthonává” alakították át.[1] Szegényházként üzemelt a második világháború végéig. 1944–45-ben, a Vár ostroma során súlyosan megsérült, gyakorlatilag rommá lőtték. Használhatatlan romként állt néhány évig, patkányok tenyésztek benne. 1949-ben közegészségügyi és városrendezési szempontok miatt a volt kórházépületet és az óratornyos kápolnát is lebontották. Csak a külső fal egy szakaszának alacsony maradványa maradt meg eredeti formájában. A lebontott épület helyén közterület létesült, melyet többször átépítettek.[1] A 21. század elején a Régi Szent János Kórház helyén, a mai Margit körút és Hattyú utca sarkán közpark és a budai autóbusz-végállomás található. A régi kórházra csak a falmaradvány és egy eldugott emléktábla emlékeztet.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h Keresztvetők. A volt Szent János Közkórház. urbface.com. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  2. ^ a b c d e f g h A Szent János-kórház története. janoskorhaz.hu. (Hozzáférés: 2017. július 20.)

Források, kapcsolódó információk[szerkesztés]

Sablon:Budapest II. kerülete