Gülbaba-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gülbaba-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz5 m
Mélység0 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés0 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus hévizes eredetű
Barlangkataszteri szám 4732-18
Elhelyezkedése
Gülbaba-barlang (Magyarország)
Gülbaba-barlang
Gülbaba-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 21″, k. h. 19° 02′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gülbaba-barlang témájú médiaállományokat.

A Gülbaba-barlang a Gellért-hegyen, Budapest I. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található lezárt és védett barlang.

Leírás[szerkesztés]

Bejárata a Gellért-hegy lábánál, a Rudas gyógyfürdő közelében, magánterületen nyílik és le van zárva díszes vasrácskapuval. A Gül Baba-forrás medencéje a barlang végén figyelhető meg.

Gül Babáról lett elnevezve. Előfordul irodalmában Gül Baba és Musztafa-forrás (Kordos 1984), Gülbaba és Musztafa-forrás ürege (Bertalan 1976), Rudasfürdő 1. forrásbarlangja (Bertalan 1976) és Rudas-fürdő 1. sz. forrásbarlangja (Kordos 1984) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1968-ban napvilágott látott Budapest hévizei szerint a Gellért-hegy Duna felőli jól látható lezökkenése és mélybesüllyedése mentén a nagyon összetöredezett triász dolomit hasadékaiból sok helyen, aránylag kis területen belül törnek fel a Rudas fürdő hévforrásai. Ez a hasadék-, valamint törésrendszer nagyon változatos, jóllehet néhány uralkodó irány kimutatható. A feltörő hévizek egyrésze elszökik a Duna kavicsrétegébe, másrészük pedig közvetlenül a folyóba ömlik a Duna medrének fenekét képező dolomitsziklákból. A Rudas fürdő építésekor, az útépítésekkor és az Erzsébet híd építésekor több, egymással többé-kevésbé összefüggő forrást tártak fel, mint pl. a Gülbaba-forrást és a Kara Musztafa-forrást.

Közös gyűjtőrendszerbe kapcsolták a források egy részét kőagyagcső vezetékeken keresztül. A források vize az 1930-as években kevés lett, ezért 1932-ben, 1935-ben, 1940-ben és 1943-ban kutakat fúrtak. A kiadványban látható egy rajz, amelyen a Rudas fürdő melletti barlangok mikrotektonikai vázlata figyelhető meg. Az ábrán a Gülbaba-forrás barlangjának mikrotektonikai viszonyai is szerepelnek. A 127. oldalon megtekinthető a Gülbaba-forrás és a Török-forrás alaprajz térképe és hosszmetszet térképe 7 keresztmetszettel. Az alaprajz térképen jelölve van a Rákóczi-forrás és a Musztafa-forrás csobogója.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Rudasfürdő 1. forrásbarlangja Budapest I. kerületében, a Gellért-hegy ÉK-i lábánál, a Rudas fürdővel szemben nyílik. Másik neve Gülbaba és Musztafa-forrás ürege. Bejárata díszes vasráccsal van lezárva. A mesterségesen bővített hévforrásbarlang dolomitban jött létre. A meleg, párás levegőjű barlangnak két bejárata van. A gyógyfürdő céljaira régóta igénybe van véve vize. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 publikáció alapján lett írva.

Az 1976-ban kiadott, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a budapesti Rudas fürdőben lévő Inhaláló-barlang a barlangot említő 1 irodalmi mű megjelölésével. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Rudas-fürdő 1. sz. forrásbarlangja néven Gül Baba és Musztafa-forrás névváltozattal és térképen van feltüntetve helye.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]