Várkert-kioszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várkert-kioszk
Várkert kaszinó.jpg
Korábbi nevek: Várkert Kaszinó
Település Budapest I. kerülete
Hely Budapest, I. kerület, Ybl Miklós tér 9–10.
Építési adatok
Megnyitás 1882
Építési stílus Neoreneszánsz
Építész(ek) Ybl Miklós
Elhelyezkedése
Várkert-kioszk (Budapest)
Várkert-kioszk
Várkert-kioszk
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 19° 02′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 19° 02′ 37″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várkert-kioszk témájú médiaállományokat.

A Várkert-kioszk vagy Várkert palota (régi nevén Várkert kaszinó), a budai királyi palotát övező kertek lezárásaként épült a Várkert Bazárral egy időben. A neoreneszánsz épület Budapest I. kerületében található, az Ybl Miklós tér 9-10. szám alatt. 2008 óta rendezvényhelyszín.

Az épületről[szerkesztés]

Várkert kioszk (70. számú műemlék) 2.jpg

A Várkertbazár és Kioszk gyönyörű épületegyüttesét Ybl Miklós tervezte. Az 1872-es fővárosi szabályozási terv része volt a királyi palotát körülölelő kertek alján épült szegényes házsor lebontása és helyére a gyönyörű palota rangjához illő új épületegyüttes felállítása. Ybl Miklós terve nyerte el városatyáink tetszését, aki megálmodta a neoreneszánsz stílusban felépült Várkert együttest. Az építkezéseket véglegesen 1882-ben fejezték be. Ybl az egész kertarchitektúrát két hasonló stílusjegyet viselő bérházzal zárta le. A bérházak előtt található Várkert Kioszk épülete eredetileg a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházaként épült.

Az eklektikus épület reneszánsz és barokk stílusjegyek dekoratív ötvözete. A finom szobrászmunkákkal a Schröffl testvéreket (György és Ármin) bízták meg, a sgraffito technikával készült groteszk falfestmények Scholtz Róbert munkái.

A firenzei reneszánsz stílusát idéző gyönyörű Duna-parti épület északi része (a mai recepció) a kávéházat, a déli része (nagyterem, boltíves terem) a vízmű gépészeti berendezéseit foglalta magába, míg a gépterem feletti részen (galéria) a gépész lakása volt. A két rész között magasodik a toronyépítmény, amely a gőzkazánok kéményét rejtette. Ybl így mesteri módon rejtette el a szerkezetet.

A ciszterna-rendszer[szerkesztés]

2009 áprilisában, egy csatornaépítés során találták meg azt a – már teljesen elfeledett – hat teremből álló ciszternarendszert, amelyben kavicsréteg szűrte meg a Duna-vizet, a várbeli felhasználásra, egészen a fővárosi közművek kiépüléséig.

Az összesen hat terem eredetileg szivattyúháznak épült Várkert kioszk mellett északra. A műszaki létesítményt hajdan a királyi palota vízellátására építették, ám a feltárást megelőző évtizedekben feledésbe merült.

A ciszternák mellett, a Duna felé, kicsit mélyebben egy vízgyűjtő alagút húzódik, amelynek valamennyi teremmel kapcsolata van. A bolthajtású ciszternák három méretben épültek, van köztük két nagy, amelyek ötször három boltszakaszosak. A közepesek kétszer három boltszakaszosak, a kicsik pedig egyszer három boltszakasszal épültek. A teljes belmagasságuk körülbelül négy méter lehet. Nyilvánvalóan kellett lennie még egy nagy gyűjtőmedencének is, a ciszternáktól délre, ennek pontos helyét azonban még nem sikerült meghatározni (2010). A régészek ugyan rábukkantak egy eltemetett helyiségre a kioszk sarkánál, azonban a törmelék miatt nem sikerült egyértelműen a medenceként azonosítani.

A ciszterna-rendszer a Várbazár és a Várkert kioszk építésével egy időben, 1874 és 1879 között készült. A Duna vizét a hermetikusan zárt, csak az alagúttal kapcsolatban lévő ciszternákban elhelyezett kavicsréteg segítségével tisztították meg, majd a kioszk épületéből vezetéken nyomták fel a királyi palotához, hogy a vár ivóvíz-szükségletét biztosítsák. Később, amikor a fővárosban kiépültek a közművek, a ciszternák elvesztették szerepüket, így legalább nyolcvan-száz éve ember sem nagyon járt bennük. A Kulturális Örökségvédelmi hivatal szakembere szerint mint ipartörténeti érdekességek feltétlenül megmentésre méltók, azonban esetleges későbbi bemutatásukról a tulajdonos első kerületi önkormányzat határozhat.

Története[szerkesztés]

A Várkert-kioszk toronyépítmény, amely a gőzkazánok kéményét rejtette.

A Várkert Kioszk 1875-től 1882-ig épült Ybl Miklós tervei alapján, a Várkert Bazárral egy időben. A szabadon álló épület a királyi palotát vízzel ellátó szivattyúgépházat rejtette magában. A vizet a Dunából nyerték, majd tisztítás után két szivattyú segítségével nyomták fel a Várba. A helyszíni kivitelezés 1875 tavaszán el is indult, de 1876-ban megakadt az árvíz miatt. Négy év alatt azonban teljesen elkészült, mert 1879-ben már laktak benne, gépei már a befejezés előtt, 1877 július 3-tól kezdődően működtek. Az új vízmű 1881-től kezdve az egész Várhegyet kiszolgálta a régi helyett. Főhomlokzata elé 1896-ban állították fel Czigler Győző mészkő talapzatára Mayer Ede: Ybl Miklós szobrát.[1]

A gépház idővel elvesztette szerepét, az épület pedig a nagyközönség szórakoztatásában kapott kiemelkedő szerepet. A kis szivattyútelep az északi oldalon elegáns, loggiás bejáratú kioszkkal egészült ki. 1905-ben kávéházként építették újjá, majd 1913-ban zenepavilonná alakították át. 40 évig elegáns café-restaurantként üzemelt. Visszaemlékezések szerint ekkor a Kioszk előtt nagy kert volt tánctérrel, a teraszon zenekarral. Az épületen belül esténként kártyaterem volt, egy másik teremben étterem működött, az emeleti bárhoz nyikorgó falépcsőn lehetett felmenni. Buda 1944-45 évi ostroma alatt az épület architektúrája komoly sérüléseket szenvedett, ezután 1961-ben a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat, 1968-ban a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat, 1972-ben pedig az Állami Budapest Táncegyüttes birtokába került. Színvonala rohamosan csökkent, majd a rossz állapotú épületet bezárták. Évekig üresen állt, és rövid idő alatt száz évet öregedett.

1992-ben teljesen renoválták az épületet. 15 évig a Várkert Kaszinó működött benne, ahol főúri környezetben várták a szerencsejátékokat kedvelő vendégeket. 2008-ban újabb nagy változás előtt állt a patinás épület. A kaszinó-koncesszió lejártával a tulajdonosai rendezvénypalotaként vezetik piacra, így ma Várkert Palota néven, rendezvényhelyszínként várja kedves vendégeit. 3 belső terem, kert és terasz helyiségek, illetve önálló parkoló került a patinás épületben és körül kialakításra.

Jegyzetek[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]