Lánchíd Palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lánchíd Palota
Clark Ádám tér - 2012.12.03.JPG
Ország  Magyarország
Település Budapest
Alapterület 3200[1]
Épült 18671869
Építész Ybl Miklós
Stílus neoreneszánsz

Jelenlegi funkció irodaház
Tulajdoni helyzet magántulajdon
(Nobilis Kristóf[1])
Cím Fő utca 2.
Elhelyezkedése
Lánchíd Palota (Budapest)
Lánchíd Palota
Lánchíd Palota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 56″, k. h. 19° 02′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 56″, k. h. 19° 02′ 26″

A Lánchíd Palota Budapest egyik ikonikus épülete, a Széchenyi István nevével fémjelzett reformkor egyik jelképe. Az épület Budapest szimbolikus közepén, a Lánchíd lábánál, a „0” kilométerkőnél, a Fő utca 1. szám alatt található. A Clark Ádám tér egyetlen még álló eredeti épülete.

Történelem[szerkesztés]

A Lánchíd Társulat székházaként szolgáló épület terveit Ybl Miklós készítette, neoreneszánsz stílusban. Az építkezés 1867-ben, a kiegyezés évében indult a Lánchíd téren (ma Clark Ádám tér). Az átadás után a társulat irodái mellett az első lakók is elfoglalták lakásaikat, köztük Reitter Ferenc, a város legendás mérnöke és Herrich Károly, az Alagút Társaság igazgatója. A Lánchíd és a palota állami megvásárlása után költözött be az épületbe a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben, majd a Budapesti Államhidak Felügyelősége 1871-ben.

Az épület funkciója 1920 után megváltozott. A földszinten sörcsarnok és kávéház nyílt. 1935-ben döntöttek arról, hogy ide költözzön a Közigazgatási Bíróság. 1954-ben a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, 1981-ben pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság vette birtokba a palotát.[2]

A rendszerváltás után az Igazságügyi Minisztérium kiürítette és eladta a palotát. Hosszú ideig kihasználatlanul állt,[2] végül 2008-ban eredeti stílusában helyreállították, mintegy 6 milliárd Ft költséggel.[2][1] Az épületet a Sal Oppenheim privátbank bérelte rekordmagas (20 euró/m²-es) bérleti díjért, valamint egy elegáns étteremnek is helyt adott, a gazdasági válság hatására azonban ismét megüresedett; tulajdonosa, a Lánchíd Palota Kft. pedig csődbe ment. Ezt követően négy évig üresen állt a CIB Bank cégének tulajdonában; mígnem 2013-ban Nobilis Kristóf cége vásárolta meg 3 milliárd forintért.[3][4]

A tervek szerint 2014-től az Eximbank székháza lett volna, de végül a bank a felújítási és átalakítási munkák elvégzése ellenére sem költözött be. 2015-ben az új vezetés a nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva a tízéves bérleti szerződés felbontására szánta el magát, és pert indított a pénziténzet korábbi vezetői ellen, akik a bérleti szerződést megkötötték.[5] 2016 nyarán ettől függetlenül újjáindultak az átalakítási munkálatok, és sajtóértesülések szerint az Eximbank szeptembertől ide helyezi a székhelyét. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor az épület iránt több befektető is érdeklődik, köztük a kínai kormány.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Szakonyi Péter: Benépesül Budapest legdrágább irodaépülete (magyar nyelven). Napi.hu, 2014. szeptember 4. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  2. ^ a b c História. Lánchíd Palota. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  3. Lásd:Eladták a Clark Ádám téri Lánchíd Palotát. Origo. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
  4. ^ a b Skaonyi Péter: Nagy üzletet köt a magyar milliárdos - a kínai kormány is érdeklődik (magyar nyelven). Napi.hu, 2016. május 30. (Hozzáférés: 2016. május 31.)
  5. Lásd:Pert indott egy állami bank a Lánchíd Palota miatt. hvg.hu. (Hozzáférés: 2015. március 24.)

További információk[szerkesztés]