Sós-hegyi-kőfülke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sós-hegyi-kőfülke
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz3,4 m
Mélység0,4 m
Magasság1 m
Függőleges kiterjedés1,4 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 400 m
Ország Magyarország
Település Piliscsaba
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus valószínűleg kifagyásos eredetű
Barlangkataszteri szám 4773-8
Elhelyezkedése
Sós-hegyi-kőfülke (Magyarország)
Sós-hegyi-kőfülke
Sós-hegyi-kőfülke
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 18° 52′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 18° 52′ 52″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sós-hegyi-kőfülke témájú médiaállományokat.

A Sós-hegyi-kőfülke egy barlang, amely dolomitban, vagy mállott, meszes homokkőben keletkezett. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található.

Leírás[szerkesztés]

A Nagy-Szénás-hegycsoporthoz tartozó Nádor-hegynek a déli oldalában, Piliscsaba külterületén, Piliscsaba belterületétől délre, Nagykovácsi belterületétől északnyugatra, egy fokozottan védett területen, erdőben, egy kis sziklafal alján van a három méter széles, 1,3 méter magas, vízszintes tengelyirányú és délnyugat felé néző bejárata. Közvetlenül egy felhagyott, kis kőfejtő felett nyílik, amely egy körülbelül 400 méter tengerszint feletti magasságban lévő, meredek homokkőlépcsőnek a keleti részében található.

Dolomitban, vagy mállott, meszes homokkőben alakult ki. Valószínűleg kifagyásos eredetű, vagy lehet, hogy mesterségesen hozták létre, de a szerszámnyomok a falában már nem látszódnak, mert a mállott felületek váltak uralkodóvá később. Az egyetlen üregből álló barlang magassága befelé fokozatosan csökken és a szélessége nem nagyon változik. Az alja majdnem vízszintes, néhány homokkődarabot tartalmazó, laza homokkitöltésből áll, amely vastagnak látszik. Engedéllyel, barlangjáró alapfelszerelés nélkül járható.

A Sós-hegyi-kőfülke név 1984-ben bukkant fel az irodalmában. Előfordul Nádor-hegyi-barlang (Kraus 2005), Nádor-üreg (Eszterhás 2007), Nagyszénási kőfülke (Bertalan 1976), Sóshegyi kőfülke (Bertalan 1976), Sós-hegyi kőfülke (Pápa 1966) és Sós-Hegyi-kőfülke (Pápa, Dénes 1982) néven is az irodalomban. A Nagyszénási kőfülke elnevezés megtévesztő, mert a Nagyszénási-sziklaüregnek is van hasonló névváltozata.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1966-ban napvilágot látott, „Budai-hegység útikalauz” című könyv szerint a 445 méter magas Sós-hegy oldalában haladva, kilenc perc múlva szép sziklák találhatók, amelyek az út felett, jobbra vannak. Az útról egy perc alatt elérhető a sziklák között nyíló, kis Sós-hegyi kőfülke. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban az olvasható a Sóshegyi kőfülke nevű barlangról, hogy a másik neve Nagyszénási kőfülke, Piliscsabán, a Sós-hegyen található. A Sós-hegy 445,1 HP-tól 100 méterre, délkeletre, a piliscsabai völgy kőfejtője felett, a turistaút felett, a turistaúttól 12,6 méterrel magasabban van a bejárata. Öt méter hosszú és körülbelül három méter mély, kimállott kőfülke. A cédula két irodalmi hivatkozást tüntet fel.

Az 1982-ben kiadott, „Budai-hegység útikalauz” című kiadványban meg van említve, hogy a Sós-hegy oldalában haladva, tíz perc múlva szép sziklák találhatók, amelyek az út felett, jobbra vannak. Az útról egy perc alatt elérhető a sziklák között nyíló, kis Sós-Hegyi-kőfülke. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve és egy névváltozata, valamint egy térképen van feltüntetve a helye.

1991. május 23-án Takácsné Bolner Katalin rajzolt egy alaprajzi térképet, egy hosszmetszet térképet és egy keresztszelvényt. 2004 májusában Kraus Sándor találta meg az általa Nádor-hegyi-barlangnak nevezett barlangot. A kék sáv és a kék kereszt jelzések találkozásától, Piliscsaba felé, északnyugatra, körülbelül másfél kilométerre egy kis oldalvölgy fut le balról. Egy körülbelül nyolc méter magas sziklatömb van az út jobb oldalán. A szikla keleti oldala mellett, felfelé haladva egy sziklaletörés található, amelynek az alján egy barlangbejárat van. A bejáratról készített egy fényképet, a barlangról egy alaprajzi térképvázlatot és egy hosszmetszet térképvázlatot. A helyét egy térképen jelölte meg. A dolomitban kialakult, kényelmes bivakhely méretű, körülbelül három méter hosszú és körülbelül három méter széles barlang valószínűleg kifagyásos eredetű, mert nem látszik jelentős, tektonikai vonal. Az időjárás alakíthatta a gömbded formákat.

2007 tavaszán Mocsári Attila találta meg a szerinte korábban nem említett üreget. A Nádor-üreg szerinte valószínűleg mesterséges eredetű, amelyet a régi kőbánya munkásai készítettek, de az üreg teljesen barlangszerű. Négy–öt embernek megfelelő, alkalmi bivakhely. 2007-ben szerkesztett egy helyszínrajzot, amelyen meg van jelölve a helye és fényképeket készített a barlangról, valamint a környezetéről. 2007. május 9-én Mocsári Attila mérte fel és a felmérés alapján szerkesztett egy alaprajzi térképet és egy hosszmetszet térképet. A felmérés szerint 4,2 méter hosszú, 3,2 méter széles és középen 0,8 méter magas.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]