Oroszlán-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oroszlán-barlang
A barlang bejárata 2017 augusztusában
A barlang bejárata 2017 augusztusában
Hossz11 m
Mélység3,7 m
Magasság1 m
Függőleges kiterjedés4,7 m
Tengerszint feletti magasság360 m
Ország Magyarország
Település Budapest
Földrajzi táj Budai-hegység
Barlangkataszteri szám 4762-8
Elhelyezkedése
Oroszlán-barlang (Magyarország)
Oroszlán-barlang
Oroszlán-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 33″, k. h. 18° 59′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 33″, k. h. 18° 59′ 23″

Az Oroszlán-barlang a Kecske-hegy oldalában, Budapest II. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található, védett barlang.

Leírás[szerkesztés]

Megközelíthető az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútján – ennek a szakasznak a neve Glück Frigyes út. Az Oroszlán-szikla felett, attól északkeleti irányban (az Oroszlán-sziklától balra kell elindulni a hegyoldalon fel), a sziklás, meredek hegyoldal felső részén, egy 3 méteres sziklafal aljában nyílik. A Kecske-hegy csúcsától északnyugatra, körülbelül 100 méterre található. A közelében, alatta van az Oroszlán-szikla Északi-ürege.

A bejárata egy 10 méterre lévő sziklatoronyra néz, körülbelül 1 m²-es, félkör alakú és mesterségesen lett kitágítva. Triász időszaki dolomitban alakult ki. A hossza 11 méter és a vertikális kiterjedése 4,7 méter. Krekács Károly leírása alapján a barlang (ami akkor 8 méter hosszú volt) enyhén lejt és a végén összeszűkül, ahol egy észak-déli irányú, T-alakú elágazás van. Az északi járat végénél egy mélységbe vezető szűk járat látható. A barlangjáró alapfelszereléssel járható barlang megtekintéséhez engedély szükséges. Időnként hajléktalanok laknak benne.

A Kecske-hegyen található négy barlang közül az egyik, a másik három a Kecske-hegyi-hasadék, a Lehelős-lyuk és az Oroszlán-szikla Északi-ürege.

Előfordul az irodalmában Kecske-hegyi-barlang (Kraus 2004), Oroszlán-hasadék-barlang (MKBT Műsorfüzet 1986), Oroszlán-kői-barlang (Krekács 1989) és Oroszlán-szikla fölötti barlang (Kraus 2004) néven is. Az Oroszlán-barlang nevet Krekács Károly adta neki 1985-ben.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Kraus Sándor valószínűleg ezt a barlangot említette meg az 1983-as, kutatási zárójelentésében, amelyben röviden írt az Oroszlán-szikla feletti hegyoldal egyik kisebb üregéről, amely két–három méter hosszan belátható volt évekkel azelőtt, de utána sokáig nem sikerült megtalálnia. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában nem szerepel a neve. Krekács Károly 1985-ben írt a barlangról. Ő talált rá először 1960 nyarán, ami ekkor csak egy omladékkal lazán kitöltött, rókavár bejárata volt csupán. Tehát régen az itteni rókakotorékok egyike volt.

Évek alatt fokozatosan feltárta és kibontotta. A szűkület utáni szakaszt 1984 telén kotorékebbel vizsgáltatták át. Ennek a kísérletnek az eredményeként arra következtettek, hogy hosszú járat vár még feltárásra. Az embereknek a továbbjutás viszont csak tágítás után lehetséges. Krekács Károly 1985-ben elkészítette az alaprajzi barlangtérkép-vázlatát, a hosszmetszeti barlangtérkép-vázlatát, négy keresztmetszetét és helyszínrajzon tüntette fel a helyét, valamint látképi vázlatot rajzolt a bejáratáról és fénykép-dokumentációt készített a barlangról és a feltárásáról. 1986. július 15-én az USE Pannónia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye az Oroszlán-hasadék-barlang kutatásához. 1989-ben a barlangról barlangtérkép-vázlatot és színes fényképeket készített és beszámolt a további kutatásáról.

1990-ben az USE Pannónia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1993-ban kiadott „Budapest lexikon” szerint a Hármashatár-hegy csoport egyik legmagasabban fekvő barlangja. 2004-es beszámolójában megemlítette Kraus Sándor. 2005. március 23-án az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjai készítették el az alaprajzi barlangtérképét két keresztszelvénnyel. A barlang felmérője Kovács Jenő, a barlangtérkép szerkesztője Kovács Richárd volt. A barlang a felmérés szerint 11 méter hosszú, 3,7 méter mély és egy méter magas.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]