Tölcsér-zsomboly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tölcsér-zsomboly
Hossz30 m
Mélység20 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés20 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 350 m
Település Remeteszőlős
Földrajzi táj Budai-hegység
Típus korróziós eredetű
Barlangkataszteri szám 4772-4

A Tölcsér-zsomboly a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegységben található barlang.

Leírás[szerkesztés]

Remeteszőlős külterületén, a település központjától északra, a Remete-hegy délnyugati oldalában, erdőben, fokozottan védett területen, körülbelül 350 méter tengerszint feletti magasságban, sziklacsoportban van 2×3 méteres, természetes jellegű, tölcsér alakú, függőleges tengelyirányú bejárata. Jelzetlen ösvényen érhető el a bejárat. Megtalálása nehéz, ehhez irányadó a remeteszőlősi kertek hátsó kerítésének vonalából kilógó garázs, illetve okkersárga színű ház, amely felett, egy ritkás erdőrész nyugati részén, a kertek hátsó kerítésétől körülbelül 60 méterre helyezkedik el a barlangszáj.

A részletesen felmért zsomboly 30 méter hosszú, 19,9 méter függőleges kiterjedésű, 19,9 méter mély és 5 méter vízszintes kiterjedésű. Felső triász dachsteini mészkőben, tektonikus repedés mentén keletkezett határozott oldó tevékenység és a bejárat közelében kifagyásos aprózódás következtében. Cső térformájú, függőleges lejtésviszonyú és jellemző szelvénytípusa a cső szelvénytípus, valamint a hasadék szelvénytípus. A barlang tulajdonképpen egy függőleges hasadék, melyet öt méter mélyen egy szűkebb keresztmetszetű rész tagol. Több pontján kialakultak kis gömbüstroncsok és a bejárat közelében gyengén fejlett, ujjbegykarrszerű formák. Végpontja a legmélyebb pontja. A szabadon látogatható barlang bejárásához körülbelül 25 méter kötél és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges.

A Tölcsér-zsomboly név 2005-ben bukkant fel az irodalomban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

1995 decemberében terepbejárás során fedezte fel az Anubisz Barlangkutató Csoport. Sziklakibúvásban találtak egy 0,5–1 méter átmérőjű, hévizes eredetű gömbfülkét. Felkeltette érdeklődésüket, hogy a felszínre szakadt üreg szájának teljes keresztmetszettel, szálkőben kezdődik a járata. Kutatóaknát mélyítettek a gömbfülke talpszintjét alkotó kitöltésben. A 30–40 centiméter vastagon lerakódott humuszréteget később több, valószínűleg a gömbfülke felszínre szakadásakor a főtéből kihullott kőtömb váltotta fel. A kövek eltávolításakor látható lett, hogy az üreg oldalfalai nagyon a középpont felé hajlanak, és ezért azt feltételezték, hogyha a járat függőlegesen folytatódik, akkor nagyon csökken a járat keresztmetszete.

Egy méteres mélységben a gömbfülke majdnem vízszintessé vált szálkő talpszintjéből indult egy 70 centiméter átmérőjű járat, amely nagyobb, 20–30 kilogrammos kőtömbökkel volt kitöltve. 1,5 méter mélyen az utolsó nagy kő eltávolításakor megnyílt a végponti járat, és ember számára járható méretű aknaszáj vált láthatóvá. 15–20 méter mély aknára számítottak a lehulló kövek zuhanási idejéből. A járat első 5–6 méteres része kissé nehezen járhatónak, de traverzálhatónak tűnt. Le tudtak ereszkedni az akna szűkületéig kötélbiztosítással. De ezen a ponton a szűkület alatti akna oldalfalai harangszerűen szélesedtek ki és továbbjutni csak kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tudtak.

Továbbereszkedtek az aknában és 17 méter mélyen érték el a barlang törmelékkitöltéses talpszintjét. A végponti szakaszon teremszerűen széles és 9–10 méter átmérőjű az akna. A terem falain néhány helyen szép cseppkőlefolyások, de leginkább nagyon visszaoldott, 20–30 centiméter vastag, szkaleonéderes kalcitkristály kéreg figyelhető meg. Néhol, ahol kevésbé érvényesült a visszaoldó hatás nagyon látványos, 2–3 centiméter átmérőjű kalcitkristályok figyelhetők meg és a falat helyenként montmilch borítja. A talpszint agyagkitöltésében róka és egyéb kisemlős csontok voltak. A továbbjutás a mélyponti teremből csak nehéz feltáró munkával lehetséges.

A csoport 1995. évi jelentésébe bekerült egy leírás a feltárásáról és egy hosszmetszet barlangtérkép-vázlat. 2005-ben Polacsek Zsolt felmérte és a felmérés alapján rajzolt 1:100 méretarányú alaprajz barlangtérképet. Ebben az évben Magyarósi János, Handl Antal és Polacsek Zsolt felmérte és a felmérés alapján rajzoltak 1:100 méretarányú hosszmetszet barlangtérképet. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint az M0-s autóút nyugati szektor, 10-es főút1-es főút közötti tervezett szakasz B változatának nyomvonala a 89. és a 90. kilométerszelvények között közvetlenül érinti a barlangot.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]