Barlangi medve
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 0,25–0,027 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 Csontváz a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ursus spelaeus Rosenmüller, 1794 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barlangi medve témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barlangi medve témájú médiaállományokat és Barlangi medve témájú kategóriát. |
A barlangi medve (Ursus spelaeus) a medvefélék családjának egy kihalt faja, amely kb. 250-300 000 éve jelent meg a pleisztocén kori Európában és a legutóbbi jégkorszak, a Würm-glaciális végével tűnt el, mintegy 10 000 éve.
Leírása[szerkesztés]
A jégkorszak emberének kortársa volt. Elnevezése onnan származik, hogy csontjait főleg európai barlangokban találták meg igen nagy számban: Nyugat-Európától egészen a Fekete- és Kaszpi-tenger mellékéig, például Magyarországhoz legközelebb Romániában, Bihar megyében, a Mézgedi-cseppkőbarlangban. A szintén Bihar-megyében, Kiskoh községben található Medve-barlangban ugyancsak számos barlangi medve csontmaradványt találtak, sőt egy példány teljes csontváza is épségben megmaradt. Mindez arra utal, hogy több időt tölthetett barlangokban, mint a mai barna medve, amely csak a téli álom időszakára keresi fel a földkéreg üregeit.
A barlangi medvék több vonása különbözött a mai barna medvékétől:
- mintegy harmadával voltak nagyobbak nála (kb. akkorák, mint a mai észak-amerikai kodiak-medvék), tömegük 225–700 kg között lehetett;
- a testükhöz képest nagyobb fejük volt, domború homlokkal;
- végtagjaik rövidebbek és vaskosabbak voltak.
A barna medvékhez hasonlóan mindenevők lehettek: vagyis főleg különféle növényekkel, bogyókkal táplálkozhattak, de ha szerét ejthették, akkor nem vetették meg a húst sem. Maximális életkoruk 20 év körül lehetett.
Az Alpok magasabb vidékein és a németországi Harz hegységben helyileg kialakult, törpe változatainak csontmaradványait találták meg.
Kihalásuk okai vitatottak: egyrészt sok ép csontvázat találtak, ami arra utal, hogy többségük természetes halállal pusztult el; másrészt pedig valószínűsíthető, hogy az akkori emberek vadásztak rájuk. (Erről bővebben: pleisztocén megafauna.)
Némely régészeti leletekből az is kitűnik, hogy egyes jégkorszaki népcsoportok totemállatukként tisztelték: vagyis kegyhelyeket állítottak fel számukra.
2017-ben az év ősmaradványának választották, legyőzve a Parascutella nevű miocén kori tengeri sünt, és a balatoni kecskeköröm, tudományos nevén Congeria ungulacaprae nevű pannónia kagylót.[1]
Származása, alfajai[szerkesztés]
A barlangi medve és a modern barnamedve közös őse a mintegy 5,3 millió évvel ezelőttől 100.000 évvel ezelőttig az északi féltekén élt etruszk medve (Ursus etruscus) volt.[2][3][4] Az utolsó közös őseik 1,2 – 1,4 millió évvel ezelőttig élhettek.[5] A barlangi medve közvetlen őse valószínűleg az európai pleisztocén kori Ursus deningeri volt.[6][7]
Európában három alfaja alakult ki, az Ursus ladinicus és az Ursus eremus Közép-Európában és az Ursus s. spelaeus Nyugat-Európában. Egy negyedik, lényegesen nagyobb méretű alfaj, az Ursus ingressus Ázsiában alakult ki és onnan terjeszkedett el Európában is. Az Ursus ladinicus élt valószínűleg a legmagasabban, 1200 – 2800 méter magasan az Alpokban, a legnagyobb testű állat, az Ursus ingressus csak 1700 méter alatt élt meg. Valószínűleg ez az alfaj pusztult ki utoljára, mintegy 30 000 évvel ezelőtt.[8] Számos példányának csontvázát találták meg a szlovéniai Potočka-barlangban.
Magyarországi előfordulásai[szerkesztés]
Magyarországon az érdi Fundoklia-völgyben az őskori vadászat eredménye 95%-ban barlangi medve volt,[9] de számos más hazai lelőhelyről előkerültek a maradványai.
Képek[szerkesztés]
-
Barlangi medve koponyája -
Csontváza a kiskohi Medve-barlangban -
Barlangi medve fogai -
Rekonstrukciója -
Csontváza a Müncheni Palaeontológiai Múzeumban -
Az Ursus ingressus csontváza
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ötéves az Év ősmaradványa program (magyar nyelven). Greenfo. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
- ↑ Kurtén, B.. The Cave Bear Story: Life and death of a vanished animal. New York, NY: Columbia University Press (1976)
- ↑ (2000) „Der Höhlenbär. Species 4”, Stuttgart, DE, Kiadó: Thorbecke Verlag.
- ↑ Les grands mammiferes Plio-Pleistocenes d'Europe. Paris, FR: Masson, 167–177. o. (1996)
- ↑ Loreille, O. (2001). „Ancient DNA analysis reveals divergence of the cave bear, Ursus spelaeus, and brown bear, Ursus arctos, lineages”. Current Biology 11 (3), 200–203. o. DOI:10.1016/S0960-9822(01)00046-X. PMID 11231157.
- ↑ Stuart, A. J..szerk.: Turner, C.: The Early Middle Pleistocene in Europe. Rotterdam: A. A. Balkema, 9–24. o. (1996)
- ↑ (1999) „Mittelpleistozäne Säugetierfaunen aus Mitteleuropa – der Versuch einer biostratigraphischen Zuordnung”. Kaupia 9, 53–112. o.
- ↑ Tájékoztató táblák a Celjei Regionális Múzeumban (lefényképezve)
- ↑ Gáboriné Csánk Judit: Az ősember Magyarországon
Források[szerkesztés]
- Az év ősmaradványa - honlap
- Zdenek V. Spinar – Zdenek Burian: Élet az ember előtt; Gondolat, 1985.
