Barlangi medve

Barlangi medve
Evolúciós időszak: 0,25–0,027 Ma PreЄ Є O S D C P T J K Pg N ↓
Csontváz a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Ferae Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia) Család: Medvefélék (Ursidae) Alcsalád: Ursinae Nem: Ursus Faj: U. spelaeus
Tudományos név
Ursus spelaeus Rosenmüller, 1794
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Barlangi medve témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barlangi medve témájú médiaállományokat és Barlangi medve témájú kategóriát.

A barlangi medve (Ursus spelaeus) a medvefélék családjának egy kihalt faja, amely kb. 250-300 000 éve jelent meg a pleisztocén kori Európában és a legutóbbi jégkorszak, a Würm-glaciális végével tűnt el, mintegy 10 000 éve.

Leírása

A jégkorszak emberének kortársa volt. Elnevezése onnan származik, hogy csontjait főleg európai barlangokban találták meg igen nagy számban: Nyugat-Európától egészen a Fekete- és Kaszpi-tenger mellékéig, például Magyarországhoz legközelebb Romániában, Bihar megyében, a Mézgedi-cseppkőbarlangban. A szintén Bihar-megyében, Kiskoh községben található Medve-barlangban ugyancsak számos barlangi medve csontmaradványt találtak, sőt egy példány teljes csontváza is épségben megmaradt. Mindez arra utal, hogy több időt tölthetett barlangokban, mint a mai barna medve, amely csak a téli álom időszakára keresi fel a földkéreg üregeit.

A barlangi medvék több vonása különbözött a mai barna medvékétől:

• mintegy harmadával voltak nagyobbak nála (kb. akkorák, mint a mai észak-amerikai kodiak-medvék), tömegük 225–700 kg között lehetett;
• a testükhöz képest nagyobb fejük volt, domború homlokkal;
• végtagjaik rövidebbek és vaskosabbak voltak.

A barna medvékhez hasonlóan mindenevők lehettek: vagyis főleg különféle növényekkel, bogyókkal táplálkozhattak, de ha szerét ejthették, akkor nem vetették meg a húst sem. Maximális életkoruk 20 év körül lehetett.

Az Alpok magasabb vidékein és a németországi Harz hegységben helyileg kialakult, törpe változatainak csontmaradványait találták meg.

Kihalásuk okai vitatottak: egyrészt sok ép csontvázat találtak, ami arra utal, hogy többségük természetes halállal pusztult el; másrészt pedig valószínűsíthető, hogy az akkori emberek vadásztak rájuk. (Erről bővebben: pleisztocén megafauna.)

Némely régészeti leletekből az is kitűnik, hogy egyes jégkorszaki népcsoportok totemállatukként tisztelték: vagyis kegyhelyeket állítottak fel számukra.

2017-ben az év ősmaradványának választották, legyőzve a Parascutella nevű miocén kori tengeri sünt, és a balatoni kecskeköröm, tudományos nevén Congeria ungulacaprae nevű pannónia kagylót.

Magyarországi előfordulásai

Magyarországon az érdi Fundoklia-völgyben az őskori vadászat eredménye 95%-ban barlangi medve volt, de számos más hazai lelőhelyről előkerültek a maradványai.

Képek

• 

  Barlangi medve koponyája

• 

  Csontváza a kiskohi Medve-barlangban

• 

  Barlangi medve fogai

• 

  Rekonstrukciója

• 

  Csontváza a Müncheni Palaeontológiai Múzeumban

Források

• Az év ősmaradványa - honlap
• Zdenek V. Spinar – Zdenek Burian: Élet az ember előtt; Gondolat, 1985.

További információk

• [1]
• Cave bears
• Cave bear
• Minden, amit a medvékről tudni érdemes
• Brehm Alfréd: Az állatok világa – Medve-félék (Ursidae)