Népliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Népliget
Napsugarak a Népligetben.jpg
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület X.
Alapítás éve 1868 (a park létrehozása)
Népesség
Teljes népesség 37 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Népliget (Budapest)
Népliget
Népliget
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 50″, k. h. 19° 06′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 50″, k. h. 19° 06′ 27″

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja, a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. A parkot az 1860-as években alakították ki[2] Ilenczfalvi Sárkány József városi tanácsos indítványára, végleges méretét 1942-ben érte el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal, emlékművekkel 129 hektáron.[3]

Története[szerkesztés]

A park területe teljes egészében Budapest X. kerületében van, noha a délkeleti szegletétől kevesebb mint száz méterre lévő Groupama Aréna, a Ferencvárosi TC stadionja miatt sokan a IX. kerülethez és azon belül is a Ferencvároshoz tartozónak vélik.

A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdték beültetni a poros területet.[2] 1868-ban született meg a terv egy park létrehozására az Üllői út mellett. Utat építettek, fákat ültettek, kijelölték a nép szórakoztatására szolgáló területeket. Itt azelőtt homokbánya, majd szeméttelep volt. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat ültettek, s ezzel létrejött a park a ma is látható, sajátos hangulata.

A Mutatványos tér volt a Népliget egyik legnépszerűbb része, itt gyorsan megszülettek a színesre festett, lampionos díszített szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta.[4][m 1] Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza és Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, „A Kárpátoktól az Adriáig” szlogennel.[2][5]

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a parkban játszótereket alakítottak ki.[2] Az 1930-as évektől egészen az 1980-as évekig rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket.[4][m 2]

1930 és 1935 között a Népligetet újraformálták.[2] A Magyar-Lengyel Egyesület kezdeményezésére 1935-ben jelölték ki a parkban a Lengyel Sétány útvonalát, s állították fel a Lengyel légionisták emlékművét, Pankotai Farkas Béla szobrász alkotását.[6] A parképítés mellett a MÁVAG 3 kilométeres próbapályát épített ide kipróbálni frissen elkészült mozdonyait.[2] A Népligetet, amelynek gúnyneve „a Nepcsi” volt,[m 3] a tehetősebb polgárok Városligetével szemben, annak idején inkább a munkásosztály látogatta.

A Népliget 1942-ben érte el mai méretét.

Napóra a Népligetben
alkotó: Ponori Thewrewk Aurél

A Népligetben található az 1977-ben megnyitott Planetárium is, amelynek 23 m átmérőjű kupolájában csillagászati előadásokat és pop- illetve klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat tartanak.

A park névtelen útjait az 1980-as években főleg magyar botanikusokról és a Főkert Zrt. régi főkertészeiről nevezték el,[7] pl. Degen Árpád sétány, Borbás Vince sétány, Domokos János sétány, Andreánszky Gábor sétány, Illsemann Keresztély sétány, Simonkai Lajos sétány, Schilberszky Károly sétány, Trautmann Róbert sétány, Rade Károly sétány, Radó Rezső körönd stb., de sétányt neveztek el a Népligetben Dr. Gecse Albertről (1917-2004), a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény egyik alapítójáról, Lechner Ödönről, Feszl Frigyesről, Hell Miksáról, Márkus József (1852-1915) polgármesterről és Carl von Linnéről.

A Népligetben található az 1987-ben megnyitott Jurta Színház, amely társulatának (Magyar Színkör[8]) egy évvel későbbi feloszlását követően a rendszerváltás egyik kitüntetett helyszíne lett, ahol politikai gyűléseket tartottak.

1991-től 2008. július 17-ig működött a Jurta Színház épületben az E-Klub,[9] amelynek helyére, még ugyanabban az évben, a Diesel Club költözött be.[10] Az épület alsó szintjén 1997-től néhány évig működött a Láthatatlan Kiállítás.[11] Az épületet és udvarát ismételten átépítették, a Láthatatlan Kiállítást 2013 körül új helyre költöztették, a létesítmény azóta kizárólagosan éjszakai szórakozóhelyként működik.

A 2015. júliusi vihar pusztítása

A 2015. július 8-án Kőbányán is átvonuló erős vihar következtében a Népligetben tucatjával dőltek ki a fák és szakadtak le ágak. A Főkert Nonprofit Zrt.a balesetveszély miatt pár hétre lezárta a parkot a károk felszámolásáig. A Főkert becslése szerint a helyreállítási munkálatok költsége a több tízmillió forintot is elérheti.[12][13]

A Vurstli[szerkesztés]

A bábszínház 2009-ben
A bábszínház a leégése másnapján

A Városliget rendezése, a Széchenyi fürdő építése, majd főként bővítése miatt a városligeti Vurstli mutatványosai egyre szűkebb területre voltak összeszorítva. Sokak számára egyáltalán nem maradt hely. A kiszorult mutatványosok a Népligetben találtak új otthonra. Eleinte főként a kisebb, egyszerűbb mutatványok települtek ide, később azonban gyors fejlődés indult meg. A fénykorban, a harmincas években óriáskerék, dodzsem, barlangvasút, ródli, valamint egy igen hosszú hullámvasút, de még műszínkör is működött. Ezek mellett körhinták, vendéglők, cukrászdák, mozik, céllövöldék, bábszínházak is üzemeltek.

A terület központja a mai Mutatványos-tér volt. A vurstli 1944-ben komoly bombatalálatokat kapott a közeli pályaudvar miatt, de még a háború után is működött, míg az államosítások idején rendeletileg egyik napról a másikra be nem zárták az ötvenes évek elején. Néhány mutatvány ennek ellenére tovább működött, 1966-ban még volt dodzsem, céllövölde, kisebb körhinta és bábszínház, de 1967-ben a bábszínház épületének kivételével ezek is eltűntek.

Kemény Henrik híres, de évtizedek óta üresen álló bábszínházát 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánították,[4] majd alapítványi segítséggel 1989-ben gyakorlatilag újra felépítették, de képtelen volt gazdaságosan működni, a megnyitó díszelőadása volt az egyetlen, többé nem tartottak benne előadást.[14] 2011. október 3-a éjjelén az akkor már újra romossá váló faszerkezetű épület épület porig égett, a maradványokat eltávolították.

A Centenáriumi Park[szerkesztés]

Centenáriumi Park emlékkő

A Népliget egyik része a Centenáriumi Park, amelyet a három városrész, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100 éves évfordulóján, 1973-ban hoztak létre a Hungária körút mentén, mintegy 300x200 méteres területen. A liget ezen részében az ország összes megyéje létrehozott egy-egy, a megyére jellemző témájú alkotást. Több medence, szökő- és csobogókút, szobor, rózsalugas is felállításra került, a területet gondosan parkosították, az egyes objektumokat kőlapos járdákkal kötötték össze. A Centenáriumi Park karbantartás híján gyorsan tönkrement, a medencék víz nélkül álltak, a műalkotások egy részét megrongálták. 2010 óta már jobbára csak néhány pusztuló, repedezett sétaösvény és üres, vagy betemetett medence emlékeztet az egykori parkra. Néhány műalkotást felújítottak, ilyen a 2010-ben rendbehozott Göcsej című dombormű, amely Németh János alkotása.

Sétáló Naprendszer[szerkesztés]

A Sétáló Naprendszer kiindulópontja

A Sétáló Naprendszer a Népliget egyik érdekessége, mely a Naprendszer egy a tízmilliárdhoz arányú jelképes megjelenítése. 2001-ben készült el, tervezői Mátis András planetáriumi előadó és Pesti László nyugalmazott főkertész voltak. Kiindulópontja a Planetárium mögötti lépcső melletti Nap, vége a Pluto a Vajda Péter útnál. Teljes hossza körülbelül 650 méter, egy lépés mintegy hatmillió kilométert jelent. A Föld és a Hold távolsága ebben a léptékben 3.5 centiméter. Az egyes objektumokat jelölő kőlapok az Ifjúság sétányon a járda mellett találhatók, ezek egymástól való távolsága méretarányos. A bolygók nevei, jelük, keringési idejük, valamint arányos méretük a kőlapokra vannak vésve. Ebben a kicsinyítésben a legközelebbi állócsillag 4100 kilométer távolságban lenne. A modell kiválóan szemlélteti a Naprendszer hatalmas méretét és ürességét.

Közlekedése[szerkesztés]

A népligeti Volán autóbusz-állomás

Egykori és mai látnivalók, emlékművek[szerkesztés]

  • Centenáriumi Park emlékkő (1973)[16]
  • Diákság a népi kultúráért. Az 1848-as Székesfővárosi Szépmíves Líceum Szabadság parkja. (1948; 1974-ben területrendezés miatt lebontották, majd 1978-ban a régi hely közelében újra felállították; elveszettnek hitt fatábláját a restaurálást követően 1982-ben ünnepélyes keretek között újra átadták; tervezte: Szőnyi József)
  • Díszkút (a korábban a Szt. Rókus kápolna előtt állt díszkutat 1995-ben állították fel a Népligetben, a Planetárium közelében)
  • Az FTC olimpiai bajnokainak sétánya (1999; A Ferencvárosi Torna Club olimpiai bajnokainak mellszobrai az FTC Gyakorlópálya területén)
  • Göcsej-dombormű (1973; a Centenáriumi Parkban található; alkotó: Németh János)
    Lengyel légionisták emlékműve
    alkotó: Pankotai Farkas Béla
  • Halászleány-kút (1862; 1899-ben került a Népligetbe, az Építők Sporttelepe előtt található; alkotó: Dunaiszky László)
  • Hármas Körös-csorgó[17]
  • Háromszögelési jel. Helytörténeti emlék (2003; a Mutatványos téren elhelyezték a Népliget Barátai)
  • Ilenczfalvi Sárkány József emléktábla (1873; 1985-ben felújították; a Planetárium előtt található)
  • Kemény Henrik Bábszínháza (1967-ben a bábszínház kivételével a Mutatványos tér épületeit elbontották. A bábszínházat 1989-ben felújítva egy díszelőadás keretében átadták, de azután már nem voltak benne előadások. 2011-ben az épület leégett.[14])
  • Kopjafák (1989; a volt Jurta színház előtti tisztáson; alkotó: Berky Tibor, Madaras Gyula, Barabás László)[18]
  • Kőművesfiú című szobor (tervezője ismeretlen)
  • Lengyel légionisták emlékműve (1935; alkotó: Pankotai Farkas Béla)
  • Karl von Linné emlékkő (1978)
  • Nagyvendéglő, vagyis a Budapesti Nagy Sörcsarnok (romantikus stílusú emeletes épület; megnyitott 1895-ben; erősen romos állapotban)
  • Napóra (1977; Planetárium; alkotó: Ponori Thewrewk Aurél)[19]
  • Nőalak kígyóval (1830; 1896-ban került a Népligetbe a Planetárium elé; alkotó: Bauer Mihály[20])
  • Oroszlános kút (1805; 1896-ban került a Népligetbe a Planetárium elé; 1998-ban visszavitték az eredeti helyére; alkotó: Kasselik Fidél)[21]
  • Pest megye emlékköve (1973; a Centenáriumi Parkban)
  • Planetárium (1977; tervező: Tömöry Tamás és Lux László), valamint a benne működő LézerSzínház
  • Sétáló Naprendszer (2000-2001; az Ifjúsági sétányon; elhelyezték a Népliget Barátai)
  • Siklósi márvány obeliszk (1973; a Centenáriumi Parkban található; alkotó: Bocz Gyula)
  • Szökőkút (1973; a Centenáriumi Parkban állt, de már nincs meg)[22]
  • Tinódi Lantos Sebestyén bronz szobra (1955-ben került a Népligetbe, a Könyves Kálmán körúttal párhuzamos sétányon; alkotó: Bezerédi Gyula)
  • Útburkolat-bemutató (2004; készítette a Fővárosi Kertészet Népligeti üzeme és a Budapesti Városvédő Egyesület Kőbányai csoportja)
  • Víztorony[23]

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ^ a b c d e f Kőbányai utcák, utak, terek, parkok története, Budapest, Budapest. X. kerület. Tanács, 1985. 89. oldal
  3. Bihari József: A százötven esztendős Népliget köszöntése, 2005. szeptember 1.
  4. ^ a b c Palasik Mária: Kőbánya: X. kerület, Budapest, Ceba Kiadó, 2000. 58-59. oldal
  5. A Népliget története avagy hogyan lett az új városligetből a főváros legelhanyagoltabb közparkja. futas.net. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
  6. Pesti László - Tarjányi Ferenc: Népliget kia.hu
  7. Népliget, Főkert Nonprfit Zrt.
  8. Magyar Színkör
  9. E-Klub, The Club
  10. Diesel Club, Budapest
  11. Mohai Szilvia: Láthatatlan Kiállítás és Vacsora, PestiEst, 2009. március 30.
  12. . A park öreg fáiban helyenként olyan fokú volt a kár, hogy park képét évtizedekre megváltoztatta.Zárva marad a Planetárium a viharkárok miatt, hvg.hu, 2015. július 13. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  13. Hétvégén is folytatódnak a viharkár elhárítási munkálatok, Főkert Nonprofit Zrt., 2015. július 11. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  14. ^ a b B. T.: Leégett Kemény Henrik bábszínháza, Népszabadság online, 2011. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
  15. Volánbusz autóbusz-állomások, Volánbusz
  16. Centenáriumi Park emlékkő, Szoborlap
  17. Hármas Körös csorgó, Szoborlap
  18. Kopjafák, Szoborlap
  19. Napóra, Szoborlap
  20. Nőalak, Szoborlap
  21. Oroszlános kút vázával, Szoborlap
  22. Szökőkút, Szoborlap
  23. Képek a Népligeti víztoronyról (2002-2003-ból)

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Népliget mutatványos bódéi között vasárnap délután, korabeli videofelvétel
  2. A Népligetben lefutott első magyarországi autós Grand Prix-t Nuvolari Alfa Romeója nyerte, korabeli filmfelvétel
  3. "A múlt század első felében ragasztotta rá a Népligetre a pesti argó az azóta feledésbe ment becenevet: „a Nepcsi”t. A kicsit grundos, kicsit szotyola-köpködős, kicsit kapadohány ízű és sörszagú ragadványnév jól illusztrálta azt a vásári mutatványos, céllövöldés, talponállós vigalmi negyed hangulatot, ami a Népliget akkori miliőjét jelentette." Forrás: "Nepcsi" maradsz mindörökre? / Revitalizáció előtt a Népliget 3., 2008. március 20.

Külső hivatkozások[szerkesztés]