Lengyel sétány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyel sétány

A Lengyel sétány közterület Budapest X. kerületében, a Népligetben. Kb. 500 méter hosszú. A Hungária körút–Vajda Péter utca találkozásánál indul, s a Trautmann Róbert sétányba torkollik. Nyomvonala kezdetben kettős U-alakot formáz, majd egyenesben folytatódik. A sétány hivatalosan elfogadott utcanév, bár épület nem áll rajta.[1]

Elnevezése[szerkesztés]

A Nyáry Albert, Miklóssi Ferdinánd Leó, Palóczi Edgár és mások vezette magyarországi lengyel szervezetek számos kezdeményezést valósítottak meg az 1920-as, 1930-as években a lengyel-magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében. Céljuk az volt, hogy a Trianon után elszigetelődött Magyarország számára megnyerjék Lengyelország figyelmét és barátságát. Kulturális, üzleti és politikai szervezeteket hoztak létre (pl. Magyar-Lengyel Egyesület, Magyar Mickiewicz Társaság), s e szervezetek aztán jelentős programokat valósítottak meg: könyveket adtak ki, ünnepségeket és találkozókat szerveztek, s jó néhány köztéri szobor is nekik köszönhető (Bem-szobor, salgótarjáni és zuglói Báthory-szobor).[2]

1935-ben az ő kezdeményezésükre jelölték ki a parkban a Lengyel sétány útvonalát. A helyszínválasztást az indokolhatta, hogy Kőbányán hagyományosan sok lengyel élt, akik az itteni gyárakban kaptak munkát, s az évtized elején még saját templomot is emeltek maguknak a kerületben.

Közlekedés[szerkesztés]

Közösségi közlekedés a Lengyel sétányon – jellegéből adódóan – nincs, ugyanakkor BKV járatokkal közvetlenül elérhető.

Autóbusz[szerkesztés]

Az alábbi autóbuszok közlekednek a közelében:

Villamos[szerkesztés]

Az alábbi villamosok közlekednek a közelében:

  • Budapest tram symbol.svg 1

Látnivalók[szerkesztés]

Itt állították fel 1935-ben a Lengyel légionisták emlékművét. A szobor a sétány közepén kapott helyet. Mészkőből készült, összesen 6 méter magas, Pankotai Farkas Béla szobrász alkotása. Az 1848/49-es szabadságharcban részt vevő lengyel katonáknak, valamint az I. világháború idején és az azt követő lengyel-bolsevik háborúban harcoló légionistáknak állít emléket, akik között sok magyar is volt. Nyáry és Miklóssi korábban részt vettek magyar légionisták toborzásában, s a légiók nemzetközi szervezeteivel is tartották a kapcsolatot.

Kezdetben azt tervezték, hogy olyan felvonulási teret alakítanak ki a sétányon, amely nagy létszámú rendezvények megtartását is lehetővé teszi. Ezt a funkcióját mára elvesztette az emlékmű.

Egy elképzelés szerint itt kapott volna helyet a később Zuglóban felállított Báthory-szobor is. A tervet a gróf Széchenyi Károly vezette Magyar-Lengyel Szövetség ellenezte, mondván, hogy „a Népliget publikuma és az egész környezet esztétikai szempontból nem biztosít történelmi miliőt.”[3]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]