Bezerédi Gyula
| Bezerédi Gyula | |
| Született | 1858. április 9.[1][2] Mogyorósbánya |
| Elhunyt | 1925. július 30. (67 évesen) Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34-7-28)[4] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezerédi Gyula témájú médiaállományokat. | |
Bezerédi Gyula (Mogyorósbánya, 1858. április 9. − Budapest, 1925. július 30.) magyar szobrászművész.
Életútja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szobrászkodást Alexy Károlynál, majd a bécsi akadémián tanult. A Burg szobrászati díszítésében vett részt, hazatérve dekoratív szobrokat mintázott. Csárdás és Menuette című szobrai a Vigadóban voltak láthatók, a második világháború idején Budapest ostromakor, 1945 elején megsemmisültek. Számos épületszobra maradandó alkotás, például ő készítette 1896-97-ben a Pannonhalmi Bencés Főapátság millenniumi emlékműve oszlopcsarnokának és timpanonjának díszítő szobrait. A Magyar Állami Operaház udvari reprezentációs termeinek előcsarnokában a lépcső alján két pajzsos, bronzból öntött apródszobor Bezerédi Gyula alkotása. A díszítő szobrászat mellett monumentális emlékműveket is tervezett. A kolozsvári Mátyás király emlékmű pályamunkáját is igen jónak találta a zsüri, de végül Fadrusz János mellett döntött.
Bezerédi monumentális szobrászati alkotásai Budapesten, a Városligetben és a Népligetben láthatók. A Városligetben látható George Washington szobra, melyet az amerikai magyarok és az itthoni magyarok barátsága hozott létre, hiszen ekkor már Clevelandben állt a Kossuth-szobor (1902-ben leplezték le). A budapesti Washington szobor leleplezésére 1906. szeptember 16-án került sor, hatásos beszédet mondott a mindig 30 millió magyart emlegető Rákosi Jenő, s jelen volt az ünnepségen Kossuth Lajos fia Kossuth Ferenc is, aki ekkor Ferenc József kereskedelmi minisztere volt.[5]
Bezerédi másik monumentális alkotása a török megszállástól szenvedő magyarság hírvivőjének, történetírójának, Tinódi Lantos Sebestyénnek állított emléket, e szobor 1906-1907-ben készült, 1907-ben leplezték le, eredetileg a Blaha Lujza téren, a Népszínház előtt állították fel, de a metró építése miatt 1955-ben áthelyezték a Népligetbe.[6] 1907-ben a szobor mintegy szimbolizálta, újra gazdasági, politikai nehézségek lesznek, s oly vérzivataros idők köszöntenek ránk, mint Tinódi Lantos Sebestyén korában.
Valódi sírhelye a Kerepesi temető 39/1-4-25 sírhelyen már nem azonosítható, jelképes sírja a Fiumei úti sírkert 34-7-28 sírhelyen található.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Bezerédi Gyula".
- ↑ "Artists of the World Online" (német nyelven). K. G. Saur Verlag. 3. évezred. doi:10.1515/AKL.
- ↑ "PIM-névtér-azonosító". Hozzáférés: 2020. június 9.
- ↑ "library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=207&layout=s".
- ↑ Vasváry Ödön: A budapesti Washington-szobor 60 éves. (Eredetileg Vasváry 1966 augusztusában írta ezen cikkét feltehetően a Szabadság című magyar nyelvű amerikai lapba.) In: Vasváry Ödön: Amerikai magyarok. Szeged, Somogyi Könyvtár, 1988. 144-146. p.
- ↑ "Bezerédi: Tinódi Lantos Sebestyén szobra, szoborlap.hu". 2014. október 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 1.
- ↑ Tóth Vilmos:„Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018. 230 és 231. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Művészeti lexikon. 1. köt. /szerk. Zádor Anna és Genthon István. Budapest; Akadémiai Kiadó, 1965. Bezerédi Gyula szócikkét lásd 231. p.