Mátyás király emlékmű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mátyás király emlékmű
A kolozsvári Mátyás király emlékmű latin nyelvű felirattal: „Mathias rex”, hátterében a Szent Mihály-templom. A kép a 2011-es felújítás befejezését követően, 2011. április 30-án készült
A kolozsvári Mátyás király emlékmű latin nyelvű felirattal: „Mathias rex”, hátterében a Szent Mihály-templom. A kép a 2011-es felújítás befejezését követően, 2011. április 30-án készült
Közigazgatási adatok
Település Kolozsvár
Hely Fő tér
Építési adatok
Szobrász Fadrusz János
Készítés ideje 1896–1901
Felavatás ideje 1902. október 12.
Felhasznált anyagok bronz
Készítési költség 286 600 korona[1]
Alapadatok
Magassága12,67[2] m
Elhelyezkedése
Mátyás király emlékmű (Kolozsvár)
Mátyás király emlékmű
Mátyás király emlékmű
Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 10″, k. h. 23° 35′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 10″, k. h. 23° 35′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyás király emlékmű témájú médiaállományokat.

A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport ma is meghatározója Kolozsvár főterének, ahol I. Mátyás magyar király szülővárosának az egyik jelképévé vált. Gaal György kolozsvári irodalomtörténész szerint a tér összhangját, végleges arculatát a Mátyás-szobor adja meg.[3]

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Dr. Nagy Lajos kolozsvári unitárius lelkésztől származik az elgondolás, hogy Mátyás szülővárosa nagyszabású szoborállítással készüljön a közelgő millenniumi ünnepségekre. Előterjesztését a városi tanács 1882. július 22-i ülésén tárgyalta, és Szász Domokos ajánlására határozatként fogadták el.[4] Az emlékmű elkészítése érdekében a város 1882 májusában szoborbizottságot alakított, és a nagy terv mögé rövidesen az ország egész közvéleménye felsorakozott. Kolozsvár város tanácsa 5000 forintot szavazott meg a szoboralap javára, a maradék összeget pedig közadakozásból szándékozott előteremteni. A bizottság elnökévé Esterházy Kálmán főispánt választották meg, aki azonban nem találta időszerűnek a gyűjtést, és passzivitásával akadályozta az előrelépést.[5]

A terv a főtér reprezentatív igényű átalakításával párhuzamosan született meg, a szobor helye maga is a Szent Mihály-templom körüli elárusító bódék elbontásával szabadult föl.

I. Ferenc József magyar király 1887-es kolozsvári látogatása újabb lendületet adott a szoborállításnak. 1888-ban új szoborbizottság alakult, amelynek elnöke Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő lett. Ez a bizottság már hatékonyabban működött, mint az előző,[6] és az országos gyűjtés eredményeképpen 1892 júliusára a szoboralap tőkéje már meghaladta a 120 000 koronát.[7] Maga az uralkodó is élen járt az adakozásban, de a legnagyobb támogatást Kolozsvár városa nyújtotta azzal, hogy közel félmillió koronát költött a templom körüli épületek bontására, a főtér rendezésére, illetve Mátyás király szülőházának helyreállítására.[8] 1893. nyarán nyílt pályázatot írtak ki,[9], amely a következő elvárásokat tartalmazta:

  • az emlékmű legyen lovas szobor
  • Mátyás király testalkatára nézve a történeti hagyományt, arcát illetően a fennmaradt ábrázolásokat tekintetbe kell venni
  • a felállítás helye a főtéri Szent Mihály-templom déli oldala
  • az összköltség nem haladhatja meg a 100 000 forintot (azaz 200 000 koronát}}
  • csak hazai művészek pályázhatnak.[10]
Kolozsvár főtere 1890-ben

A bíráló bizottság elnöke Sigmond Dezső, a várost képviselő tagjai Albach Géza polgármester, Groisz Gusztáv, Finály Henrik, Ferenczi Zoltán, Széchy Károly egyetemi tanárok, Pákei Lajos építész, Nagy Lajos szoborpénztárnok voltak, illetve szakmai részről Strobl Alajos, Zala György és Margitay Tihamér.[11] A hét pályázó (Bezerédi Gyula, Fadrusz János, Köllő Miklós, Róna József, Sovánka István, Tóth András, Vastagh György) közül az első díjat a kivitelezési megbízással együtt 1894 tavaszán vita nélkül, egyhangúlag Fadrusz Jánosnak ítélték.[12] A megkötött szerződés szerint a szobor költségeit 200 000 koronában határozták meg. A művész azonban figyelembe véve a szobor elhelyezését arányszámításai alapján kevésnek találta a másfélszeres életnagyságú szobrokat, és a kétszeres életnagyságra tett javaslatot. Az új javaslat a költségeket még 60 000 koronával emelte meg.[13]

A városi tanács 1894. július 4-én döntötte el véglegesen a szobor helyét: „a főtéri templom közelébe jön, olyformán, hogy arrcal a Torda utca felé néz.” Emiatt új helyet kellett keresni a Karolina-oszlopnak, de ennek átköltöztetésére csak 1899-ben került sor. Ugyanekkor történt meg a templom körüli régi cinterem parkosítása és bekerítése, illetve a templom előtti barokk portálé átköltöztetése a Szentpéteri templom elé.[14]

Bár a város szerette volna az emlékművet a millenniumi ünnepségekre elkészíttetni, Fadrusz ekkor még a pozsonyi Mária Terézia-emlékművön dolgozott, és 1896. szeptember 30-án még csak az alapkövet tudták elhelyezni a király személyes képviselőjének, a parlament 37 tagjának és elnökének jelenlétében.[15] Az alapkő letétele újabb lendületet adott a gyűjtésnek; 1900-ban már 240 000 korona állt rendelkezésre.[16]

Az emlékmű felállítását megelőzte, hogy annak gipszmintáját bemutatták az 1900-as párizsi világkiállításon(wd), ahol a bírálóbizottság a kiállítás aranyérmével jutalmazta.[17]

Az öntési munkálatokat az újpesti Beschorner cég végezte több részletben 1900–1901 folyamán; a cég igazgatója, Hoffman Ferenc Koronás Érdemkereszt kitüntetést kapott a szobor munkálataiért. A kolozsvári szoborbizottság 1901. szeptember 3-án vette át hivatalosan a munkát.[18]

A szobor felállítását mintegy másfél évvel késleltették a talapzat anyaga körül kirobbant viták: Fadrusz és Pákey Lajos (a talapzat tervezője) eredeti megállapodása szerint a földdel érintkező rész süttői kőből készült volna, a bástya pedig Bácsi-toroki kőből, ugyanabból az anyagból, amelyből a város középkori falait is építették. Egyes vélemények szerint azonban a Bácsi-toroki kő nem bírta volna el a szoborcsoport súlyát, ezért a munkálatokat leállították, és vizsgálatot kértek a kőbányák anyagára. Ugyan a tervezett kő szilárdsága elegendőnek bizonyult, de a kőbánya nem tudta előállítani a Fadrusz által kért méretű tömböket, így végül a teljes talapzat süttői kőből készült.[19]

Felállítása és felavatása[szerkesztés]

A szobor avatása 1902. október 19-én

A szobrot 1902. augusztus 13-án rakodták fel vasúti szállításra a lipótvárosi pályaudvaron. A 17 darabból álló, 18 815 kilogramm tömegű szállítmányhoz négy vasúti kocsira volt szükség. Augusztus 15-én megérkezett Kolozsvárra, ahol a pályaudvarról lovakkal vontatták be a főtérre a vagonokat a megszüntetett helyi közúti vasút még létező sínjein. Szeptember elejére a szobrot takaró deszkakerítés mögött megtörtént a darabok összeállítása; ezt követően Fadrusz tovább dolgozott a részleteken.[20]

A Mátyás emlékművet 1902. október 12-én délelőtt tíz órakor avatták fel Kolozsvár főterén. Az ünnepségeken az uralkodóházat képviselő József Ágost főherceg mellett a hazai politikai, tudományos és művészeti élet jeles képviselői is részt vettek (köztük Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, Apponyi Albert házelnök, Jókai Mór, Benedek Elek, Alexander Bernát).[21] Egyes vélemények szerint a szoboravatásról azért hiányzott az uralkodó, mert a műemlék talapzatán a Habsburgok lobogója is a legyőzött seregek hadi jelvényei között látható.[22] Az erdélyi románság képviselői nehezményezték, hogy kimaradtak a hivatalos meghívottak közül.[23]

A szoboravatási ünnepély szentmisével kezdődött, amelyet Majláth Gusztáv püspök cerebrált. Beszédet mondott Széll Kálmán és József Ágost főherceg, majd megtörtént a szobor leleplezése. A leleplezés közben a város összes templomában meghúzták a harangokat, a Fellegváron pedig 24 ágyúlövést adtak le.[24] A város az alkalomra több száz oldalas díszes Mátyás-albumot adott ki, a színházban Mátyás emlékére ünnepi műsort adtak, melyet díszvacsora követett. Fadruszt elismerésekkel halmozták el, az uralkodó a Vaskorona-rend II. osztályával tüntette ki,[25] a várostól díszpolgári címet,[26] az egyetemtől díszdoktori címet kapott.[27]

További története[szerkesztés]

1907-ben a szobor lovának lábain repedések támadtak, amit az öntéskor benne hagyott vizes vatta okozott. A szobor szerkezetét is veszélyeztető hibát sikerült elhárítani azzal, hogy a vattát eltávolították és az üreget ólommal töltötték ki.[28]

A szobor fölavatásától máig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai gyűlölet és harc szimbolikus tárgya maradt. Az ikonográfiájával Mátyás, a hódító magyar király alakját hangsúlyozó emlékmű és a körülötte zajló többéves ünnepségsorozat üzenetét a magyarországi román nemzeti értelmiség a magyarral párhuzamosan értelmezte és különösen a Mátyás előtt hódoló moldvai zászlót fogadta arculcsapásként, mert 1467-ben III. István moldvai fejedelem (Ștefan cel Mare) a moldvabányai csatában legyőzte Mátyás seregét. Az 1918-as impériumváltást követően előbb a talapzatát díszítő magyar címert távolították el, 1919 tavaszán erdőfeleki román parasztok ökrökkel próbálták a lovata a talapzatról lehúzni,[29] majd szimbolikus üzenetét ellensúlyozandó 1921-ben vele szemben fölállították a capitoliumi farkas szobrának másolatát, a római városi elöljáróság ajándékát. 1922-ben nyilvánosságra került egy olyan elgondolás, hogy a szobrot Mátyás szülőházának udvarán helyezik el, és helyére egy Avram Iancu-szobrot állítanak, ami nagy felháborodást okozott a magyarok között.[30] A szobor sorsáról kialakult vitának 1932-ben a talapzatán elhelyezett táblával vetettek véget, mely által új kontextust próbáltak teremteni az emlékműnek. A tábla Nicolae Iorga által fogalmazott szövege a következő: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.” A szöveg Mátyás etnikai eredetét és Ștefan cel Mare ellen vezetett sikertelen hadjáratát foglalta közös ideologikus értelmezésbe. Mivel azonban a legyőzött Moldvát jelképező zászló a helyén maradt, a felirat ellentmondásba keveredett a szoborcsoporttal.

1940-ben, a magyar bevonulás után visszaállították a szobor 1902-es állapotát (a restaurálást Kósa-Huba Ferenc végezte;[31] a capitoliumi farkast eltávolították.[32] Miután a második világháborúban, 1994. június 2-án a várost szövetséges bombatámadás érte, felmerült a szobor lebontásának és biztonságba helyezésének gondolata. A város erre a célra már korábban sziklabarlangot készíttetett elő a Donát út végén, de a terv kivitelezésére nem került sor.[33] 1945-ben eltávolították Magyarország címerét, és Balogh Edgár javaslatára a szovjet hatóságok a magyar Mátyás király feliratot az etnikailag semleges, latin nyelvű megfelelőjére (Mathias rex) cserélték.[34] 1958-ban a talapzat kisebb javítására került sor.[35]

A négynyelvű tábla

Gheorghe Funar polgármester 1992. november 30-án ünnepség keretében helyezte el ismét talapzatára, a Mathias rex felirat alá az 1932-es táblát, a saját nemzetére támadó, de legyőzött királyról.[36]

Dacára a konfliktusos értelmezés folyamatos életben tartásának az 1990-es években, a szobor megteremtette a maga "szelídebb" értelmezési hagyományát. A 2000-es években megkopott a hozzátapadó politikai tartalom („nemzeti identitás emlékezetkonstruálás”) és fölerősödött a Mátyás szülővárosát általában jelképező funkciója.[37]

A szobor állapota folyamatosan romlott, 2006 nyarán és 2007 áprilisában a szobor talapzatáról levált egy-egy darab, így a híradások arról szóltak, hogy a restaurálás halogatása további állagromlásokhoz vezethet.[38] 2006-ban a magyar és a román kormány döntött arról, hogy a szobrot közösen állítják helyre, és a 800 000 euróra becsült költségeket fele-fele arányban viselik.[39] A szobor restaurálására vonatkozó szerződést 2009. július 22-én írták alá, a munkák befejezési határideje 2010. július 22. volt,[40] a felújítási munkálatok azonban elhúzódtak. A restaurálás során a talapzatra a Fadrusz János által tervezett eredeti „Mathias Rex” felirat került, a restaurátorok fényképek alapján pótolták az eltűnt részleteket is, például Kinizsi Pál sisakján lévő tolldíszt és Báthory István sisakforgóját.[41] A helyreállított emlékmű ünnepélyes átadása 2011. április 2-án történt meg.[42]

2017. november 3-án ismeretlenek megrongálták: letörték Szapolyai István szobrának sarkantyúját, Mátyás király szobrán pedig elhajlították az egyiket.[43] Röviddel ez után újabb interetnikai vitát váltott ki, az a polgármesteri döntés hogy a téli hónapokban szokásos főtéri korcsolyapályát a korábbi évektől eltérően a szoborcsoport köré állítják fel.[44]

Leírása[szerkesztés]

Kompozíció[szerkesztés]

Fadrusz János: „Ez a háttér és így kell nézni.”[forrás?]

Fadrusz János a reneszánsz szobrászat klasszikus kompozíció-szerkesztését használta. A szoborcsoport egyenlő szárú háromszög alakot alkot. A háromszög alakzat csúcspontján a király babérkoszorús feje áll, az oldalvonalakat a mellékalakok felemelt zászlói alkotják.[45] Feltűnik nagy tömege, monumentális hatása, mely szemből érződik leginkább. Olyannyira így van ez, hogy oldalról, vagy hátulról szemlélve teljesen más képet mutat. Az oldalnézetben a mellékalakok szinte eltűnnek a lovasszobor mellett. A szoborcsoport olyannyira a háttérhez van megkomponálva, hogy a Szent Mihály-templomra szinte rátámaszkodik, és ezért tulajdonképen egynézetű.[46] Maga az alkotó is hangsúlyozta a szobor előtt állva, hogy „Ez a háttér és így kell nézni.”[47]

Főalak[szerkesztés]

Romania-2344 - Matthias Corvinus (7794269264).jpg

Több művészettörténész véleménye szerint Fadrusz a király arcvonásainak kialakításához a Bautzenben található 1486-ból származó szobor szolgáltatta az alapot (ennek egy gipszöntvénye 1894-ben került Budapestre, tehát a szobrász is ismerhette). Más nézetek szerint az ábrázoláson Andrea del Verrocchio művének, Bartolomeo Colleoni lovas szobrának hatása is felismerhető.[48]

A művész abban a pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. Páncélos alakja büszkén üli meg a lovat, arcán erő és büszkeség sugárzik. Kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából. Nem ül, hanem szinte áll a kengyelben, a ló kantárszárát szabadon engedve. Fején nem katonai sisak, hanem a győzelmet jelképező aranyozott babérkoszorú díszíti.[49] Lázár Béla 1913-as tanulmánya szerint „Mátyás lova csupa izom és erő, önérzet és büszkeség, remeg a fojtott tűztől, a cselekvési vágytól, de elfojtja azt, mert érzi ura kezét. Mátyás megereszti a kantárt, mert áll és vigyáz, gondolatai a messzeségben kalandoznak, de úgy ül a nyeregben, kifeszített lábbal csak felső csontjával kormányozva, mint ahogy az a korareneszánszban volt divat, mint Colleoni, a velencei szobron, de biztosan, hatalmas nyugalommal.”[50] Kristóf György 1943-ban megjelent elemzése is a főalak nyugalmát hangsúlyozza: „a messziségbe néző, a jövőt vigyázó sajátosan Mátyás arc és fő a csúcspontja és koronája a lóban és lovasban harmonikusan kifejezett erő és nyugalom fenségének.”[51]

Maga a művész a szoborbizottsághoz írt levelében így írt erről: „A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.[52]

Mellékalakok[szerkesztés]

Az 1893. június 11-én kiadott pályázati kiírás elvárása szerint a műemlék esetleges mellékalakjainak vagy domborműveinek megformázásakor, Mátyás király hadi, államférfiúi, tudomány- és művészetpártoló tulajdonságait kellett kiememelni.[53] A hagyomány szerint az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és a veje, Kinizsi Pál, jobbról pedig Szapolyai István és Báthory István.[54]

A mellékalakok beazonosításáról szóló információk eredete Szabó Sámuel történész, egykori 1848-as honvédfőhadnagy 1902-ben megjelent cikke. Ugyanezt az információt közölte 1902. október 19-én a Vasárnapi Ujság is, amelynek a szoboravatásról tudósító korabeli cikke szerint Szádeczky Lajos történész a művészt méltató szónoklatában. az avatást követő díszebéden adott nevet a mellékalakoknak.[55] A szobrász levelezésében és egyéb írásaiban azonban nem fordul elő erre vonatkozó utalás; saját nyilatkozata szerint a mellékalakok a fekete sereg harcosait ábrázolják. Ezért Lyka Károly művészettörténész azt feltételezte, hogy a Mátyást körülvevő négy mellékalak történelmi személyiségként való azonosítása pusztán csak legenda. Szintén az ő véleménye az, hogy a Báthorynak tartott mellékalakon Fadrusz ömagát mintázta meg.[56]

A mellékalakok megdöntött zászlórúdjai mintegy a háromszög szárait képezik és összekapcsolják őket a főalakkal de egyúttal ki is emelik azt. A mű mellékalakjaiban a uralkodó előtti hódolat és győzelmi pátosz ölt testet, melyet Kinizsi Pálnak a tér közönsége felé kiáltó, zászlót tartó alakja fejez ki legjobban. Mellette Magyar Balázs szétvetett lábakkal áll felnézve a királyra. Báthory István karját széttárva szemléli a győzelmi zászlókat, míg Szapolyai István nádor jobb kezében felemeli Mátyás lobogóját, baljában pedig meghajtja a kétfejű-sasos zászlót. A királyon és három mellékalakon is vértek hangsúlyozzák ki, hogy a győztes csata most ért véget, csak Báthory István erdélyi vajda visel harci öltözék helyett vállra vetett köpenyt.

Talapzat[szerkesztés]

A szobor képeslapon 1905-ben, talapzatán még Mátyás király hollós címerével[57] díszítve

Az emlékmű talapzata egy stilizált várfok lett, amelyre 1902-ben Mátyás koronával díszített királyi címere került, a szívpajzson a hollós Hunyadi-címerrel. A címer kifaragásával Fadrusz Klösz József kolozsvári szobrászt bízta meg, de saját maga is beledolgozott. A címer felett a Mátyás király felirat állt.[58] A talapzatot Pákey Lajos, a város főépítésze tervezte, a kivitelezést Gerstenbrein Tamás cége nyerte el. A szoboravatás alkalmából Pákey a Ferenc József-rend lovagkeresztje uralkodói kitüntetésben részesült, [59]

Másolatai[szerkesztés]

  • Az emlékmű főalakjáról a budavári palota Hunyadi-termének díszítésére a művész bronzból egy méter magas másolatot készített. A súlyosan megrongálódott épületből a második világháború után a Károlyi-palotába az Országos Emlékműfelügyelőséghez, innen a Magyar Nemzeti Galériába került.[60][61]
  • A főalak fejének bronz másolatát Visegrádon állították fel.[62][61]
  • A fej egy gipszmásolata a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban látható.[63]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Nagy 1902b : 81. o.
  2. Murádin 2008 : 64. o.
  3. Gaal György: Magyarok utcája
  4. Mikó–Sinkó 2000 : 677. o.; Murádin 2008 : 23. o.
  5. Murádin 2008 : 32. o.
  6. Murádin 2008 : 32. o.
  7. Nagy 1902a : 311. o.
  8. Nagy 1902b : 82. o.
  9. Murádin 2008 : 33. o.
  10. Murádin 2008 : 35–36. o.
  11. Murádin 2008 : 36. o.
  12. Mikó–Sinkó 2000 : 677. o.; Murádin 2008 : 36–37. o.; Gaal 2011 : 38. o.
  13. Murádin 2008 : 48. o.
  14. Murádin 2008 : 18–20. o.
  15. Gaal 2011 : 38. o.
  16. Nagy 1902a : 311. o.
  17. Asztalos 2004 : 314. o.
  18. Murádin 2008 : 51–52. o.
  19. Murádin 2008 : 53. o.
  20. Murádin 2008 : 64–65. o.
  21. Murádin 2008 : 66. o.
  22. Sebestyén 2002
  23. Jakab 2011 : 131. o.
  24. Jakab 2011 : 120. o.
  25. Murádin 2008 : 67–72. o.
  26. Murádin 2008 : 77. o.
  27. Murádin 2008 : 113. o.
  28. A Mátyás-szobor veszedelme. Tolnai Világlap, (1907. nov. 8.)
  29. Murádin 2008 : 97. o.; Gaal 2011 :40. o
  30. Murádin : 97. o.
  31. Murádin 2008: 99. o.
  32. Murádin 2008 : 102. o.
  33. Murádin 2008 : 99. o.
  34. Murádin 2008 : 102. o.; Jakab 2011 : 153. o.
  35. Murádin 2008 : 108. o.
  36. Rogers Brubaker et al.: Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town. Princeton University Press, 2006., 97–108. és 140–141. old. A szobor szimbolikus használatáról részletesebben ld. Feischmidt Margit: Ethnizität als Konstruktion und Erfahrung. Münster, Lit Verlag, 2003.
  37. Jakab 2011 : ??
  38. Szabadság, 2007. április 24.
  39. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport. www.kjnt.ro (Hozzáférés: 2018. aug. 3.)
  40. Kiss Olivér: Levegőből szemléli restaurálását Mátyás király. Szabadság, (2010. ápr. 1.)
  41. Zsuppán András: Túlélő bronzlovas. valasz.hu (2010. okt. 22.) (Hozzáférés: 2018. aug. 14.)
  42. Almássy Piroska – Horváth Zoltán – Kolozsi Tibor – Nagy Benjámin - Osgyányi Vilmos – Peltán András – Séd Gábor: A kolozsvári Mátyás király emlékmű restaurálása. Isis, 12. sz. (2012)
  43. A Mátyás-szobor védelmét szolgáló intézkedések fokozását kérik az RMDSZ-es tanácsosok. itthon.transindex.ro (2017. nov. 3.) (Hozzáférés: 2018. aug. 4.)
  44. Korcsolyapálya a Mátyás-szobor körül: nem konzultáltak az RMDSZ-frakcióval. www.maszol.ro (2017. nov. 10.) (Hozzáférés: 2018. aug. 4.)
  45. Lyka 2008 : 86. o.; Gaal 2011 : 40. o.
  46. Kristóf 1943 : 7. o.
  47. Lyka 2008 : 86. o.
  48. Marosi 2003 ; Lyka 2008 : 86. o.
  49. Malonyai 1902 ; Gaal 2011 : 38. o.
  50. Lázár 1913
  51. Kristóf 1943 : 10. o.
  52. Malonyai 1903
  53. Nagy 1902b
  54. Gaal 2011 : 38–39. o.
  55. Vasárnapi Ujság 1902
  56. Lyka 2008 : 79–84
  57. …. rajta a Magyar Korona… Hunyadiak címere…
  58. Gaal 2011 : 40. o.; Murádin 2008 : 63. o.
  59. Gaal 2013 : 171. o.
  60. Rostás Péter: Egy helyiség helye: a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Tanulmányok Budapest Múltjából, XXIX. évf. (2001)
  61. ^ a b Marosi 2003
  62. Visegrád: Rövid ismertető. www.visegrad.hu (Hozzáférés: 2018. aug. 3.)
  63. Murádin 2008 : 94. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Mátyás király emlékmű témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]