Mátyás király emlékmű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mátyás király emlékmű
A kolozsvári Mátyás király emlékmű latin nyelvű felirattal: „Mathias rex”, hátterében a Szent Mihály-templom. A kép a 2011-es felújítás befejezését követően, 2011. április 30-án készült
A kolozsvári Mátyás király emlékmű latin nyelvű felirattal: „Mathias rex”, hátterében a Szent Mihály-templom. A kép a 2011-es felújítás befejezését követően, 2011. április 30-án készült
Közigazgatási adatok
Település Kolozsvár
Hely Fő tér
Építési adatok
Szobrász Fadrusz János
Készítés ideje 1896–1901
Felavatás ideje 1902. október 12.
Felhasznált anyagok bronz
Készítési költség 286 600 korona[1]
Alapadatok
Magassága12,67[2] m
Elhelyezkedése
Mátyás király emlékmű (Kolozsvár)
Mátyás király emlékmű
Mátyás király emlékmű
Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 10″, k. h. 23° 35′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 10″, k. h. 23° 35′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyás király emlékmű témájú médiaállományokat.

A Mátyás király emlékmű vagy kolozsvári Mátyás-szobor Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport ma is meghatározója Kolozsvár főterének, ahol I. Mátyás magyar király szülővárosának az egyik jelképévé vált. Gaal György kolozsvári helytörténész szerint a tér összhangját, végleges arculatát a Mátyás-szobor adja meg.[3] A szobor háta mögött emelkedő Szent-Mihály templom gótikus sziluettje történeti keretet ad a műnek. A romániai műemlékek jegyzékében Mátyás király lovasszobra CJ-III-m-A-07819 kódjellel, országos jelentőségű műemlékként szerepel.[4]

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Dr. Nagy Lajos kolozsvári unitárius lelkésztől származik az elgondolás, hogy Mátyás szülővárosa nagyszabású szoborállítással készüljön a közelgő millenniumi ünnepségekre. Előterjesztését a városi tanács 1882. július 22-i ülésén tárgyalta, és Szász Domokos ajánlására határozatként fogadták el.[5] Az emlékmű elkészítése érdekében a város 1882 májusában szoborbizottságot alakított, és a nagy terv mögé rövidesen az ország egész közvéleménye felsorakozott. Kolozsvár város tanácsa 5000 forintot szavazott meg a szoboralap javára, a maradék összeget pedig közadakozásból szándékozott előteremteni. A bizottság elnökévé Esterházy Kálmán főispánt választották meg, aki azonban nem találta időszerűnek a gyűjtést, és passzivitásával akadályozta az előrelépést.[6]

Kolozsvár főtere 1890-ben

A terv a főtér reprezentatív igényű átalakításával párhuzamosan született meg, a szobor helye maga is a Szent Mihály-templom körüli elárusító bódék elbontásával szabadult föl.

I. Ferenc József magyar király 1887-es kolozsvári látogatása újabb lendületet adott a szoborállításnak. 1888-ban új szoborbizottság alakult, amelynek elnöke Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő lett. Ez a bizottság már hatékonyabban működött, mint az előző,[7] és az országos gyűjtés eredményeképpen 1892 júliusára a szoboralap tőkéje már meghaladta a 120 000 koronát.[8] Maga az uralkodó is élen járt az adakozásban, de a legnagyobb támogatást Kolozsvár városa nyújtotta azzal, hogy közel félmillió koronát költött a templom körüli épületek bontására, a főtér rendezésére, illetve Mátyás király szülőházának helyreállítására.[9]

1893. nyarán nyílt pályázatot írtak ki,[10] amely a következő elvárásokat tartalmazta:

  • az emlékmű legyen lovas szobor
  • Mátyás király testalkatára nézve a történeti hagyományt, arcát illetően a fennmaradt ábrázolásokat tekintetbe kell venni
  • a felállítás helye a főtéri Szent Mihály-templom déli oldala
  • az összköltség nem haladhatja meg a 100 000 forintot (azaz 200 000 koronát)
  • csak hazai művészek pályázhatnak.[11]
Fadrusz János: Mátyás király, modell a kolozsvári szoborhoz

A bíráló bizottság elnöke Sigmond Dezső, a várost képviselő tagjai Albach Géza polgármester, Groisz Gusztáv, Finály Henrik, Ferenczi Zoltán, Széchy Károly egyetemi tanárok, Pákey Lajos építész, Nagy Lajos szoborpénztárnok voltak, illetve szakmai részről Strobl Alajos, Zala György és Margitay Tihamér.[12] A hét pályázó szobrászművész (Bezerédi Gyula, Fadrusz János, Köllő Miklós, Róna József, Sovánka István, Tóth András, Vastagh György) közül az első díjat a kivitelezési megbízással együtt 1894 tavaszán vita nélkül, egyhangúlag Fadrusz Jánosnak ítélték.[13] A megkötött szerződés szerint a szobor költségeit 200 000 koronában határozták meg. A művész azonban figyelembe véve a szobor elhelyezését arányszámításai alapján kevésnek találta a másfélszeres életnagyságú szobrokat, és a kétszeres életnagyságra tett javaslatot. Az új javaslat a költségeket még 60 000 koronával emelte meg.[14]

A városi tanács 1894. július 4-én döntötte el véglegesen a szobor helyét: „a főtéri templom közelébe jön, olyformán, hogy arrcal a Torda utca felé néz.” Emiatt új helyet kellett keresni a Karolina-oszlopnak, de ennek átköltöztetésére csak 1899-ben került sor. Ugyanekkor történt meg a templom körüli régi cinterem parkosítása és bekerítése, illetve a templom előtti barokk portálé átköltöztetése a Szentpéteri templom elé.[15]

A készülő szobor a Naphegyen lévő Lisznyai utcai műteremben.

Bár a város szerette volna az emlékművet a millenniumi ünnepségekre elkészíttetni, Fadrusz ekkor még a pozsonyi Mária Terézia-emlékművön dolgozott, és 1896. szeptember 30-án még csak az alapkövet tudták elhelyezni a király személyes képviselőjének, a parlament 37 tagjának és elnökének jelenlétében.[16] A szoborbizottság titkára, Ferenczi Zoltán a következő jelmondatot mondta az alapkő letételénél: „Legyen ez az alapkő a hazafias eszmék tűzhelye s hevítse föl minden következő nemzedék szivét."[17] Az alapkő letétele újabb lendületet adott a gyűjtésnek; 1900-ban már 240 000 korona állt rendelkezésre.[18]

Fadrusz a korabeli híradás szerint Budán, a Naphegyen lévő műtermében mintázta Mátyás király szobrát. A helyes arányokban megmintázott modell méreteit kellően megsokszorozva, úgy készítette el a vasvázat, mintha a hatalmas lónak a csontvázát alkotta volna meg, az összes bordáival együtt. Az így fölállított váz kovácsoltvasból készült. A mérnöki pontosságú munka után kezdődött a formálható puha agyagnak a vasszerkezetre történő felhordása. A szobor főalakjához, Fadrusz összeszedte a Mátyásról fellelhető arcképeket és szoborműveket, majd azok alapján megmintázta a korabeli páncélos fegyverzetben lovon ülő alakot. A lóhoz három hónapig külön tanulmányokat folytatott a mezőhegyesi állami ménestelepen. Az összeállított szobrot a huszonegy méter magas műteremben, egy könnyen forgatható állványon állították fel.[19] Az ércöntő műhelyben bronzba öntött minta után egy újabb gipszmodellt készítettek, amelyet elküldtek a párizsi világkiállításra.[20] A gipszmintát a világkiállítás bírálóbizottsága a legnagyobb, Grand Prix elismeréssel jutalmazta.[21]

Az öntési munkálatokat az újpesti Beschorner A. M. és fia kir. udv. műércöntők nevű cég végezte több részletben 1900–1901 folyamán; a cég igazgatója, Hoffman Ferenc Koronás Érdemkereszt kitüntetést kapott a szobor munkálataiért. A kolozsvári szoborbizottság 1901. szeptember 3-án vette át hivatalosan a munkát.[22]

A szobor felállítását mintegy másfél évvel késleltették a talapzat anyaga körül kirobbant viták: Fadrusz és Pákey Lajos (a talapzat tervezője) eredeti megállapodása szerint a földdel érintkező rész süttői kőből készült volna, a bástya pedig Bácsi-toroki kőből, ugyanabból az anyagból, amelyből a város középkori falait is építették. Egyes vélemények szerint azonban a Bácsi-toroki kő nem bírta volna el a szoborcsoport súlyát, ezért a munkálatokat leállították, és vizsgálatot kértek a kőbányák anyagára. Ugyan a tervezett kő szilárdsága elegendőnek bizonyult, de a kőbánya nem tudta előállítani a Fadrusz által kért méretű tömböket, így végül a teljes talapzat süttői kőből készült.[23]

Felállítása és felavatása[szerkesztés]

A talapzat felállítása
A szobor avatása 1902. október 19-én

A szobrot 1902. augusztus 13-án rakodták fel vasúti szállításra a lipótvárosi pályaudvaron. A 17 darabból álló, 18 815 kilogramm tömegű szállítmányhoz négy vasúti kocsira volt szükség. Augusztus 15-én megérkezett Kolozsvárra, ahol a pályaudvarról lovakkal vontatták be a főtérre a vagonokat a megszüntetett helyi közúti vasút még létező sínjein. Szeptember elejére a szobrot takaró deszkakerítés mögött megtörtént a darabok összeállítása; ezt követően Fadrusz tovább dolgozott a részleteken.[24]

A Mátyás emlékművet 1902. október 12-én délelőtt tíz órakor avatták fel Kolozsvár főterén. Az ünnepségeken az uralkodóházat képviselő József Ágost főherceg mellett a hazai politikai, tudományos és művészeti élet jeles képviselői is részt vettek (köztük Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, Apponyi Albert házelnök, Jókai Mór, Benedek Elek, Alexander Bernát).[25] Egyes vélemények szerint a szoboravatásról azért hiányzott az uralkodó, mert a műemlék talapzatán a Habsburgok lobogója is a legyőzött seregek hadi jelvényei között látható.[26] Az erdélyi románság képviselői nehezményezték, hogy kimaradtak a hivatalos meghívottak közül.[27]

A szoboravatási ünnepély szentmisével kezdődött, amelyet Majláth Gusztáv püspök celebrált. Beszédet mondott Széll Kálmán és József Ágost főherceg, majd megtörtént a szobor leleplezése. A leleplezés közben a város összes templomában meghúzták a harangokat, a Fellegváron pedig 24 ágyúlövést adtak le.[28] A város az alkalomra több száz oldalas díszes Mátyás-albumot adott ki, a színházban Mátyás emlékére ünnepi műsort adtak, melyet díszvacsora követett. Fadruszt elismerésekkel halmozták el, az uralkodó a Vaskorona-rend II. osztályával tüntette ki,[29] a várostól díszpolgári címet,[30] az egyetemtől díszdoktori címet kapott.[31]

Restaurálásai[szerkesztés]

A restaurálás alatt álló szobor, 2008

1907-ben a szobor lovának lábain repedések támadtak, amit az öntéskor benne hagyott vizes vatta okozott. A szobor szerkezetét is veszélyeztető hibát sikerült elhárítani azzal, hogy a vattát eltávolították és az üreget ólommal töltötték ki.[32]

1941-42-ben a bécsi döntés utáni magyar városvezetés, személyesen dr. Keledy Tibor polgármester Kósa-Huba Ferencet bízta meg a restaurálással.[33] Kósa-Huba Ferenc 1941. november 28-án nyilatkozott a Keleti Újság című lapnak: „Fadrusz János, az alkotó szellemében kell a szobrot restaurálnom. Semmit sem szabad elvennem belőle és semmit sem adhatok hozzá." A bástyaszerű historikus posztamens kőtömbjeinek egy része lepusztult, szétnyílt, kilazult, ezért sürgős pótlásukra volt szükség. Famodelleket készítettek, melyek alapján újrafaragták a különböző szögekben és ívekben megformázandó köveket. A talapzatra az újrafaragott eredeti Mátyás címer került és az eredeti magyar nyelvű „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat. A látványosabb műveletekről filmfelvétel is készült, amelyet a mozikban vetítettek.[34][35]

Miután a második világháborúban, 1944. június 2-án a várost szövetséges bombatámadás érte, felmerült a szobor lebontásának és biztonságba helyezésének gondolata. A város erre a célra már korábban sziklabarlangot készíttetett elő a Donát út végén, de a terv kivitelezésére nem került sor.[36]

1958-ban a talapzat kisebb javítására került sor.[37]

Az évek során a szobor állapota folyamatosan romlott, a víz a talapzatba beszivárgott és a lovasszobor megdőlt, 2006 nyarán és 2007 áprilisában a szobor talapzatáról levált egy-egy darab, a romlást okozó átnedvesedés a ló alatti fémburkolat résein és a szétnyíló kőfugákon keresztül behatolt a szerkezetbe[38], így a híradások arról szóltak, hogy a restaurálás halogatása további állagromlásokhoz vezethet.[39] 2006-ban a magyar és a román kormány döntött arról, hogy a szobrot közösen állítják helyre, és a 800 000 euróra becsült költségeket fele-fele arányban viselik.[40] A szobor restaurálására vonatkozó szerződést 2009. július 22-én írták alá, a munkák befejezési határideje 2010. július 22. volt,[41] a felújítási munkálatok azonban elhúzódtak.

A Mátyás szoborcsoport felújításának engedélyezési terveit – előzetes kutatások és vizsgálatok alapján - Szabó Bálint műemlékrestaurátor és munkatársai végezték, a felújítást Kolozsi Tibor szobrász-restaurátor vezette, aki a restaurálás munkafolyamatait magyarországi műemlékvédelmi szakemberekkel egyeztette.[42] A restaurálás során a talapzatra, az 1902-ben rávésett eredeti „Mátyás király” felirat helyett, a „Mathias Rex” felirat került az uralkodói címert nem restaurálták. A restaurátorok fényképek alapján pótolták az eltűnt részleteket is, például Kinizsi Pál sisakján lévő tolldíszt és Báthory István sisakforgóját.[43] A mészkőből készült talapzat hiányzó részeit az eredetivel megegyező, süttői díszmészkővel pótolták.[38] A lovasszobor belsejébe egy négy kilogrammos rézből készült henger alakú időkapszulában levelek, versek, gyermekrajzok, gépelt papírlapok, újságok és Xantus Gábor filmrendező egyik filmtekercse is bekerült.[44][45] A restaurált szoborcsoport felavatásának ünnepségét 2011. április 2-án tartották meg.[46]

Román-magyar konfliktusok[szerkesztés]

A Kolozsváron felállított emlékszobor az 1902. évi fölavatásától napjainkig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai konfliktusok és rendzavarások szimbolikus tárgya maradt. Az emlékmű az ikonográfiájával, a királyi hatalom szimbólumaival és tekintélyes méreteivel Mátyás magyar király hódító alakját hangsúlyozza.

A szoborcsoport üzenetét a román és magyar társadalom különbözőképpen értelmezte. A románokat érzékenyen érintette a talapzatra dobott, Mátyás előtt hódoló moldvai zászló, de az sem szült jó vért, hogy az avatási ünnepségekre a románság vezetőit nem hívták meg.

Történelmi háttér[szerkesztés]

A középkori Magyar Királyság és Moldva területe és közös határa

Az emlékművel kapcsolatos konfliktusok részben Mátyás király és Moldva viszonyának eltérő értelmezésével magyarázhatóak. Moldva történetében a legdicsőségesebb korszak III. István moldvai fejedelem uralkodása volt, akit a kortársak is a „Nagy” jelzővel illettek.[47] István trónra léptekor Moldva egyaránt függött a Litván Nagyfejedelemségtől és a Magyar Királyságtól is, az oszmán szultánnak pedig adót fizetett.[48] 1467-ben főként Mátyás pénzügyi reformjai és a növekvő adóterhek miatt kitört főúri adólázadás[49] elfojtására Mátyás Erdélybe vonult, egyúttal addigi vazallusa, a moldvai fejedelem ellen is hadjáratot indított. A moldvabányai csatában István legyőzte Mátyás seregét, és maga Mátyás is megsebesült, viszont utána a moldvai sereget visszaszorították. Bánlaky József A magyar nemzet hadtörténelme című művében megjegyzi, hogy a győzelmet mindkét fél magának tulajdonította, amire nézve az egykorú történetírók nézete is megoszlik.[50] Kubinyi András a Mátyás-kori Magyarország neves kutatója szerint Mátyás király hadserege 1467. december 15-én vereséget szenvedett III. (Nagy) István seregétől, amit azonban a királyi propaganda győzelemként akart a korabeli közvélemény számára bemutatni.[51]

Ezt a vitatott történelmi eseményt is megidézi Fadrusz János többalakos kompozíciója azzal, hogy Mátyás diadalmas hadvezérei a legyőzött hadseregek zászlóival hódolnak a nagy királynak.

A trianoni békeszerződést követően[szerkesztés]

Az 1918-as impériumváltást követően Kolozsváron több emléktáblát és szobrot felszámoltak, hogy helyet teremtsenek a román nemzeti múlt emlékezetének. [52] Ezzel összefüggésben megkezdődött a Fadrusz-művet övező szimbólumok újraértelmezése is, előbb Mátyás királyi címerét távolították el a talapzatáról. Többször is felmerült a szoborcsoport elpusztításának vagy elköltöztetésének a terve. 1919 tavaszán erdőfeleki román parasztok ökrökkel próbálták a lovat a talapzatáról lehúzni,[53] majd szimbolikus üzenetét ellensúlyozandó 1921-ben vele szemben fölállították a capitoliumi farkas másolatát, a római városi elöljáróság ajándékát. 1922-ben nyilvánosságra került egy olyan elgondolás, hogy a szobrot Mátyás szülőházának udvarán helyezik el, és helyére Avram Iancu szobrát állítják majd, ami nagy felháborodást keltett a magyarok között.[54]

1926-ban Nicolae Iorga kifejtette, hogy a Mátyás-szobor, úgy ahogy van, történelemhamisítást jelképez. „Íme, itt van ez a hatalmas férfiú, aki lehajtott, letört zászlót tart a kezében. Moldva megalázását jelenti ez, vagyis azt, hogy Mátyás legyőzte volna Moldovát” [55]

A szobor sorsáról kialakult vitának 1932-ben a talapzatán elhelyezett táblával vetettek véget, mely által új kontextust próbáltak teremteni az emlékműnek. A Nicolae Iorga által írt román szöveg a saját nemzetére támadó, de legyőzött királyról a következő:[56]

Biruitor în războaie,învins
numai la Baia de propriul
său neam când încerca să
învingă Moldova nebiruită



Az idézet magyar nyelven: „Győzelmes a háborúban, legyőzetett Baián saját nemzete által, midőn a legyőzhetetlen Moldvát próbálta leigázni.”[57] A szöveg Mátyás etnikai eredetét és Ștefan cel Mare moldvai fejedelem ellen vezetett 1467. évi sikertelen moldvai hadjáratát foglalta közös ideologikus értelmezésbe.

A második világháború alatt[szerkesztés]

1940-ben a második bécsi döntést követően, a magyar bevonulás után visszaállították a szobor 1902-es állapotát; a capitoliumi farkast eltávolították.[58] 1945-ben eltávolították Mátyás király koronával díszített hollós címerpajzsát, és a Magyar Népi Szövetség alelnökének Balogh Edgárnak a javaslatára a szovjet hatóságok a magyar nyelvű „Mátyás király” feliratot az etnikailag semleges, latin nyelvű megfelelőjére (Mathias rex) cserélték.[59] A Mátyás-szoborral szemben állt az az emelvény, amelyről I. Mihály román király fogadta a lakosság felvonulását 1945 márciusában, miután az egyoldalú szovjet döntés Észak-Erdélyt újra román közigazgatás alá helyezte.[60]

1989 után[szerkesztés]

Gheorghe Funar polgármester 1992. november 30-án ünnepség keretében helyezte el ismét talapzatára, a Mathias rex felirat alá az 1932-es táblát, a saját nemzetére támadó, de legyőzött Mátyás királyról szóló Iorga-idézetet. Domokos Géza az RMDSZ nevében Ion Iliescu elnöknek és Nicolae Văcăroiu(wd) miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen.[61]

2002-ben Markó Béla magyar költő a Mátyás-emlékművet már a nagy király előtti méltó tiszteletadásnak, Kolozsvár jelképének, Erdély nem hivatalos címerének nevezhette.[62] 2011. április 2-án a restaurált szobrocsoport avatási ünnepségén Tőkés László, az Európai Parlament képviselője is beszédet mondott, aki kijelentette, hogy „végre-valahára egyaránt, újból jó lesz románnak lenni Ștefan cel Mare országában, magyarnak lenni Mátyás hazájában – magyarnak, románnak és száz nyelven beszélő egyenrangú polgárnak lenni Európában”.[63]

A 2011-ben kihelyezett tábla a Iorga-idézettel...
... és a négynyelvű fedőfelirat, amellyel eltakarták

A felújítást követően ismeretlenek kiegészítették az emlékművet és a talapzatot övező füves szoborkertben a földbe süllyesztve, elhelyeztek egy bronztáblát is, Nicolae Iorga román történésztől származó idézettel. Előzőleg Camil Mureşanu(wd), Horia Colan(wd), Dumitru Protase(wd) és Emil Burzo(wd) akadémikusok követelték a tábla visszaállítását, mert az „részese volt a szobor történelmének, illetve Kolozsvár jelenkori kollektív tudatának”.[64] A román műemlékvédő szakemberek azonban jegyzőkönyvet vettek fel az esetről, és kérték a polgármestertől a műemlékvédelmi és építkezési engedély nélküli tábla eltávolíttatását.[65] Az erdélyi Krónika szerint provokáció történt, és Kelemen Hunor kulturális miniszter levélben figyelmeztette Sorin Apostu kolozsvári polgármestert: az illetékes hatósághoz fordul, ha a kolozsvári önkormányzat nem távolítja el a táblát.[66] Virgil Pop, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Bizottság elnöke is azt kérte, hogy az eredeti terveknek megfelelően, helyezzék el a hivatalosan engedélyezett, négy nyelvű bronztáblát.[67] 2011. júniusában a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy akció keretében négynyelvű felirattal takarta le a polgármesteri hivatal által elhelyezett vitatott Iorga-táblát.[68]A város polgármestere, Sorin Apostu szerint a tábla törvényesen, a jóváhagyott restaurálási terv tiszteletben tartásával került az alkotás elé, és elhelyezése történelmi jóvátétel.[69] Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője is hozzászólt a kolozsvári művészettörténeti vitához, és azt nyilatkozta, hogy Hunyadi Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszővel kellene ábrázolni a Mátyás-lovasszobron.[70]

2012-ben kormányellenes tüntetők fekete színű festékkel obszcén, román nyelvű feliratot fújtak a felújított szoborcsoport talapzatára.[71] 2013-ban enyhén megrongálódott az egyik bronzzászló rúdja, amely feltehetően a talapzatra felmászó turisták miatt történt, a füves szoborkert ugyanis nem működik védő akadályként a szobor körül.[72]

2015-ben barna festékkel öntötték le hátulról a lovasszobor talapzatát.[73] Csoma Botond városi tanácsos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a bűncselekmény után a restaurálást végző Kolozsi Tibor szobrászművésszel konzultált a szobor eredeti állapotba való visszaállítása ügyében.[74] 2017. november 3-án ismeretlenek megrongálták: letörték Szapolyai István szobrának sarkantyúját, Mátyás király szobrán pedig elhajlították az egyiket.[75] Mivel a szobrot védő biztonsági kerítés hiányában, a rendőrökmek egyenként kell leterelgetniük a szobor talapzatán játszadozó gyerekeket és fegyelmezetlen turistákat, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség városi frakciója az emlékmű védelmét szolgáló intézkedések fokozását kérte.[76] Röviddel ezután újabb interetnikai vitát váltott ki az a polgármesteri döntés hogy a téli hónapokban szokásos főtéri korcsolyapályát a korábbi évektől eltérően a szoborcsoport köré állítják fel.[77]

2018-ban Hunyadi Mátyás születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulóján háromnapos ünnepségsorozat kezdődött Kolozsváron. A 26. Kolozsvári Mátyás Napok[78][79] alkalmából fáklyás felvonulást rendeztek, a fáklyákat pedig díszkivilágításként a szoborcsoport előtt álló installációba helyezték.[80]

2018. márciusában Ioan-Aurel Pop(wd) történész a Román Akadémia tagja, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora egy interjúban úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen Mátyás király „Erdély és egyebek királya is volt, vagyis mai szóhasználattal élve „nemzetközi” uralkodó volt. Egyformán jelkép a magyarok és a románok számára, és az lenne a természetes, ha nem megosztana, hanem egyesítene minket. Ez pedig a tőle vagy a korából megmaradt örökség hatékony hasznosításával kezdődhetne.”[81]

Leírása[szerkesztés]

Kompozíció[szerkesztés]

Fadrusz János: „Ez a háttér és így kell nézni.”

Fadrusz János a reneszánsz szobrászat klasszikus kompozíció-szerkesztését használta. A szoborcsoport egyenlő szárú háromszög alakot alkot. A háromszög alakzat csúcspontján a király babérkoszorús feje áll, az oldalvonalakat a mellékalakok felemelt zászlói alkotják.[82] Feltűnik nagy tömege, monumentális hatása, mely szemből érződik leginkább. Olyannyira így van ez, hogy oldalról, vagy hátulról szemlélve teljesen más képet mutat. Az oldalnézetben a teátrális, zászlót tartó mellékalakok szinte eltűnnek a lovasszobor mellett. Néhány nézetből érvényesül a szobor monumentalitása. A szoborcsoport olyannyira a háttérhez van megkomponálva, hogy a Szent Mihály-templomra szinte rátámaszkodik, és ezért tulajdonképen egynézetű.[83] Maga az alkotó, a páncélos királyt lóháton ábrázoló művéről is azt hangsúlyozta a szobor előtt állva, hogy „Ez a háttér és így kell nézni.”[84]

Főalak[szerkesztés]

Mátyás király alakja, fején az újraaranyozott babérkoszorú (2012)

Több művészettörténész véleménye szerint Fadrusz a király arcvonásainak kialakításához a Bautzenben található 1486-ból származó szobor szolgáltatta az alapot (ennek egy gipszöntvénye 1894-ben került Budapestre, tehát a szobrász is ismerhette). Más nézetek szerint az ábrázoláson Andrea del Verrocchio művének, Bartolomeo Colleoni lovas szobrának hatása is felismerhető.[85]

A művész abban a pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. Páncélos alakja büszkén üli meg a lovat, arcán erő és büszkeség sugárzik. Kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából. Nem ül, hanem szinte áll a kengyelben, a ló kantárszárát szabadon engedve. Fején nem katonai sisak, hanem a győzelmet jelképező aranyozott babérkoszorú díszíti.[86] (Az aranyozás nyomaira a szobor felületének megtisztításakor bukkantak a restaurátorok[87])

Lázár Béla 1913-as tanulmánya szerint „Mátyás lova csupa izom és erő, önérzet és büszkeség, remeg a fojtott tűztől, a cselekvési vágytól, de elfojtja azt, mert érzi ura kezét. Mátyás megereszti a kantárt, mert áll és vigyáz, gondolatai a messzeségben kalandoznak, de úgy ül a nyeregben, kifeszített lábbal csak felső csontjával kormányozva, mint ahogy az a korareneszánszban volt divat, mint Colleoni, a velencei szobron, de biztosan, hatalmas nyugalommal.”[88] Kristóf György 1943-ban megjelent elemzése is a főalak nyugalmát hangsúlyozza: „a messziségbe néző, a jövőt vigyázó sajátosan Mátyás arc és fő a csúcspontja és koronája a lóban és lovasban harmonikusan kifejezett erő és nyugalom fenségének.”[89]

Maga a művész a szoborbizottsághoz írt levelében így írt erről: „A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.[90] Marosi Ernő művészettörténész gondolata szerint a szoborcsoport Mátyás alakjára önkéntelenül vetítődött „a 19. században a nemzeti függetlenség hőseként ideállá vált nemzeti király megváltozott képe; egyben egy megváltozott nemzeti önarckép”.[91]

Mellékalakok[szerkesztés]

„Hét lobogó van — úgymond — három jobbról és három balról, a hetedik a legkisebb, jobbfelől előrenyulva fekszik hegyével a második lépcsőn. Ekkor a rajzónt Fadrusz kivette kezemből s az ón papíromra néhány vonással, sebtiben egy kis vázlatot készített. Aztán mindenik lobogóra ráírta a megfelelő nevet. Kinizsi jobb kezével magasra emelve tartja Csehország lobogóját; baljában félig földre hajtva a török birodalmit. Magyar Balázs balkézzel megdülve tartja Boszniáét. A földön fekszik a kis lófarkas janitsár zászló. Mátyástól balra az egyik fekete-seregbeli vezér jobb kézzel magasra tartja az osztrák birodalmi lobogót; baljában lefelé hajtva Bécs városáét. A földön fekszik egész hosszában a lengyel zászló.”
Szabó Sámuel 48-49-es honvéd főhadnagy, egyesületi elnök: „A kolozsvári Mátyás-szobor négy mellékalakja és lobogói”, Történelmi lapok, Kolozsvár, 1902. november

Az 1893. június 11-én kiadott pályázati kiírás elvárása szerint a műemlék esetleges mellékalakjainak vagy domborműveinek megformázásakor, Mátyás király hadi, államférfiúi, tudomány- és művészetpártoló tulajdonságait kellett kiemelni.[92] A hagyomány szerint az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és a veje, Kinizsi Pál, jobbról pedig Szapolyai István és Báthory István.[93]

A királynak hódoló, a győztes csatákban szerzett török, német, bécsi, boszniai, cseh-morva, lengyel, és moldvai zászlókat tartó mellékalakok beazonosításáról szóló információk eredete Szabó Sámuel történész, egykori 1848-as honvédfőhadnagy 1902-ben Kolozsváron a Történelmi Lapokban megjelent cikke.[94] A mellékalakokról szóló információt közölt 1902. október 19-én a Vasárnapi Ujság is, amely szerint Szádeczky Lajos történész az avatást követő díszebéden, a művészt méltató szónoklatában „a közóhajnak s a mester kívánságának” megfelelve megnevezte a mellékalakokat.[95]

A szobrász levelezésében és egyéb írásaiban azonban nem fordul elő erre vonatkozó utalás; saját nyilatkozata szerint a mellékalakok a fekete sereg harcosait ábrázolják. Lyka Károly művészettörténész azonban azt feltételezte, hogy a Mátyást körülvevő négy mellékalak történelmi személyiségként való azonosítása pusztán csak városi legenda. Szintén az ő véleménye az is, hogy a Báthorynak tartott mellékalakon Fadrusz önmagát mintázta meg.[96]

A mellékalakok megdöntött zászlórúdjai mintegy a háromszög szárait képezik és összekapcsolják őket a főalakkal de egyúttal ki is emelik azt. A mű mellékalakjaiban a uralkodó előtti hódolat és győzelmi pátosz ölt testet, melyet Kinizsi Pálnak a tér közönsége felé kiáltó, zászlót tartó alakja fejez ki legjobban. Mellette Magyar Balázs szétvetett lábakkal áll felnézve a királyra. Báthory István karját széttárva szemléli a győzelmi zászlókat, míg Szapolyai István nádor jobb kezében felemeli Mátyás lobogóját, baljában pedig meghajtja a kétfejű-sasos zászlót. A királyon és három mellékalakon is vértek hangsúlyozzák ki, hogy a győztes csata most ért véget, csak Báthory István erdélyi vajda visel harci öltözék helyett vállra vetett köpenyt.

Talapzat[szerkesztés]

A szobor talapzatát eredetileg Mátyás király saját uralkodói címere díszítette

Fadrusz János nyertes szoborpályázatának talapzata egy stilizált várfok lett. 1894-ben, a szoborcsoport makettjén a talapzaton a Mathias Rex felirat szerepelt, az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatott gipsz-modellt azonban már a Mathias Corvinus felirattal látta el. Leleplezésekor, 1902-ben, a „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat volt látható, amely alá Mátyás koronával díszített királyi címere került, a szívpajzson a hollós Hunyadi-címerrel. A nagyméretű uralkodói címer kifaragásával Fadrusz Klösz József kolozsvári szobrászt bízta meg,[97] de saját maga is beledolgozott. A címer felett a Mátyás király felirat állt.[98] A főalaknak helyet adó stilizált várfokot és a mellékalakok elhelyezését biztosító, ovális alakú, lépcsőzetesen emelkedő talapzatot is Pákey Lajos, a város főépítésze tervezte, a kivitelezést Gerstenbrein Tamás cége nyerte el. A szoboravatás alkalmából Pákey a Ferenc József-rend lovagkeresztje uralkodói kitüntetésben részesült.[99]

Idegenforgalmi szerepe[szerkesztés]

Másolatai[szerkesztés]

  • Az emlékmű főalakjáról a budavári palota Hunyadi-termének díszítésére a művész bronzból egy méter magas másolatot készített. A súlyosan megrongálódott épületből a második világháború után a Károlyi-palotába az Országos Emlékműfelügyelőséghez, innen a Magyar Nemzeti Galériába került.[100][91]
  • A főalak fejének bronz másolatát Visegrádon állították fel.[101][102][91]
  • A fej egy gipszmásolata a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban látható.[103]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagy 1902b : 81. o.
  2. Murádin 2008 : 64. o.
  3. Gaal 1995
  4. Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  5. Mikó–Sinkó 2000 : 677. o.; Murádin 2008 : 23. o.
  6. Murádin 2008 : 32. o.
  7. Murádin 2008 : 32. o.
  8. Nagy 1902a : 311. o.
  9. Nagy 1902b : 82. o.
  10. Murádin 2008 : 33. o.
  11. Murádin 2008 : 35–36. o.
  12. Murádin 2008 : 36. o.
  13. Mikó–Sinkó 2000 : 677. o.; Murádin 2008 : 36–37. o.; Gaal 2011 : 38. o.
  14. Murádin 2008 : 48. o.
  15. Murádin 2008 : 18–20. o.
  16. Gaal 2011 : 38. o.
  17. Nagy 1902b : 63. o.
  18. Nagy 1902a : 311. o.
  19. A Mátyás-szobor mintája Fadrusz műtermében. epa.oszk.hu (1898. jan. 30.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.) arch
  20. Mátyás király szobra Parisban. Vasárnapi Ujság, XLVII. évf. 8. sz. (1900. feb. 25.) arch Hozzáférés: 2018. aug. 21.
  21. Asztalos 2004 : 314. o.
  22. Murádin 2008 : 51–52. o.
  23. Murádin 2008 : 53. o.
  24. Murádin 2008 : 64–65. o.
  25. Murádin 2008 : 66. o.
  26. Sebestyén 2002
  27. Jakab 2011 : 131. o.
  28. Jakab 2011 : 120. o.
  29. Murádin 2008 : 67–72. o.
  30. Murádin 2008 : 77. o.
  31. Murádin 2008 : 113. o.
  32. A Mátyás-szobor veszedelme. Tolnai Világlap, (1907. nov. 8.) arch Hozzáférés: 2018. aug. 1.
  33. Murádin 2008: 99. o.
  34. Javítják Mátyás király szobrát. filmhiradokonline.hu (1941) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.)
  35. „Sem elvenni, sem hozzáadni" Fadrusz Mátyás-szobrának felújítása 1941–42-ben. Szabadság, XIX. évf. 150. sz. (2007. jún. 30.)
  36. Murádin 2008 : 99. o.
  37. Murádin 2008 : 108. o.
  38. ^ a b Almássy Piroska – Horváth Zoltán – Kolozsi Tibor – Nagy Benjámin - Osgyányi Vilmos – Peltán András – Séd Gábor: A kolozsvári Mátyás király emlékmű restaurálása. Isis, 12. sz. (2012) arch Hozzáférés: 2018. aug. 2.
  39. Folyamatosan romlik a Mátyás-szoborcsoport állapota. Szabadság, (2007. ápr. 24.)
  40. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport. www.kjnt.ro (Hozzáférés: 2018. aug. 3.) arch
  41. Kiss Olivér: Levegőből szemléli restaurálását Mátyás király. Szabadság, (2010. ápr. 1.) arch Hozzáférés: 2010. ápr. 6.
  42. Fülöp Noémi: Kolozsi Tibor újraaranyozta Mátyás babérjait. vilag.transindex.ro (2011. ápr. 4.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.) arch
  43. Zsuppán András: Túlélő bronzlovas. valasz.hu (2010. okt. 22.) (Hozzáférés: 2018. aug. 14.) arch
  44. Elhelyezték az időkapszulát a Mátyás-szobor belsejében. itthon.transindex.ro (2010. nov. 1.) (Hozzáférés: 2018. aug. 23.)
  45. [Időkapszula a kolozsvári Mátyás-szoborban. index.hu (2010. nov. 2.) (Hozzáférés: 2018. aug. 23.)
  46. Dézsi Ildikó, Zay Éva: Mátyás királyt, a megmaradás és haladás jelképét ünnepeltük. Szabadság, (2011. ápr. 4.)
  47. Moldva. In A Pallas nagy lexikona XII. kötet. Budapest: Révai. 1893–. arch Hozzáférés: 2018. aug. 19.  
  48. Onciul Dömötör (ford. Acsády Ignácz): Bukovina története. Az egyesülés előtt 1775-ig. In Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Főszerk. Jókai Mór. 1887.  
  49. Juhász István: Mátyás király kegyetlenül adóztatott – 2. rész. ado.hu (2014. jún. 27.) (Hozzáférés: 2018. aug. 23.) arch
  50. Az 1467. évi moldvai hadjárat. In Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Grill. 1928–1942.  
  51. Kubinyi András: Hunyadi Mátyás, a személyiség és a király. Aetas, XXII. évf. 3. sz. (2007) arch Hozzáférés: 2018. aug. 17.
  52. Jakab 2012 : 131. o.
  53. Murádin 2008 : 97. o.; Gaal 2011 :40. o
  54. Murádin : 97. o.
  55. Plaket a Mátyás-szobron. Prágai Magyar Hirlap, XI. évf. 284. sz. (1932. dec. 14.)
  56. Jakab Albert Zsolt: Ez a kő tétetett... Az emlékezet helyei Kolozsváron (1440–2012). Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 2012. ISBN 9786068377049  
  57. Domokos Géza: Esély III. Visszaemlékezés 1989–1992. Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 1996. 244. o. arch Hozzáférés: 2018. aug. 16.  
  58. Murádin 2008 : 102. o.
  59. Murádin 2008 : 102. o.; Jakab 2011 : 153. o.
  60. Beke György: Zászlós Kolozsvár. Kortárs, XLII. évf. 1. sz. (1998) arch Hozzáférés: 2018. aug. 17.
  61. Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009. www.udvardy.adatbank.transindex.ro (Hozzáférés: 2018. aug. 20.)
  62. Így jellemezte Markó Béla a Mátyás szobrot, amely száz éve hirdeti a magyar kultúra dicsőségét. szinhaz.hu (2002. okt. 15.) (Hozzáférés: 2018. aug. 16.) arch
  63. Tőkés László: Vivat Mathias! Tőkés László beszéde a kolozsvári Mátyás-szobor újjáavató ünnepségén. tokeslaszlo.eu (2011. ápr. 2.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.) arch
  64. Iorga-idézet a kolozsvári Mátyás-szobor talapzatánál. kronika.ro (2011. máj. 21.) (Hozzáférés: 2018. aug. 15.) arch
  65. Mátyás-szobor: bűncselekménynek számít a Iorga-idézet kihelyezése. itthon.transindex.ro (2011. máj. 24.) (Hozzáférés: 2018. aug. 23.) arch
  66. Tábla provokál a Mátyás király szoborcsoportnál. mult-kor.hu (2011. máj. 26.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.) arch
  67. Hazudik a kolozsvári városháza a Iorga-idézet ügyében. kronika.ro (2011. máj. 25.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.)
  68. Letakarták a vitatott feliratot. kulturpart.hu (2011. júl. 19.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.) arch
  69. Kiss Előd-Gergely: Apostu: történelmi jóvátétel a Iorga-tábla Apostu: történelmi jóvátétel a Iorga-tábla. kronika.ro (2011. júl. 22.) (Hozzáférés: 2018. aug. 19.) arch
  70. Román képviselő: Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszővel kellene ábrázolni Kolozsváron. www.magyarellenesseg.com (Hozzáférés: 2018. aug. 20.)
  71. Összefirkálták a kolozsvári Mátyás királyszobrot. hvg.hu (2012. jan. 18.) (Hozzáférés: 2018. aug. 23.) arch
  72. Megrongálódott a Mátyás-szoborcsoport egyik eleme. www.maszol.ro (2013. ápr. 9.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.) arch
  73. Összefestékezték a Mátyás-szobrot. itthon.transindex.ro (2015. júl. 29.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.) arch
  74. Mátyás-szobor rongálás: ismeretlen elkövető ellen tesznek feljelentést. itthon.transindex.ro (2015. júl. 29.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.)
  75. A Mátyás-szobor védelmét szolgáló intézkedések fokozását kérik az RMDSZ-es tanácsosok. itthon.transindex.ro (2017. nov. 3.) (Hozzáférés: 2018. aug. 4.) arch
  76. Sarkukra állnak: fokozná a Mátyás-szoborcsoport védelmét az RMDSZ. kronika.ro (2017. nov. 3.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.)
  77. Korcsolyapálya a Mátyás-szobor körül: nem konzultáltak az RMDSZ-frakcióval. www.maszol.ro (2017. nov. 10.) (Hozzáférés: 2018. aug. 4.) arch
  78. A 26. Kolozsvári Mátyás Napokkal indul „az igazságos” emlékéve Erdélyben. www.civilek.hu (2018. jan. 23.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.) arch
  79. Királya előtt tisztelgett Kolozsvár lakossága. Éljen Mátyás! – Krónika. eurocom.wordpress.com (2018. feb. 26.) (Hozzáférés: 2018. aug. 30.) arch
  80. Így vonultak fel Mátyás király köszöntésére a kolozsváriak. www.maszol.ro (2018. feb. 24.) (Hozzáférés: 2018. aug. 16.) arch
  81. Remus Florescu: Ön tudta, hogy Mátyás király római származék? (Beszélgetés IOAN-AUREL POP történész-akadémikussal, a BBTE „tudós” rektorával. www.erdely.ma (2018. márc. 3.) (Hozzáférés: 2018. aug. 20.)
  82. Lyka 2008 : 86. o.; Gaal 2011 : 40. o.
  83. Kristóf 1943 : 7. o.
  84. Lyka 2008 : 86. o.
  85. Marosi 2003 ; Lyka 2008 : 86. o.
  86. Malonyai 1902 ; Gaal 2011 : 38. o.
  87. Eredeti pompájában díszeleg a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport. mult-kor.hu (2011. márc. 31.) (Hozzáférés: 2018. aug. 23.) arch
  88. Lázár 1913
  89. Kristóf 1943 : 10. o.
  90. Malonyai 1903
  91. ^ a b c Marosi 2003
  92. Nagy 1902b
  93. Gaal 2011 : 38–39. o.
  94. Szabó Sámuel: A kolozsvári Mátyás-szobor négy mellékalakja és lobogói. Történelmi Lapok, VIII. évf. 5. sz. (1902) arch Hozzáférés: 2018. aug. 18.
  95. Vasárnapi Ujság 1902
  96. Lyka 2008 : 79–84
  97. Murádin Jenő: A kőfaragástól a szobrászatig. Klősz József (1843-1922). In Magyar Műemlékvédelem 14. Budapest: Országos Műemléki Felügyelőség. 2007. arch Hozzáférés: 2018. aug. 15.  
  98. Gaal 2011 : 40. o.; Murádin 2008 : 63. o.
  99. Gaal 2013 : 171. o.
  100. Rostás Péter: Egy helyiség helye: a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Tanulmányok Budapest Múltjából, XXIX. évf. (2001) arch Hozzáférés: 2018. aug. 3.
  101. Visegrád: Rövid ismertető. www.visegrad.hu (Hozzáférés: 2018. aug. 3.) arch
  102. Mátyás-szobor. www.kozterkep.hu (Hozzáférés: 2018. aug. 17.) arch
  103. Murádin 2008 : 94. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Mátyás király emlékmű témában.

Nyomtatott művek[szerkesztés]

  • Asztalos Lajos. Kolozsvár épített kincsei. Stúdium (2008). ISBN 978-973-643-159-3 
  • Margit Feischmidt: Ethnizität als Konstruktion und Erfahrung. Symbolstreit und Alltagskultur im siebenbürgischen Cluj. Münster: LIT. 2003. ISBN 9783825866273  
  • Henszlmann Lilla: Fadrusz János. Budapest: Egyetemi Nyomda. 1954.  
  • Hercsuth Kálmán: Fadrusz János élete és művészete. Pozsony: Augermayer. 1910.  
  • Fadrusz Mátyás. In Lászlóffy Aladár: Gyarló és kalapács. Budapest: Kortárs. 2004. ISBN 9639297984  
  • Lázár Béla: Fadrusz János élete és művészete. Budapest: Athenaeum. [1923].  
  • Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János élete és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely: Haáz Rezső Alapítvány. 2003. = Múzeumi Füzetek, 22. ISBN 9738595630  
  • Soós Gyula: Fadrusz János. Budapest: Képzőművészeti. 1961. = Magyar mesterek,  

Sajtóhírek[szerkesztés]

Internetes anyagok[szerkesztés]