Szabók bástyája (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szabók bástyája, a megmaradt várfallal

A kolozsvári Szabók bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07271 sorszámon szerepel. Nevét a szabók céhéről kapta, amelynek feladata volt a bástya karbantartása és védelme. Bethlen-bástya néven is ismert.

Története[szerkesztés]

A bástya a 15. században épült vár délkeleti sarkán állt. Első említése 1475-ből való, eleinte a szabók és posztónyírók céhe látta el a védelmét, majd 1568-tól a szabók céhe különvált. A bástyát 1601-ben Báthory Zsigmond sikertelenül támadta, 1603-ban viszont Székely Mózes tíz napig tartó ostroma alatt súlyosan károsodott. 1627. augusztus 27-én villámcsapás érte, amelynek következtében felrobbant az itt tárolt 12 hordó puskapor; a robbanás teljesen lerombolta a bástyát. Az újjáépítés a város költségén 1627-1629 között, Bethlen Gábor idejében történt, ekkor nyerte el jelenlegi formáját. 1655-ben tűzesetben károsodott, de 1662-ben sikerrel állta a török ostromot. 1704 őszén a kuruc-labanc harcokban károsodott. 1707 novemberében a városból kivonuló Károlyi Sándor felrobbantatta a bástyának a város felőli oldalát, hogy a bevonuló németek ne tudják használni. 1709-ben a császári csapatok megjavíttatták, ezt követően hosszabb ideig katonai raktárként működött. Az 1920-as években lakásként használták.

A bástyát 1924-ben és 1959-ben restaurálták. 1959-ben belsejét várostörténeti múzeummá alakították, de ennek megnyitására nem került sor.

2007 és 2009 között a bástyát felújították és városi művelődési központot létesítettek benne, ahol egy hetven férőhelyes helyiség mellett kiállítóterem, könyvtár és kávéház is található.

Leírása[szerkesztés]

REG.[ente] SEREN.[issimo] PRIN.[cipe] D. D. / G.[abriele] B.[ethlen] / GABRIEL. D.[ei] G.[ratia] SAC[ri] •RO[mani] •IMP.[erii] ET / TRAN.[ssylvaniae] PRIN.[ceps] PAR.[iter] REGNI HUN.[gariae] D[omi]N[u]S / SICVL.[orum] COM.[es] AC OPPVL. RATIBQ. DVX / D[omi]NE DEVS CONSERVA / NOS IN PACE / PAVLO VEND. / RICH PRI / MAR.ET / IOANNE TOLNAI RE- / GIO IVDICIBVS / RESTAVR. EST TVRRIS HAEC / AN. D. MDOXXVII. FVLMINE DEIECTA / PUBLI. CIVITATIS EXPE. / ET PERACTA AN. D. MDCXXIX.
Bethlen Gábor felséges fejedelem úr uralkodása idején. Gábor, Isten kegyelméből római szent birodalmi [herceg] és erdélyi fejedelem, Magyarország részeinek ura, a székelyek ispánja, valamint Opeln és Ratibor hercege – Úristen, őrizz meg minket békében! – Vendrich Pál fő- és Tolnai János királybírósága idején ez az 1627-ben villámcsapás által lerombolt torony a város költségén helyreállíttatott és befejeztetett 1629-ben.

Az ötszögletű, három emeletes tömör épület majdnem teljesen dísztelen. A keleti oldalon Bethlen-címeres, kétrészes emléktábla található, melynek felirata jobbra keretben látható, alatta a magyar fordítás. További két dísztelen emléktábla az 1709-es, illetve 1718-as javításokat örökíti meg.

Minden emeletén egy bejárati ajtó található, a legfelső a falak vivőfolyosójára nyílott. A bástya külső falát néhány lövőablak tagolja.

A bástya Tordai út felé néző fala előtt 1975 óta Vitéz Mihály fejedelem kapitányának, Baba Novacnak a szobra áll. A szerb származású zsoldost 1601. február 5-én a város főterén végezték ki, majd testét itt húzták karóba.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]