Magyarország himnusza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Himnuszunk Kölcsey Ferenc „Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból” című és „Isten, áld meg a' Magyart” kezdetű költeménye, Erkel Ferenc pályázatnyertes zenéjével és Deák Ferencnek ajánlva, amely az összmagyarság nemzeti himnusza, s egyben Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.

A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában. Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, nemzeti imádsággá vált műve 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor az alkotmány szövegének része lett. A Himnusz szövegének születésnapja január 22. egyben a magyar kultúra napja is. A 2012. január 1-jén életbe lépett Magyarország alaptörvénye preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik:

Az 1844-es első kiadás képe
a 2013-as kiadásban kerettel
Isten, áldd meg a magyart!

A nemzeti himnusz története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A 19. század elején ugyanis hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette, mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy másként a Rákóczi-induló is.[1]

A vers szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költemény műfaja óda, azon belül himnusz.[2] A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. Az általuk közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a tatárjárásról, a törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. Kifejező erejüket az ellentétek fokozzák. A mű végén bűneink felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.

A nemzeti himnusz kiválasztása és története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (17901838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be, 1844. július 2-án és július 9-én, viszont[3] csak 1989-ben került hivatalosan a Magyar Köztársaság alkotmányába. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című, népdalból komponált műve, az osztrák császári himnusz volt. Az 1989. október 18-án elfogadott és a Magyar Közlönyben – az 1956-os forradalom harmincharmadik évfordulóján, október 23-án kihirdetett 1989. évi XXXI. törvény 75. §-val iktatták be:

75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

– Magyar közlöny - 1989. XXXI. tv. XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei[4]

Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán válasza erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a kérdés lekerült a napirendről.[5][6]

Napjainkban a Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. „Beszéltem egy pár sportolóval, akik azt mondták, hogy egy döntő előtt a legsúlyosabb próbatétel túlélni a Himnuszt. Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az ő himnuszuk csak úgy nyomja az erőt, ők meg csak állnak és… Előre sírunk-rívunk. Majd az Isten megsegít, majd csinál valamit…”[7] Egerszegi Krisztina úszónő: „Amikor 1991-ben a perthi világbajnokság után megérkeztünk Ferihegyre, valaki egy szál hegedűn elkezdte játszani a magyar himnuszt. Nagy csend támadt, s akkor éreztem ilyen meghatódottságot.”[8] Ennek egyik oka, hogy a Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően nagymértékben lelassították.[6]

A Himnusz megzenésítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Himnusz zenéje vegyeskar, gyermekkar és szimfonikus zenekar előadásában. (P) 1994 Hungaroton Classics LTD

  • 1823. január 22.: Kölcsey megírja a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményét.
  • 1844. február 29.: Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére.
  • 1844. május előtt: Erkel Ferenc benyújtja pályaművét.
  • 1844. június 15.: A bizottság elbírálja a 13 benyújtott pályaművet.
  • 1938: Dohnányi Ernő átdolgozza a művet, ezzel elnyeri a ma ismert formáját.


A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.

A költő, Kölcsey Ferenc portréja
(Anton Einsle olajfestménye)
A vers kéziratának első oldala

A Himnusz eredeti kéziratos szövege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hymnus
a' Magyar nép zivataros századaiból

Isten áld meg a' Magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors a' kit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e' nép
A' múltat 's jövendőt!

Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Őseinket felhozád
Karpat szent bérczére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
'S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú 's kétség mellette,
Vérözön lábainál,
'S lángtenger felette.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad Török sáncára,
'S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
'S ah, szabadság nem virul
A' holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
'S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló Mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd Töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Szánd meg Isten a' Magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Balsors a' kit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e' nép
A múltat 's jövendőt!

(Cseke, 1823. január 22.)

A Himnusz jelenleg hivatalos szövege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zeneszerző, Erkel Ferenc portréja
(Györgyi Giergl Alajos festménye)
A Himnusz kottájának eredeti kézirata
Kölcsey Ferenc: Himnusz[9]

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv és öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Balsors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A múltat s jövendőt!

A himnusz megjelenései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.[10]
  • Magyarország Olimpiai és Sport Himnusza: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírásaival összhangban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére a MÁV Szimfonikus Zenekara elkészítette az eredeti mű alapján, a közösségi éneklésre is alkalmas B-dúr hangnemű, Magyarország Himnuszának zenekari és 90 másodperces változatát.[11]

A Himnusz szoborba öntése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.[12][13]

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hymnus – Szózat. Hungaroton HCD 19133 (többek közt tartalmazza a Kölcsey-verset két előadásban – Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós – és az Erkel-megzenésítést szimfonikus és fúvószenekari, a cappella és zenekarral kísért kórusos változatban: a Magyar Rádió és a Honvédség együttesei Ferencsik János vezényletével)
  • Hymnus Szent Alberik Kórus SACD 001 (tartalmazza a Kölcsey-verset Mécs Károly előadásában, az Erkel-megzenésítést B-dúrban és Esz-dúrban, az 1844-es pályázat öt jeligés darabját [Budai Ciszterci Szt. Alberik Kórus, MÁV Szimfonikus Zenekar, Somogyváry Ákos])
  • A Kölcsey-vers további előadókkal: Hungaroton HCD 14275 és HCD 14300

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Himnusz és Szózat (magyar nyelven). nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  2. Himnusz szócikk (magyar nyelven). enciklopedia.fazekas.hu. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  3. HIMNUSZ Kölcsey Ferenc költeménye Erkel Ferenc zenéje. Keletkezéstörténeti tanulmánnyal közreadja Bónis Ferenc. magyar kiadás. Budapest: Balassi Kiadó. 2010. 29–32. o. ISBN 9789635068265  
  4. 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról (magyar nyelven) (php). Magyar közlöny alapján 1000ev.hu, 1989. október 23. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  5. A himnuszgyűjtő - Beszélgetés Szűcs Ivánnal (magyar nyelven). est.hu, 2008. március 20. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  6. ^ a b Betiltották a Himnuszt (magyar nyelven). National Geographic Online, 2010. január 22. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  7. Hullámvasút. In Dr. Csernus Imre: A férfi. magyar kiadás. (hely nélkül): Jaffa Kiadó. 2009. 101. o. ISBN 9789639604872  
  8. Félix Péter: Nem kívánok a nemzet Egérkéje lenni" (Egerszegi Krisztina olimpiai és világbajnok úszónő kampánybeli szerepvállalásáról) (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2002. április 25. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  9. Himnusz és Szózat (magyar nyelven). Magyar nemzeti jelképek és történelmi jelképek. nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2014. január 28.)
  10. Január 22-e a Magyar Kultúra Napja (magyar nyelven). dunaharasztima.hu. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  11. Magyarország Olimpiai és Sport Himnusza (magyar nyelven). mob.hu, 2013. szeptember 23. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  12. Vasárnap avatják a Himnusz-szobrot Budakeszin (magyar nyelven). gondola.hu MTI nyomán, 2006. május 2. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  13. Dicsfény és galambok észül V. Majzik Mária Himnusz-szobra (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. április 24. [2012. július 1-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 2.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország himnusza témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap