Monaco himnusza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Monaco himnusza
A dal kottája 1849-ből

A Hymne Monégasque (magyarul: Monacói himnusz) a Monacói Hercegség nemzeti himnusza.

Története[szerkesztés]

A dal eredeti szövegét Théophile Bellando de Castro írta, és 1841-ben készítette el az első változat zenéjét. Később Castil-Blaze módosította, de 1848-ban Florestan herceg de Castro verzióját választotta himnusznak, 1897-ben pedig Charles Albrecht ismét megváltoztatta a Hymne Monégasque zenéjét. Évekkel később François Bellini túl hosszúnak ítélte a himnuszt, a jelenlegi változatot Léon Jehin komponálta meg 1914-ben. A végleges szöveget 1931-ben írta meg Louis Notari.

A himnusz Monacóban csak hivatalos alkalmakkor hangzik el.

Szöveg[szerkesztés]

Jelenlegi szöveg (monacói nyelven, 1914)[szerkesztés]

Despoei tugiù sciü d'u nostru paise

Se ride au ventu, u meme pavayùn

Despoei tugiù a curù russa e gianca

E stà l'emblema, d'a nostra libertà


Grandi e i piciui, l'an sempre respetà

Oila cü ne toca!

Oila cü ne garda!

Fo che cadün sace ben aiço d'aiçi:


Refrén:

Amu avü sempre r'a meme tradiçiùn

Amu avü sempre r'a meme religiùn

Amu avüu per u nostru unù

I meme Prìncipi tugiù

E düsciün nun pura ne fa scangia

Tantu ch'au celu, u suriyu lüjerà;

Diu n'agiüterà

E mai düsciün nun pura ne

fa scangia

düsciün.


Nun sëmu pa gaire,

Ma defendëmu tüti a nostra tradiçiun;

Nun sëmu pa forti,

Ma se Diu voe n'agiütera!


Oila cü ne toca!

Oila cü ne garda!

Fo che cadün sace ben ailo d'aili:

Refrén

Eredeti szöveg (francia nyelven, 1848)[szerkesztés]

I.

Principauté Monaco ma patrie,

Oh! Combien Dieu est prodigue pour toi.

Ciel toujours pur, rives toujours fleuries,

Ton Souverain est plus aimé qu'un Roi.

II.

Fiers Compagnons de la Garde Civique,

Respectons tous la voix du Commandant.

Suivons toujours notre bannière antique.

Le tambour bat, marchons tous en avant.

III.

Oui, Monaco connut toujours des braves,

Nous sommes tous leurs dignes descendants.

En aucun temps nous ne fûmes esclaves.

Et loin de nous, régnèrent les tyrans.

IV.

Que le nom d'un Prince plein de clémence,

Soit répété par mille et mille chants.

Nous mourrons tous pour sa propre défense,

Mais après nous, combattront nos enfants.

Források[szerkesztés]