Jugoszlávia himnusza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Eredetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Hej, Sloveni” című himnuszt eredetileg a pánszlávizmus ihlette. Szövegét Samuel Tomášik szlovák pap, költő és történész írta 1834-ben Prágában, szlovák nyelven, „Hej, Slováci” címmel. Saját bevallása szerint[1] az indította a himnusz megírására, hogy Prága utcáin gyakrabban hallott német szót, mint cseh beszélgetést. Tomášik egy általa korábbról ismert régi lengyel dalt vett alapul: „-{Jeszcze Polska nie zginęła, póki my żyjemy}-” Tomášik hamarosan megváltoztatta a szövegben szereplő nemzetnevet, hogy a dal ne csak saját népére, hanem minden szláv nemzetre vonatkozhasson.

A dal gyorsan terjedt nyomtatásban, különösen az Osztrák–Magyar Monarchia területén élő szlávok körében és a pánszláv mozgalom nem hivatalos himnuszává vált. Az első világháborúban egymás ellen fordított szláv katonák gyakran énekelték egymás felismerése és a testvéri vérontás elkerülése végett. Az átállók és hadifoglyok tovább terjesztették Oroszország és Szerbia, valamint a Balkán déli részei felé is.

Himnusszá válás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel az Első Jugoszlávia (1918–1941) kombinált, a szerb („Bože pravde”, magyarul: „Az igazság istene”), a horvát („Lijepa naša domovino”, magyarul: „Szép hazánk”) és a szlovén („Napred, zastavo slave”, magyarul: „Előre, dicsőség zászlaja”) nemzeti himnuszokból álló himnuszában számos, a királyra és a királyságra vonatkozó kitétel szerepelt, a Josip Broz Tito vezette partizán mozgalom másik himnuszt keresett. Az AVNOJ (Jugoszláv Antifasiszta Népfelszabadító Tanács) első és második ülésszakán 1941-ben és 1943-ban a „Hej, Sloveni”-t énekelték himnusz gyanánt.

A Második (titói) Jugoszlávia megalakítása után a „Hej, Sloveni” hivatalos döntés nélkül is az ország himnusza lett. A hatalom ugyan évtizedekig keresett egy megfelelőbb dalt, hogy a pánszláv mozgalom helyett a testvériség-egység politikáját éltesse, de több sikertelen pályázat után, 1977-ben mégiscsak a „Hej, Sloveni”-t nyilvánította hivatalosan is a föderáció himnuszává.

Jugoszlávia 1991/92-es széthullásával a Szerbiából és Montenegróból álló kéttagú föderáció először megtartotta himnuszának. Montenegró kiválása után, 2006-ban azonban mindkét köztársaság új himnuszt választott magának, azaz mindegyik visszatért történelmi himnuszához: Szerbia a („Bože pravde”)-hoz, Montenegró pedig az „Oj, svijetla majska zoro” (magyarul: „Ó, ragyogó májusi hajnal”) c. nemzeti dalhoz.

Szövegek[2][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerb, latin betűkkel   Szerb, cirill betűkkel   Magyar nyersfordítás

Hej, Sloveni, jošte živi
duh naših dedova,
dok za narod srce bije
njihovih sinova.

Živi, živi duh slovenski
živećeš vekov'ma
zalud preti ponor pakla
zalud vatra groma.

Nek se sada i nad nama
burom sve raznese
stena puca, dub se lama,
zemlja nek se trese.

Mi stojimo postojano
kao klisurine
proklet bio izdajica
svoje domovine.

 

Хеј Слoвени, јоште живи
Дух наших дедова
Док за народ срце бије
Њихових синова.

Живи, живи дух слoвенски
Живећеш веков'ма
Залуд прети понор пакла,
Залуд ватра грома.

Нек' се сада и над нама
Буром све разнесе
Стена пуца, дуб се лама,
Земља нeк' се тресе.

Ми стојимо постојано
Као клисурине,
Проклет био издајица
Своје домовине

 

Hej, szlávok, él még mindenütt
nagyapáink szelleme,
Míg a nemzetért ver szíve
annak, ki gyermeke.

Él hát, él hát, a szláv szellem,
élni fog örökké,
Hiába fenyegeti pokol mélye,
és mennydörgés tüze.

Hasítson szét most felettünk
a viharos szél mindent!
Szikla pattan, tölgy szétroppan,
A föld is megremegjen!

Mi csak állunk itt szilárdan,
mint a hegyszorosok.
És legyen átkozott, ki elárulja
saját hazáját!

Horvát   Szlovén   Macedón

Hej Slaveni, još te živi
Riječ naših djedova
Dok za narod srce bije
Njihovih sinova

Živi, živi duh slavenski
Živjet ćeš vjekov'ma
Zalud prijeti ponor pakla
Zalud vatra groma

Nek se sada i nad nama
Burom sve raznese
Stijena puca, dub se lama
Zemlja nek se trese

Mi stojimo postojano
Kano klisurine
Proklet bio izdajica
Svoje domovine!

 

Hej Slovani, naša reč
slovanska živo klije
dokler naše verno srce
za naš narod bije

Živi, živi, duh slovanski,
bodi živ na veke,
grom in peklo, prazne vaše
proti nam so steke

Naj tedaj nad nami
strašna burja se le znese,
skala poka, dob se lomi,
zemlja naj se strese

Bratje, mi stojimo trdno
kakor zidi grada,
črna zemlja naj pogrezne
tega, kdor odpada!

 

Еј, Словени, жив е тука
зборот свет на родот
штом за народ срце чука
преку син во внукот!

Жив е вечно, жив е духот
словенски во слога.
Не нè плашат адски бездни
ниту громов оган!

Пустошејќи, нека бура
и над нас се втурне!
Пука даб и карпа сура,
тлото ќе се урне:

Стоиме на стамен-прагот
- клисури и бедем!
Проклет да е тој што предал
Родина на врагот!

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Хеј, Словени című szerb Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap