Bessenyei Ferenc (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bessenyei Ferenc
Bessenyei Ferenc (Magyar Rádió 1963) Fortepan 137082.jpg
Életrajzi adatok
Született 1919. február 10.
Hódmezővásárhely
Elhunyt 2004. december 27. (85 évesen)
Lajosmizse
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa
Gyermekei
Pályafutása
Aktív évek 19402004
Híres szerepei
Díjai
Kossuth-díj1953, 1955
Kiváló művész1970
Érdemes művész1954
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)

Bessenyei Ferenc weboldala
Bessenyei Ferenc IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bessenyei Ferenc témájú médiaállományokat.
Bessenyei Ferenc az Egyetemi Színpadon (1971)

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10.Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Élete[szerkesztés]

1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolcon. A Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott egy-egy évadot. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963-tól 1967-ig, majd 19731980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött, 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt, visszavonultan. Élete utolsó napjáig aktív volt, színházba járt, kitüntetést vett át (az utolsót 2004. december 1-jén), tévéinterjút adott (az utolsót 2004. december 7-én, amelyet december 24-én sugárzott a televízió). Otthonában, békésen hunyt el. Római katolikus szertartás keretében, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[1] (forrás: B. Élthes Eszter, az özvegy)

Közel 80 filmben és megszámlálhatatlan tévéjátékban volt főszereplő. 3, elegáns szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt.

Özvegye, B. Élthes EszterFérjem, a komédiás" címmel írt róla könyvet, amely 2004 novemberében jelent meg.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

1971-ben Kolozsváron Bánk bán szerepében (Csomafáy Ferenc felvétele)

Filmjei[szerkesztés]

Mucsi Sándorral a Hegedűs a háztetőn című darabban

Tévéfilmek[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Bessenyei Ferenc sírja a Farkasréti temetőben
Emléktáblája a Corvin közben

Kitüntetései, elismerései[szerkesztés]

Diszkográfia, hangjáték[szerkesztés]

  • Kazakevics: Csillag (1955)
  • Jiraszek: Husz és Zsiska (1956)
  • Előjáték a Lear királyhoz (1963)
  • Gilgames (1964)
  • Katajev: A kör négyszögesítése (1967)
  • Mikszáth: A két koldusdiák (1967)
  • Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
  • Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968)
  • Mikszáth Kálmán: A kis prímás (1968)
  • Vágó Péter: A boszorkány (1974)
  • Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
  • Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
  • Doctorow: Ragtime (1980)
  • Muszty Bea–Dobay András: A kék csodatorta (1983)
  • Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
  • Gyárfás Endre: Varázsgombóc (1991)
  • Kemény Egon Ignácz Rózsa Soós László Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eltemették Bessenyei Ferencet
  2. Ezzel az ősbemutatóval mutatkozott be a pécsi közönségnek 1947-ben. A női főszerepet az író lánya, Móricz Lili alakította
  3. Archivált másolat. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]