Bessenyei Ferenc (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bessenyei Ferenc
Bessenyei Ferenc fortepan 137082.jpg
Életrajzi adatok
Született 1919. február 10.
Hódmezővásárhely
Elhunyt 2004. december 27. (85 évesen)
Lajosmizse
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Szederkényi Ada (h. 1944–1959)
Váradi Hédi (h. 1961–1963)
Lugossy Zsuzsa (h. 1963–1967)
B. Élthes Eszter (h. 1980–2004)
Gyermekei Bessenyei Zsófia (1946–2006)
Bessenyei Katalin (1946–)
Bessenyei Juli (1966?–)
Pályafutása
Aktív évek 19402004
Híres szerepei Kárpáthy János
Egy magyar nábob
Török Bálint
Egri csillagok
Görgey Pál alispán
A fekete város
Valkó Antal
Egy óra múlva itt vagyok...
Díjai
Kossuth-díj1953, 1955
Kiváló művész1970
Érdemes művész1954
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)

Bessenyei Ferenc weboldala
Bessenyei Ferenc az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bessenyei Ferenc témájú médiaállományokat.
Bessenyei Ferenc az Egyetemi Színpadon (1971)
A nemzet színésze – Bessenyei Ferenc

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10.Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés]

1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolcon. A Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott egy-egy évadot. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963-tól 1967-ig, majd 19731980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött, 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt, visszavonultan. Élete utolsó napjáig aktív volt, színházba járt, kitüntetést vett át (az utolsót 2004. december 1-jén), tévéinterjút adott (az utolsót 2004. december 7-én, amelyet december 24-én sugárzott a televízió). Otthonában, békésen hunyt el. Római katolikus szertartás keretében, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[1] (forrás: B. Élthes Eszter, az özvegy)

Közel 80 filmben és megszámlálhatatlan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, elegáns szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt.

Felesége B. Élthes EszterFérjem, a komédiás" címmel írt róla könyvet, amely 2004 novemberében jelent meg.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

1971-ben Kolozsváron Bánk bán szerepében (Csomafáy Ferenc felvétele)

Magyar Rádió[szerkesztés]

  • 1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig - és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel.
  • Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt,  Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
  • 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

Filmjei[szerkesztés]

Mucsi Sándorral a Hegedűs a háztetőn című darabban

Tévéfilmek[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Bessenyei Ferenc sírja a Farkasréti temetőben
Emléktáblája a Corvin közben

Kitüntetései, elismerései[szerkesztés]

Diszkográfia, hangjáték[szerkesztés]

  • Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
  • Kemény Egon Ignácz Rózsa Soós László Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eltemették Bessenyei Ferencet
  2. Ezzel az ősbemutatóval mutatkozott be a pécsi közönségnek 1947-ben. A női főszerepet az író lánya, Móricz Lili alakította
  3. http://www.bessenyei.hu/kezdokep/hodm/eletrajz.htm

Források[szerkesztés]

  • Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1983 ISBN 963-564-077-3)
  • Beszélgetés vele
  • Deák Attilaː Bessenyei Ferenc; Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1989
  • Bessenyei; szerk. Bóta Gábor; Budapest Print, Bp., 2001 (A nemzet színészei)
  • Férjem, a Komédiás. Bessenyeiről a feleség, B. Élthes Eszter; Bessenyei Kft., Bp., 2004
  • Süveges András: …de neked csak Feri! Cigányértől az Óceánig; Mind Kft., Bp., 2005
  • Bessenyei Ferenc életrajza[Tiltott forrás?]
  • A leghitelesebb forrás, mely levéltári kutatásokon alapszik: Bessenyei Ferenc autentikus honlapja: www.bessenyei.hu

További információk[szerkesztés]