Bessenyei Ferenc (színművész)
Ellenőrzött
| Bessenyei Ferenc | |
 | |
| 1971-ben Kolozsváron Bánk bán szerepében (Csomafáy Ferenc felvétele) | |
| Született | 1919. február 10. Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 2004. december 27. (85 évesen) Lajosmizse |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1940–2004 |
| Híres szerepei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bessenyei Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Pályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Besenyei Ferenc és Boros Lídia első gyermekeként született.[3] 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban, 1944-től a budapesti Nemzeti Színházban, utána több helyen (Budai Színház, Vígszínház, Hódmezővásárhely, Magyar Színház), majd újra Miskolcon szerepelt. A Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban is játszott egy-egy évadot. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963-tól 1967-ig, majd 1973–1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugalomba vonult, csak szerepekre szerződött 1997-ig, utána lajosmizsei tanyáján élt, visszavonultan. Élete utolsó napjáig aktív volt, színházba járt, kitüntetést vett át (az utolsót 2004. december 1-jén), tévéinterjút adott (az utolsót 2004. december 7-én, amelyet december 24-én sugárzott a televízió). Otthonában, békésen hunyt el. Római katolikus szertartás keretében, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.[4]
Közel 80 filmben és több tévéjátékban volt főszereplő.
Özvegye, B. Élthes Eszter Férjem, a komédiás címmel írt róla könyvet, amely 2004 novemberében jelent meg.
Színpadi szerepei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Peer Gynt (Henrik Ibsen: Peer Gynt)
- Bethlen Gábor (Móricz Zsigmond: Boszorkány)[5]
- Giovanni (Herczeg Ferenc: Bizánc)
- Flambeau (Edmond Rostand: A sasfiók)
- Svángya (Konsztantyin Trenyov: Ljubov Jarovaja)
- Tyetyerev (Gorkij: Kispolgárok)
- Tyrone (Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszakába)
- Claudius (William Shakespeare: Hamlet)
- Bánk bán (Katona József: Bánk bán)
- Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
- Fegya (Tolsztoj: Élő holttest)
- Görgey (Németh László: Az áruló)
- Hódi professzor (Németh László: Mathiász panzió)
- Colbert (Németh László: Colbert)
- Széchenyi (Németh László: Széchenyi István)
- Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Szakhmáry Zoltán, előtte Zséllyei Balogh Ábel, majd Csörgheő Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri)
- Háry János (Kodály Zoltán: Háry János)
- Galilei (Bertolt Brecht: Galilei)
- Othello (Shakespeare: Othello)
- Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
- Asztrov (Csehov: Ványa bácsi)
- Dózsa (Illyés Gyula: Dózsa György című darabjában)
- Dózsa (Székely János: Dózsa c. monodrámájában)
- Newton, (Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok)
- Higgins (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
- Barney Cashman (Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes)
- Tevje (Bock–Stein: Hegedűs a háztetőn)
- Kerekes Ferkó (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
- Dragomir (Kálmán Imre: Marica grófnő)
- Zorba (Kander–Stein: Zorba)
- A pápa (João Bethencourt: A nap, amelyen a pápát elrabolták)
- I. Lipót (Weöres Sándor: A kétfejű fenevad)
- Kreon (Eörsi István: Tragédia magyar nyelven)
- Kleitosz (Sütő András: Szuzai menyegző)
- János mester (Márai Sándor: Kassai polgárok)
- Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
- Matthias Clausen (Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt)
- Bagó (Kacsóh Pongrác–Heltai Jenő: János vitéz)
- II. Fülöp (Friedrich Schiller: Don Carlos)
- Kányai (Szigligeti Ede: Liliomfi)
- Galilei (Németh László: Galilei)
- Az Úr (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Lear király (Shakespeare: Lear király)
- Dávid Ferenc (Páskándi Géza: Vendégség)
Filmjei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1951: Gyarmat a föld alatt – Strumpf
- 1951: Teljes gőzzel – Pongrácz
- 1951: Ütközet békében – Antal
- 1951: Vihar – Pörneczi Gáspár, Tsz elnök
- 1953: A harag napja – Sós Ferenc
- 1953: A város alatt – Géza
- 1953: Föltámadott a tenger 1-2. – Gábor Áron
- 1953: Ifjú szívvel – Varga, iskolaigazgató
- 1953: Kiskrajcár – Turi
- 1955: Különös ismertetőjel – Szabó Imre
- 1956: A császár parancsára – Hajnóczy
- 1956: Hannibál tanár úr – Hannibál
- 1956: Keserű igazság[6] – Sztankó
- 1956: Szakadék – Böröcz Horváth
- 1957: Láz – Szabó Barna
- 1959: Kölyök – Igazgató
- 1960: Az arcnélküli város – Takács Imre ezredes
- 1960: Dúvad – Ulveczki Sándor
- 1960: Légy jó mindhalálig! – Igazgató
- 1960: Virrad – Vándor ezredes
- 1960: Zápor – Miskei
- 1961: Alba Regia – Szovjet őrnagy
- 1961: Délibáb minden mennyiségben – Kálmán
- 1961: Napfény a jégen – Rezső
- 1961: Nem ér a nevem – Barcsai
- 1961: Puskák és galambok – Boda János
- 1962: Fagyosszentek – Gyepes Sándor
- 1962: Félúton – Drahos
- 1962: Húsz évre egymástól – Bálint István
- 1962: Isten őszi csillaga – Béla bácsi
- 1963: Pacsirta – Latintanár
- 1964: Ha egyszer húsz év múlva – Takács Sándor
- 1964: Már nem olyan időket élünk – Vezérigazgató
- 1964: Másfél millió – Igazgató
- 1965: A kőszívű ember fiai 1-2. – Görgei Artúr tábornok
- 1965: Fény a redőny mögött – Detektív
- 1965: Iszony – Bodolay
- 1966: Aranysárkány – Dr. Barabás
- 1966: Egy magyar nábob – Kárpáthy János
- 1966: Fügefalevél – Pattantyús, főszerkesztő
- 1966: Sok hűség semmiért – Orvos
- 1967: A koppányi aga testamentuma – Csomai kapitány
- 1967: Az özvegy és a százados – Donner János
- 1968: Egri csillagok 1-2. – Török Bálint
- 1968: Az utolsó kör – Venczel István
- 1970: Ítélet – Dózsa György
- 1970: Szerelmi álmok – Liszt 1-2. – Vörösmarty Mihály
- 1971: Hahó, Öcsi! – A sárkány (hang)
- 1972: Harminckét nevem volt – Gombos-Götz
- 1973: János vitéz – Az óriáskirály és jobbágyai (hang)
- 1976: Fedőneve: Lukács – Posos, olasz tábornok
- 1976: Labirintus – Bíró
- 1980: A mérkőzés – Kurucz elvtárs, megyei rendőrfőkapitány
- 1982: Elveszett illúziók – Dóri Albert
- 1985: Lutra – Mesélő (hang)
- 1987: A másik ember – Bojtár Bálint
- 1987: Érzékeny búcsú a fejedelemtől – Bethlen Gábor
Tévéfilmjei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1960: Zsuzsi – Balogh, kőfejtő
- 1961: Nő a barakkban
- 1962: A medve
- 1962: Epeios akció – Epeios
- 1962: És Ön mit tud?
- 1963: Elektra – Aigüszthosz
- 1963: Fáklyaláng – Kossuth Lajos
- 1963: Kreutzer szonáta – Férj
- 1964: Az idegen ember
- 1964: Hókirálynő
- 1964: Két találkozás – Ezredes
- 1964: Példázat: Tegnapi bölcsesség
- 1965: A helység kalapácsa – Széles tenyerű Fejenagy
- 1965: Boldog újévet, Rüdiger úr!
- 1965: Rembrandt – Rembrandt
- 1966: Oly korban éltünk 1-5.
- 1967: Máglyák Firenzében
- 1967: Malva
- 1968: Iphigenia Auliszban
- 1968: Legenda a páncélvonatról
- 1969: A fejedelem
- 1969: Az ember tragédiája – Az Úr hangja
- 1970: A fehér kór
- 1970: Ágis tragédiája – Leonidás, Spárta királya
- 1970: Eklézsia megkövetés
- 1970: Valaki a sötétből
- 1971: A fekete város 1-7. – Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja
- 1971: A képzelt beteg – Argan
- 1971: Csendélet – Sóváry, színész
- 1971: Diagnózis – Sobók András
- 1971: Egy óra múlva itt vagyok… 1-14. – Valkó Antal
- 1971: Rózsa Sándor 1-12. – Mesélő (hang)
- 1972: A csodadoktor – Olasz Pál, a csodadoktor
- 1972: A tűz balladája – Kovácsmester
- 1972: Az 1001. kilométer – Szerző
- 1972: Híres szökések – Szalontay
- 1972: Kísérleti dramaturgia
- 1972: Pályakorrekció
- 1973: A lámpás – Buzsáky
- 1973: A menekülő herceg – Szalontay György bíró
- 1973: Az áruló – Görgey Artúr
- 1973: Cserepes Margit házassága – Cserepes Ferenc
- 1973: Lúdláb királynő – Jerome Coignard abbé
- 1973: Trójai nők – Poszeidon
- 1973: Velünk kezdődik minden – Anti apja
- 1973: Zrínyi 1-3. – Zrínyi Miklós
- 1974: Elektra – Mester
- 1974: Enyém a világ
- 1974: Felelet 1-8. – Farkas Zénó
- 1974: Intőkönyvem története – Dallos Sándor
- 1974: Méz a kés hegyén
- 1974: Volpone – Leone
- 1975: Kapupénz – Tulipán János állami ítéletvérehajtó
- 1975: Keresztút – Raktáros
- 1975: Othello
- 1975: Széchenyi
- 1976: A délibábok hőse
- 1976: A fej
- 1976: A szerelem bolondjai – Harter Nándor
- 1976: Beszterce ostroma 1-3. – Pongrácz István
- 1976: Csongor és Tünde – Tudós
- 1976: Robog az úthenger 1-6. – Gajdos Bálint
- 1977: Galilei – Galilei
- 1977: Sir John Falstaff – Falstaff
- 1978: A két Bolyai – Bólyai Farkas
- 1978: Kiálts város! – Sztavriász
- 1978: Lear király – Lear, Britannia királya
- 1979: Bolondok kvártélya – Palaczki Gáspár
- 1981: Nyári zsoltár
- 1982: A helytartó
- 1982: A nyomozás – dr. Nagy rendőrfőtanácsos
- 1982: A tanszék
- 1982: Különös házasság 1-4. – Dőry báró
- 1983: A béke szigete – Alapy Gáspár polgármester
- 1983: Mint oldott kéve 1-7. – Mednyánszky
- 1985: A nagymama – Örkényi Vilmos
- 1986: A falu jegyzője 1-4. – Vándory
- 1988: A rablólovag – Ferenc gróf
- 1990: Zenés TV Színház: Erdők szép virága – Peterdi
- 1992: A templomos lovagok kincse 1-13. – Nagymester
- 1992: Egy diáktüzér naplója
- 2000: Millenniumi mesék – Eötvös József
- 2001: Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke – Öreg színész
Szinkronszerepei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
.JPG)
- Tiszteletére emléktáblát avattak a Corvin közben.
- 2008 szeptemberében a Nemzeti Színház szoborparkjában szobrot állítottak neki.
- 2008-ban Bessenyei Művészeti Díjat alapított Hódmezővásárhely Önkormányzata.
- 2012-ben Hódmezővásárhelyen avatták fel a Bessenyei Ferenc Művelődési Központot.
- 2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészei közt őt is ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjén.
- 2014-ben közönségszavazás után páholyt neveztek el róla a Nemzeti Színházban.
Kitüntetései, elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Farkas–Ratkó-díj (1951)
- Kossuth-díj (1953, 1955)
- Érdemes művész (1954)
- Kiváló művész (1970)
- SZOT-díj (1978)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1979)
- EMeRTon-díj (1988)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
- A Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
- Várszínházért-díj (1994)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997)
- Magyar Örökség díj (2000)
- A Nemzet Színésze (2000)
- Magyar Művészetért díj (2004)
- Hódmezővásárhely díszpolgára (2004)
- Lajosmizse díszpolgára (2004)[7]
Diszkográfia, hangjáték
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dienes András: Vak Bottyán (1951)
- Kolozsvári András: A lipcsei per (1951)
- Bárány Tamás: Vasból való vár (1952)
- Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (1952)
- Vészi Endre: A vashuta emberei (1952)
- Katona József: Bánk bán (1955)
- Kazakevics: Csillag (1955)
- Alois Jiràsek: Husz és Zsiska (1956)
- Kotzián Katalin: "A szerelem gyöngyei..." (1956)
- Eötvös Károly: A vén tölgy meséje (1961)
- Kodolányi János: Vidéki történet (1961)
- Rozov, Viktor: Szerelmes a gyerek (1961)
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1961)
- Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
- Aiszkhülosz: Eumeniszek (1962)
- Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
- Molnár Ferenc: Előjáték a Lear királyhoz (1963)
- William Shakespeare: Macbeth (1963)
- Atukagava: A cserjésben (1964)
- Fáklyavivők - dalok, hősök, emlékek (1964)
- Gilgames (1964)
- Dante Alighieri: Isteni színjáték-Pokol (1965)
- Francoise Sagan: Szereti Brahmsot? (1965)
- Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája (1966)
- Balogh László: Fekete tó, fekete ég (1967)
- Katajev, Valentyin: A kör négyszögesítése (1967)
- Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák (1967)
- Novobáczky Sándor: Mire a kakas megszólal... (1967)
- Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
- Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968)
- Mikszáth Kálmán: A kis prímás (1968)
- Zaid Habukki: A csodatevő mágus (1968)
- Jókai Mór: Erdély aranykora (1969)
- Homérosz: Odüsszeia (1970)
- Németh László: II. József (1970)
- Schiller, Friedrich: Tell Vilmos (1970)
- Lope de Vega: A hős falu (1971)
- Jókai Mór-Hárs László: Kénytelen mulatság (1973)
- Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1973)
- Áprily Lajos: Álom a vár alatt (1974)
- Berza László: Reguly Antal (1974)
- Nádasy László: Egy a sok közül (1974)
- Karinthy Frigyes: Mennyei riport (1974)
- Vágó Péter: A boszorkány (1974)
- Victor Hugo: 1793 (1974)
- Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
- Jókai Mór: Az új földesúr (1975)
- Lev Tolsztoj: "Emlékezz Arzamaszra!" (1976)
- Borisz Polejov: Anyuta (1977)
- Hegedűs Géza: Az égbolt és a kupola (1977)
- James Fenimore Cooper: Nyomkereső (1977)
- Mykolas Sluckis: Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
- Victor Hugo: Nyomorultak (1978)
- E. L. Doctorow: Ragtime (1980)
- SOKFÉLE...a hiúságról (1980)
- Zoltán Péter: Melankólia (1981)
- Balázs Béla: Doktor Szélpál Margit (1983)
- Gyárfás Endre: A magyar dervis (1983)
- Muszty Bea–Dobay András: A kék csodatorta (1983)
- Vercors: Mesék borogatás közben (1983)
- Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
- Prokofjeva, Szofja: A varázsló tanítványa (1989)
- Gyárfás Endre: Varázsgombóc (1991)
- Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 PIM46980
- ↑ "A Cigányértől a Nemzetiig". 2004. február 12.
- ↑ Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi. állami akv. 87/1919. fsz. alatt. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ Eltemették Bessenyei Ferencet
- ↑ Ezzel az ősbemutatóval mutatkozott be a pécsi közönségnek 1947-ben. A női főszerepet az író lánya, Móricz Lili alakította
- ↑ A film 1956-ban készült, de csak harminc évvel később, 1986-ban mutatták be a mozikban.
- ↑ "Archivált másolat". 2016. április 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. április 1.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1983 ISBN 963-564-077-3)
- Deák Attilaː Bessenyei Ferenc; Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1989
- Bóta Gábor–Földes Anna–Gervai András–Szigethy Gábor: Bessenyei; Budapest Print, Bp., 2001 (A nemzet színészei)
- B. Élthes Eszter: Férjem, a Komédiás. Bessenyei Kft., Budapest, 2004
- Bessenyei Ferenc életéről, művészetéről szóló autentikus weboldal
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- "Bessenyei Ferenc a Színházi adattárban". Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Hozzáférés: 2026. augusztus 16.
- "Bessenyei Ferenc a Névpont.hu-n". Névpont.
- "Bessenyei Ferenc a Nemzeti Színház honlapján". Nemzeti Színház.
- "Bessenyei Ferenc a Madách Színház honlapján". Madách Színház. 2010. november 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. május 27.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bessenyei Ferenc sírja (Varga József fotója) Farkasréti temető: 21/1-1-73/74
- Hivatalos oldal
- Bessenyei Ferenc a PORT.hu-n (magyarul)
- Bessenyei Ferenc az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Bessenyei Ferenc az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Bessenyei Ferenc a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Bessenyei Ferenc. a Nemzeti Örökség Intézetében
- A Kritikus Tömeg portréja
- Magyarok Vasárnapja, 2005. I. negyedévi száma
- Bessenyei Ferenc virtuális emlékhelye
Kategóriák:
- Magyar színészek
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Kossuth-díjasok
- Hódmezővásárhelyiek
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- 1919-ben született személyek
- 2004-ben elhunyt személyek
- Farkas–Ratkó-díjasok
- EMeRTon-díjasok
- SZOT-díjasok
- Lajosmizseiek
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar Örökség díjas személyek
- Hódmezővásárhely díszpolgárai
- A Nemzeti Színház örökös tagjai
- Magyar Művészetért díjasok
- Magyar szinkronszínészek
- Római katolikus magyarok
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek
- A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei