Prielle Kornélia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prielle Kornélia
Barabás Miklós: Prielle Kornélia
Barabás Miklós: Prielle Kornélia
Életrajzi adatok
Született 1826. június 1.
Máramarossziget
Elhunyt 1906. február 25. (79 évesen)
Budapest
Pályafutása
Híres szerepei

Szerémy grófnő
(Csiky Gergely: A nagymama),
Cleopatra (Shakespeare:
Antonius és Cleopatra),
Cordelia
(Shakespeare: Lear király)

Melinda
(Katona József: Bánk bán)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Prielle Kornélia témájú médiaállományokat.
Pollák Zsigmond metszete

Prielle Kornélia [ejtsd: priel], született Prielle Antónia (Máramarossziget, 1826. június 1.Budapest, 1906. február 25.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Férjével, Szerdahelyi Kálmánnal

Élete[szerkesztés]

Atyja, a francia származású Prielle József szíjgyártó volt; anyja erdélyi asszony, családi nevén Székely Eleonóra. A keresztelésnél az Antónia utónevet kapta, melyet azonban még kiskorában felcseréltek a Kornélia névvel, melyet a közéletben használt. Testvérei: Prielle Lilla (Rónay Gyuláné), Prielle Emília (Láng Boldizsárné) és Prielle Péter mind a színi pályára léptek. Prielle Kornélia kedve a színészethez a máramarosszigeti úri műkedvelők előadásain ébredt föl, majd kezébe kapván Jósikának Adorjánok és Jenők című drámáját, azt nagy buzgalommal tanulgatta és próbálgatta. Tizenöt éves korában, 1841. június 10-én lépett először színpadra Szatmáron, Tóth István társulatában a Két gályarab c. drámában, egy 11 éves kisfiút játszva. Tóth István társulata három hónap múlva megbukott. Hosszú ideig vidéken lépett fel, majd Kilényi Dávid társulatával Erdélyben turnézott, ahol Déryné oktatgatta. Itt találkozott Kántornéval is, aki barátságába fogadta. 1844-ben Nagyenyeden ismerte meg Szigligeti és szerződést ajánlott neki a Nemzeti Színházhoz. A Nemzeti Színházban első fellépte 1844. december 17-én volt, Szigligeti Zsidó című színműve Lizi szerepében. 1845 végén újra vidékre ment és a szabadságharcig Nagyváradon, Kecskeméten, Kolozsvárott és főleg Debrecenben játszott. 1846-ban is Debrecenben lépett fel, amikor Petőfi Sándor megkérte a kezét. Ő azonban 1847-ben Szerdahelyi Kálmán színészt választotta. A házasságot 1848-ban, amikor Szerdahelyi honvédnek ment, felbontották. 1849-ben Hidassy Elek földbirtokos huszárkapitányhoz ment nőül és egy időre visszavonult a színpadtól. Később Hidassy felcsapott színigazgatónak és nemsokára elváltak. Prielle 1857-ig maradt vidéken; 1857 októberében lépett fel mint vendég a Nemzeti Színházban Gauthier Margit szerepében; 1859. április 25-től lett a színház szerződött tagja. A kritika nem egyformán fogadta, a dicsérő hang azonban csakhamar elnémította a gáncsolókat. Még egyszer 1861-ben egy magánügye miatt megvált a Nemzeti Színháztól s Pécsre ment Ressler társulatához; 1861-ben aztán végleg tagja lett a Nemzeti Színháznak. 1881. február 7-én ő kapta meg első ízben az "örökös tag" rangot. Férjével, Szerdahelyi Kálmánnal, akivel másodszor is egybekelt, fő erőssége volt az új francia drámának. 1891-ben ünnepelte félszázados színészi jubileumát. 1905. december 24-én, Budapesten, a Józsefvárosban, halála előtt két hónappal, már elborult elmével, a nála 45 évvel fiatalabb Rozsnyay Kálmán íróval kötött házasságot.[1] A tanúk Rákosi Jenő és Bottlik Dezső voltak. Elhunyt 1906. február 25-én este tíz órakor, Szabadszálláson temették el 1906. február 28-án délután. Síremléke 1965 óta áll a felső református temetőben.

Elsősorban Csiky Gergely és mások társadalmi drámáiban nyújtott alakításai emlékezetesek.

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

Prielle Kornélia 60 eves korában ismeretlen szerepben.

Emlékezete[szerkesztés]

Budapest XI. kerületében, Kelenföldön utca őrzi az emlékét, ahol emléktáblája is megtalálható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]